Illúzió az ingyenes orvosi ellátás

2024. augusztus 07., 18:092024. augusztus 07., 18:09

2024. augusztus 07., 18:332024. augusztus 07., 18:33

A sürgősségi ellátáson mérheti fel a beteg a romániai egészségügy lesújtó helyzetét. A több hónapos várólisták és a drága magánrendelők miatt egyre többen fordulnak a kórházak sürgősségi osztályához, ahol szerencsés esetben soron kívüli ellátásban részesülhetnek.

Egyre több beteg fordul a sürgősségi kórházakhoz. A mentőszolgálatokat is igénybe vevő nagy számú páciens megjelenése nem azzal magyarázható, hogy hirtelen megnőtt az azonnali beavatkozásra szoruló betegek száma, hanem sokan rádöbbennek, hogy a családorvosi rendelőkben igényelhető, támogatott beutalóval egyre hosszabb a várakozási idő a szakorvosi rendelőkben és laborokban.

Miközben a magánklinikák hálózata robbanásszerűen fejlődik, sok beteg anyagilag nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen szakorvosi rendelőben 300-500 lejt fizessen orvosi vizsgálatért, sőt ha további leletekre, laboreredményekre van szükség, a kiadás pillanatok alatt ezer lej fölé kúszik. A csillogó-villogó magánrendelőket és kórházakat a pénztelenség miatt elkerülő tömegek számára nem marad más hátra, mint az egészségbiztosítási pénztár által támogatott beutalóval várólistára kerülni, mialatt az ember egészségi állapota napról napra romolhat. Aki nem akarja ezt a kockázatot bevállalni, megpróbálja a rövidebb utat, és hirtelen jött tünetekre, nagy fájdalomra hivatkozva a sürgősségin kopogtat, vagy mentővel viteti be magát abban a reményben, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban, és akár soron kívüli kórházi kezelésben lesz része. A sürgősségin dolgozó egészségügyi személyzet a megmondhatója, hány ilyen esetük van naponta, amelyeket nem utasítanak el, hiszen ők is tisztában vannak vele: ha a beteg még sokat vár, súlyosabb állapotba kerülhet.

A román egészségügyi rendszer pénztelensége nem új keletű.

A regionális sürgősségi kórházak építésének évtizedek óta tartó elhúzódása is bizonyítja, hogy uniós finanszírozásuk ellenére nehéz elgondolni, miből lesz pénz a bővített ellátórendszer működtetésére. Ezzel függ össze a megelőző szűrővizsgálatok kiterjesztéséről szóló, évek óta elkészült törvénycsomag alkalmazásának elnapolása. Daganatos és egyéb betegségek esetében a prevenció kezdeti stádiumban mutatja ki a kórt, amikor még jó esély van a gyógyulásra. Az egészségügyi csomag alkalmazása helyett azonban újabb és újabb tanulmányok születnek, magyarázkodások, kibúvók hangzanak el, folyamatosan kitolják a rendszer élesítését.

Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ha az egészségbiztosítási pénztárnak nincs pénze arra, hogy a kórházak és járóbeteg-gondozók szolgáltatásait kifizesse a háziorvosi beutalóval érkező betegek után – ezért van szükség a több hónapos várólistákra –, hogyan ,,szabadíthatná” az egészségügyi rendszerre a kötelező szűrővizsgálatokra jelentkező tömegeket?

Ma Romániában az egészség megőrzése egyéni pénzkérdés. Akármennyit adózik valaki a jövedelme után, az nem jogosítja fel arra, hogy hasznos időben ingyenes egészségügyi ellátásban legyen része.

Miközben az országban mintegy ötmillió alkalmazott fizet egészségbiztosítási járulékot, a törvény által megengedett kiskapuknak köszönhetően legalább háromszor ennyi ember részesül támogatott egészségügyi ellátásban. Az amúgy is kevés pénz így nagyon sokfelé oszlik, a rendszer pedig a működésképtelenség határán vergődik. Ezt használják ki a magántőkével épülő és működő kórházak és klinikák, amelyek Romániában igen sikeresen el tudják adni szolgáltatásaikat.

A nagy kérdés viszont az, hogy mi lesz az ingyenes orvosi ellátás illúziójában felnőtt nemzedékekkel, amelyek egész életükben az egészségügyi ellátásért adóztak. Hogyan lehet elfogadtatni velük, hogy fizetésük vagy nyugdíjuk jó részét magánorvosi rendelőkre és kezelésre fordítsák, miközben az állami ellátórendszer nem tud, de nem is akar megbirkózni a rá váró feladatokkal.

vezércikk