Makkay József
2024. augusztus 07., 18:092024. augusztus 07., 18:09
2024. augusztus 07., 18:332024. augusztus 07., 18:33
A sürgősségi ellátáson mérheti fel a beteg a romániai egészségügy lesújtó helyzetét. A több hónapos várólisták és a drága magánrendelők miatt egyre többen fordulnak a kórházak sürgősségi osztályához, ahol szerencsés esetben soron kívüli ellátásban részesülhetnek.
Egyre több beteg fordul a sürgősségi kórházakhoz. A mentőszolgálatokat is igénybe vevő nagy számú páciens megjelenése nem azzal magyarázható, hogy hirtelen megnőtt az azonnali beavatkozásra szoruló betegek száma, hanem sokan rádöbbennek, hogy a családorvosi rendelőkben igényelhető, támogatott beutalóval egyre hosszabb a várakozási idő a szakorvosi rendelőkben és laborokban.
Miközben a magánklinikák hálózata robbanásszerűen fejlődik, sok beteg anyagilag nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen szakorvosi rendelőben 300-500 lejt fizessen orvosi vizsgálatért, sőt ha további leletekre, laboreredményekre van szükség, a kiadás pillanatok alatt ezer lej fölé kúszik. A csillogó-villogó magánrendelőket és kórházakat a pénztelenség miatt elkerülő tömegek számára nem marad más hátra, mint az egészségbiztosítási pénztár által támogatott beutalóval várólistára kerülni, mialatt az ember egészségi állapota napról napra romolhat. Aki nem akarja ezt a kockázatot bevállalni, megpróbálja a rövidebb utat, és hirtelen jött tünetekre, nagy fájdalomra hivatkozva a sürgősségin kopogtat, vagy mentővel viteti be magát abban a reményben, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban, és akár soron kívüli kórházi kezelésben lesz része. A sürgősségin dolgozó egészségügyi személyzet a megmondhatója, hány ilyen esetük van naponta, amelyeket nem utasítanak el, hiszen ők is tisztában vannak vele: ha a beteg még sokat vár, súlyosabb állapotba kerülhet.
A regionális sürgősségi kórházak építésének évtizedek óta tartó elhúzódása is bizonyítja, hogy uniós finanszírozásuk ellenére nehéz elgondolni, miből lesz pénz a bővített ellátórendszer működtetésére. Ezzel függ össze a megelőző szűrővizsgálatok kiterjesztéséről szóló, évek óta elkészült törvénycsomag alkalmazásának elnapolása. Daganatos és egyéb betegségek esetében a prevenció kezdeti stádiumban mutatja ki a kórt, amikor még jó esély van a gyógyulásra. Az egészségügyi csomag alkalmazása helyett azonban újabb és újabb tanulmányok születnek, magyarázkodások, kibúvók hangzanak el, folyamatosan kitolják a rendszer élesítését.
Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ha az egészségbiztosítási pénztárnak nincs pénze arra, hogy a kórházak és járóbeteg-gondozók szolgáltatásait kifizesse a háziorvosi beutalóval érkező betegek után – ezért van szükség a több hónapos várólistákra –, hogyan ,,szabadíthatná” az egészségügyi rendszerre a kötelező szűrővizsgálatokra jelentkező tömegeket?
Miközben az országban mintegy ötmillió alkalmazott fizet egészségbiztosítási járulékot, a törvény által megengedett kiskapuknak köszönhetően legalább háromszor ennyi ember részesül támogatott egészségügyi ellátásban. Az amúgy is kevés pénz így nagyon sokfelé oszlik, a rendszer pedig a működésképtelenség határán vergődik. Ezt használják ki a magántőkével épülő és működő kórházak és klinikák, amelyek Romániában igen sikeresen el tudják adni szolgáltatásaikat.
A nagy kérdés viszont az, hogy mi lesz az ingyenes orvosi ellátás illúziójában felnőtt nemzedékekkel, amelyek egész életükben az egészségügyi ellátásért adóztak. Hogyan lehet elfogadtatni velük, hogy fizetésük vagy nyugdíjuk jó részét magánorvosi rendelőkre és kezelésre fordítsák, miközben az állami ellátórendszer nem tud, de nem is akar megbirkózni a rá váró feladatokkal.
Rostás Szabolcs
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Balogh Levente
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Páva Adorján
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Gazda Árpád
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Rostás Szabolcs
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Balogh Levente
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Somogyi Botond
,,Biztosan nem lesz világháború?” – kérdezte tőlem hosszú évekkel ezelőtt a lányom. ,,Emlékszem, apa – mondta nekem a minap – azt válaszoltad, háború biztos nem lesz, legfennebb gazdasági, digitális háború.”
szóljon hozzá!