JEGYZET – Egyelőre csak buta szóbeszédnek, felelőtlen fecsegésnek tűnhet az a hír, amit a napokban egyik reggel a magyar köztévé hírfolyamában, a kiküldött tudósító bevonásával kommentáltak: a kaliforniaiak közel egyharmada ki akar lépni az Egyesült Államok szövetségéből.
2017. február 14., 23:492017. február 14., 23:49
Sem április 1-je, sem a vicc vagy az átverések világnapja nem volt, akkor mi történt mégis? A tudósító részletes beszámolójából aztán megtudtam: az elnökválasztási eredmény miatt gorombultak be az Államok nyugati partjának legismertebb, legfejlettebb és világszerte sokmilliónyi ember leginkább vágyott vidéke, nem mellékesen pedig negyvenmillió körüli lakosságával a legnépesebb tagállam. A tudósító elmondta, már a szándékfelmérést is elvégezték, innen a kb. egyharmadnyi kilépéspárti számadat, és elindítják a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést. Ez természetesen nem egyszerű, a szövetségi törvények előírásai nagyon szigorúak, de ha meglesz a kellő számú aláírás, két év múlva lehet majd népszavazni.
Aztán?! Ez még csak az első hajszálrepedés, bár neve is van már a kaliforniai elképzelésnek: Calexit. Dicséretére legyen mondva, a tudósító igazi profiként beszélt, nem lihegte agyon a hírt, nem ájuldozott, nem foglalt állást, csak elmondta: gazdasági szempontból adottak a körülmények a különéléshez. Döbbenetemet valamelyest oldotta az ősrégi vicc, amin diákkorunkban olyan jól szórakoztunk, hisz arról szólt, hogy az amerikai és a szovjet elnök arról beszélget, mit csinálnak majd első nyugdíjas napjukon: az amerikai kimegy a farmjára, és nekilát az ottani munkálatoknak, a szovjet pedig végigbiciklizi az ország határát. Mire az amerikai: jó, jó, de mit csinálsz majd délután?
Jó volt ezt hallani, épp mert elképzelni sem lehetett a Szovjetunió széthullását, egy mostani nagydiák viszont nem tudja, mi is volt az. Tíz éve, amikor számunkra is beteljesült az EU-tagság álma, mi sem tudtuk, hogy lassan, de biztosan leértékelődik. A közös európai szövetség, amivel már Napóleon is kacérkodott, recseg-ropog. A hajszálrepedések sora eszi-mállasztja. A nagy közösködésből még nagyobb különködés kandikál elő. Olyan hírek is terjengnek, hogy kétsebességű lesz az európai motor: a fontosak száguldása és az indultak még cammogása. S akkor megint ott leszünk, ahol a part szakad, sistergünk saját zsírunkban, büszkén, amiért tíz esztendőt valahogy csak kibírtunk, és tíz esztendeig megtűrtek minket is. Kábítószernek pedig lesz majd a százéves államiság ünneplése, kit érdekel akkor a más baja?!
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
szóljon hozzá!