VEZÉRCIKK – Bizonyára sokan emlékeznek a két évvel ezelőtti esetre, amikor a nagyváradi gyermekkórház orvosa keményen rászólt a négyéves beteg gyermekét nyugtatgató apára, hogy ne beszéljen magyarul.
2017. április 11., 23:262017. április 11., 23:26
Vagy a háromszéki Olasztelekről a kincses városi gyermekkórházba került lány meghurcolására, akit amiatt aláztak meg tavaly, mert nem tudott elég jól románul. Mindkét ügy felháborodást keltett az erdélyi magyarság körében, részletesen cikkezett a dühítő történésekről a sajtó.
Egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy nap mint nap történik ilyesmi Romániában, csak nem szerez tudomást róla a média, az emberek egy része pedig hozzászokott, hogy például a kórházakban, ahol amúgy is alárendelt, kiszolgáltatott helyzetbe kerül, nem emeli fel a szavát az anyanyelvhasználathoz való jogért. Holott teljesen természetesnek kellene tekinteni, hogy az egészségügyi, szociális intézményekben is anyanyelvén szólalhasson meg az ember.
Úgy tűnik, végre feltűnt a fény az alagút végén, és elérhető közelségbe kerül, ami eddig elérhetetlennek látszott: tegnap megszavazta a képviselőház döntéshozó kamaraként azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi ezekben az intézményekben a magyar nyelv használatát. A javaslatot éppen az olaszteleki lány esetét követően nyújtotta be a szövetség, és most már jogosan reménykedhetünk abban, hogy a kórházakban is anyanyelvükön beszélhetnek az emberek azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot – vagy az 5000 főt. Utóbbi kitétel hangsúlyosan releváns, és mérföldkőnek számít, hogy eszerint olyan nagyvárosokban is magyarul fordulhatnak orvoshoz a páciensek, mint Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár.
Szóval mindenképpen kulcsfontosságúnak tekinthető a fejlemény, mindazonáltal a hazai viszonyokat reálisan figyelembe véve, több kérdés is felmerülhet. Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson a terv, illetve hogy ennek megfelelően normalitásszámba menjen? Mikor fogja természetesnek tekinteni az egészségügyi rendszer? Tekintve a nagy mértékű orvoselvándorlást, vajon akad elegendő magyarul beszélő gyógyító? És ott van a mentalitás(váltás) kérdése is: lesz kellő bátorságuk a kórházba, szociális intézményekbe kerülő magyaroknak, hogy éljenek a lehetőséggel? Hiszen bár a törvény szerint a közhivatalokban is lehetne magyarul ügyet intézni, sokan nem élnek vele, mert bonyolult, mert mindent újra kell szövegezni, és mert sokan belenyugszanak: „ha Romániában élünk, kötelező románul beszélnünk”.
Azért is létfontosságú a többnyelvűség elfogadtatása tekintetében a mostani fejlemény, hogy ne csak a döntéshozók, hanem a mindennapi ember számára is legyen egyértelmű: igenis beszélhet magyarul, akár a kórházban is. Egy lépés a normalitás felé: legyen kötelező az, aminek természetesnek kéne lennie.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Látogatottsági adatok