VEZÉRCIKK – Politikai reakciók és válaszreakciók sorát indította be a két héttel ezelőtti európai parlamenti választás Romániában.
2014. június 05., 20:192014. június 05., 20:19
A Szociáldemokrata Párt (PSD) két törpe szatellitpártjával karöltve aratott győzelme arra kényszerítette a jobboldali pártokat, hogy helyzetükkel szembenézve egyesítsék erőiket. Ezzel egy csapásra úgy tűnt: a PSD győzelme pürrhoszi, hiszen azzal egybekovácsolja ellenzékét, amelynek erejét egyesítve esélye van arra, hogy egyenlő félként álljon vele szemben. Erre a PSD-nek is lépnie kellett, ezért újabb szövetséges után nézett.
A Dan Voiculescu-féle médiahátszél miatt fontos konzervatívok, a pártjaikból dezertált politikusok alkotta opportunista UNPR és az RMDSZ mellett már csak egy párt van talpon a vidéken: a bulvártévé-mogul Dan Diaconescu populista alakulata, a Dan Diaconescu Néppárt.
Az a párt, amely számára a politikai doktrína vagy ideológia ismeretlen fogalom (bár ezzel legalább őszinte a többi párthoz képest, amelyek nevükben ugyan szociáldemokraták vagy liberálisok, de bármikor képesek a szociáldemokrata vagy a liberális elvekkel ellentétesen politizálni), és amelynek kampányígéretei a rendcsinálás és a pénzosztás ígéretében merültek ki.
A politikához nem értő, alacsony iskolázottságú, bulvárfaló tömegek azonban fogékonyak voltak erre, és jóvoltukból a párt mintegy 14 százalékkal bekerült a parlamentbe, ami meglehetősen kemény kritika a hagyományos pártok és politikai osztály tevékenységével és eredményeivel szemben.
A PPDD frakciója és támogatottsága rekordgyorsasággal olvadt: honatyáinak nagy többsége már a kormányoldalt erősíti.
A vele való hivatalos együttműködés ugyanakkor már problémás. Egy bohócpártról van ugyanis szó, amelynek vezetője az ország történelmének egyik legnagyobb szemfényvesztését követte el az Oltchim vegyi üzem privatizációjában való kamurészvétellel.
Kormányra emelésével egy, az országnak jelentős gazdasági és presztízsveszteséget okozó személy kezébe adna hatalmat a PSD. Kérdés, hogy a koalíciós tag RMDSZ fölemeli a szavát, vagy a kormányszereplés lehetőségéért cserében asszisztál, illetve tevékenyen részt vesz egy politikai kalandor legitimálásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!