2009. február 23., 09:532009. február 23., 09:53
Éppen ezért tekinthető kisebbfajta „magyar–magyar megbékélésnek” a marosvásárhelyi paktum, különösen annak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum életre hívásáról szóló fejezete. Továbbra sem beszélhetünk azonban a romániai magyar politikai-társadalmi spektrum teljes egészét átfogó kiegyezésről, miután a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács elutasította a választási összefogásban való részvételt, holott nagy valószínűséggel mindkét szervezet jelöltethette volna képviselőit az EMNT-t megillető helyekre.
Kimaradásuk, valamint az EMNT állandó bizottságában történt éles szóváltás ugyanakkor félreérthetetlen jele annak, hogy kibékíthetetlen ellentét feszül az RMDSZ-en kívüli szervezetek vezetői, elsősorban Tőkés László és Szász Jenő között. Ami egyelőre semmi jóval nem kecsegtet az erdélyi magyar polgári-nemzeti oldalon, arról nem beszélve, hogy alaposan megosztja a polgári párt tisztújítást, illetve folytonosságot szorgalmazó táborait is.
Ennél sokkal felemásabb ígéretet hordoz a Boc-kormány minisztereinek hét végi, az államfő unszolására megejtett csíkszeredai látogatása, amelynek előzmény nélkülisége mellett – ennyi romániai miniszter utoljára akkor járt egyszerre a Székelyföldön, amikor az RMDSZ tárcavezetői otthon tartózkodtak – egyelőre egyetlen kézzel fogható tanulsága az, hogy Traian Băsescu ezúttal állta a szavát. Már a fele is elegendő lenne a Székelyföld számára annak az ígéretözönnek, amellyel a három tárcavezető elárasztotta a hargitai és kovásznai elöljárókat, másrészt viszont mivel a bukaresti politikusok a nagy nyilvánosság előtt fogadkoztak arról, hogy küldik a pénzt, elsősorban a magyar tisztviselők feladata lesz számon kérni a kormány tagjain a fejlesztések, beruházások beharangozott támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok