Pusztítás. Az amerikai és az izraeli légierő számos célpontot megsemmisített Teheránban és Irán több más városában
Fotó: izraeli hadsereg
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait, Teherán pedig tovább támadta Izraelt és a környező arab államokat.
2026. március 03., 10:282026. március 03., 10:28
2026. március 03., 10:292026. március 03., 10:29
Az izraeli légierő lerombolta Teheránban a közszolgálati televízió és rádió épületét.
Izraelben keddre virradóra ismét iráni rakétatámadásokra figyelmeztették a lakosságot, és támadásokat jelentettek Irakból, Kuvaitból és Bahreinból is.
Ugyanakkor a csapások szombati megkezdése óta hatra nőtt az elhunyt amerikai katonák száma.
Ebrahim Dzsabbari, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnokának tanácsadója az állami televízióban kijelentette: a Hormuzi-szoros zárva van, és figyelmeztette a hajókat: „Ne jöjjenek ebbe a régióba. Biztosan komoly válaszlépéssel fogunk reagálni.”
Dzsabbari azt is elmondta, hogy az amerikaiak „szomjaznak a régió olajára”, és hogy Irán „támadni fogja a régióban található olajvezetékeiket, és nem fogja engedélyezni az olaj exportját ebből a térségből”.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalának és a legfontosabb olajszállítási szűk keresztmetszetének számít. A világ olaj- és gázkészletének körülbelül egyötöde halad át a szoroson.
Közben
Közben kedd reggel füstfelhők látszottak és robbanások hallatszottak a libanoni főváros, Bejrút déli külvárosában.
Az izraeli hadsereg korábban evakuálási parancsot adott ki több tucat libanoni falu és település számára, és közölte, hogy megkezdte a Hezbollah célpontjainak támadását Bejrútban.
A Hezbollah keddi közleményében azt állította, hogy „válaszul” Izrael libanoni városok bombázására drónokat indított izraeli terület ellen.
Az izraeli légierő korábban közölte, hogy kedd kora reggel két drónt fogott el, amelyek Libanon felől hatoltak be izraeli területre.
Donald Trump amerikai elnök, aki korábban arról beszélt: négy-öt hetes háborúval tervez, figyelmeztetett, hogy
Az elnök egyúttal bosszút ígért a rijádi nagykövetség elleni támadás miatt.
Mindeközben J. D. Vance amerikai alelnök egy, a Fox Newsnak adott interjúban kijelentette: az Egyesült Államok nem fog belekeveredni egy évekig elhúzódó konfliktusba.
Hozzátette, hogy
„Az elnök úgy döntött, hogy nem csak a második hivatali idejének első három-négy évében akarja megóvni az országot az iráni atomfegyvertől, hanem biztosítani akarja, hogy Irán soha ne szerezhessen atomfegyvert, és ehhez alapvetően az iráni rezsim gondolkodásmódjának megváltozására van szükség” – mondta Vance.
Hozzátette, hogy ez nem fog hosszú távon folytatódni, és így folytatta: „Kizárt, hogy Donald Trump hagyja, hogy ez az ország többéves konfliktusba keveredjen... nem fogunk belekeveredni az Irakhoz és Afganisztánhoz hasonló problémákba.”
Vance hozzátette, hogy Irán nukleáris létesítményei nem csak polgári célú dúsításra épültek, ahogyan azt a rezsim állítja, hanem nukleáris fegyverek fejlesztésére.
„Ezzel együtt” – folytatta – „nem bánnánk, nem lennénk szomorúak, és reméljük, hogy az iráni nép megdönti ezt a kormányt, és új jövőt teremt az ország számára. Nagyon szeretnénk, ha ez lehetséges lenne. De ennek a küldetésnek a célja az, hogy megsemmisítsük ballisztikus rakétáik képességeit és haditengerészeti képességeiket” – mondta.
Rubio szerint az Egyesült Államok szombaton „megelőző csapást” mért Iránra, mert tudták, hogy Izrael támadni fog, ami szerinte iráni megtorlást jelentett volna az amerikai erők ellen.
„Tudtuk, hogy Izrael cselekedni fog. Tudtuk, hogy ez amerikai erők elleni támadást fog kiváltani – mondta Rubio.
„Nem fogom elárulni a taktikai erőfeszítéseink részleteit, de a legkeményebb csapások még hátravannak az amerikai hadsereg részéről” – teszi hozzá.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Annak ellenére, hogy az izraeli-amerikai légitámadások során három nukleáris létesítményt támadtak a júniusi 12 napos háború alatt, Netanjahu szerint az iráni katonák és technikusok új létesítmények építésébe kezdtek, köztük „földalatti bunkerekbe”, ahol ballisztikus rakétákat és atombombákat fejleszthetnek.
„Ha most nem teszünk lépéseket, a jövőben sem tehetünk semmit” – nyilatkozta Netanjahu a Fox Newsnak.
Izrael régóta ellenzi Irán urándúsító tevékenységét, és figyelmeztetett, hogy azt nukleáris fegyverek fejlesztésére is felhasználhatják, ahelyett, hogy békés célokra használnák, ahogyan azt az iráni kormány állítja.
Az izraeli miniszterelnök is jelezte:
Netanjahu egyben nevetségesnek nevezte az állítást, hogy az Irán elleni csapások kérdésében Izrael irányítja az Egyesült Államokat.
Közben az Egyesült Államok Központi Katonai Parancsnoksága (Centcom) közölte: a bevetés első 48 órájában az amerikai erők „célpontokat támadtak az iráni rezsim biztonsági apparátusának felszámolása érdekében” és „elsőbbséget adtak azoknak a helyszíneknek, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek”.
A Centcom további részletei:
Egy katonai szóvivő közben azt közölte: az izraeli légierő az Irán elleni hadművelet két nappal korábbi kezdete óta mintegy ezerötszáz célpontot támadott.
Irán pedig több mint száz rakétával támadta Izraelt, és több mint ezerháromszáz rakétával, illetve több tucat drónnal azon Öböl-menti államokat is, amelyekben amerikai katonai támaszpontok vannak: Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Omán és Kuvait.
Az Üvöltő Oroszlánnak elnevezett izraeli hadművelet szombati kezdete óta egy sokszereplős hadjárat alakult ki a térség több más országát érintve. „Irán támadásaival nem csak az amerikai támaszpontokat, hanem magukat az Öböl-menti államokat is be akarja vonni a konfliktusba, már katari és szaúd-arábiai olaj- és gázlétesítményeket is célba vesz” – közölte a Ynet hírportállal Joel Guzansky, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója és a térség szakértője.
– tette hozzá.
Az izraeli hadsereg közlése szerint több száz iráni rakétaindító állást támadott a légierő, némelyiket közvetlenül rakétaindítás előtt.
Célba vettek egy felszállásra kész F-4-es és egy F-5-ös vadászgépet a tabrizi repülőtéren, valamint pilóta nélküli eszközöket is.
Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy az izraeli támadások milyen arányban voltak sikeresek, ez csak az utólagos értékelésből derül ki.
A térségben hét amerikai támaszpontot ért iráni támadás, továbbá három repülőteret, két szállodát, egy radarállomást és egy kikötőt.
Az amerikai légvédelmi rendszerek – egyebek között Jordániában és Katarban – nagy hatékonysággal hárítják el a fenyegetéseket, miközben az amerikai vadászgépek a levegőből próbálják megsemmisíteni a levegőben vagy még a földön indítás előtt álló eszközöket.
Ennek ellenére az iráni csapások – Izraelt nem számítva – legkevesebb 122 sebesült és 10 halálos áldozatot követeltek, köztük hat amerikai katonáét.
Irán folyamatos rakétatámadásokat indít Izrael ellen, miközben civil célpontokat is célba vesz az Öböl-térségben, azzal a céllal, hogy kimerítse a légvédelmi kapacitásokat, és növelje a háború tétjét az Egyesült Államok és Izrael számára.
Közben Mark Rutte NATO-főtitkár az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn kijelentette: a NATO nem fog részt venni az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletében.
„Ez Irán, a Perzsa-öböl, ez kívül esik a NATO területén” – húzta alá.
„Abszolút semmi terv sincs arra, hogy a NATO-t belerángassák ebbe, vagy részese legyen ennek” – tette hozzá.
Rutte ugyanakkor felszólította az európai szövetséges országokat, hogy támogassák az Egyesült Államokat és Izraelt, mert
„Ez azt jelenti, hogy ahol segíteni tudunk, ott segítenünk kell” – tette hozzá.
Hangoztatta, hogy a NATO-tagországok a harci cselekményekben való közvetlen részvétel nélkül is nyújthatnak segítséget logisztikával, illetve hozzáférés biztosításával.
A NATO főtitkára világossá tette, hogy megszorítások nélkül üdvözli az Iszlám Köztársaság elleni támadásokat.
„Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Egyesült Államok közösen tesz Izraellel” – hangoztatta, utalva az iráni rakéta- és atomprogramokat sújtó csapásokra, valamint Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető megölésére utalva.
Úgy fogalmazott, kulcsfontosságú, hogy Donald Trump amerikai elnök meghozta ezt a döntést.
Figyelmeztetett, hogy amennyiben Irán atomfegyverhez jutna, még nagyobb fenyegetést jelentene. „Fojtogató szorításba venné Izraelt. Ez potenciálisan Izrael vereségét jelenthetné” – tette hozzá.
Részlegesen megnyitnak Abu-Dzabi és Dubaj repülőterei
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy Abu-Dzabi és Dubaj repülőterei részlegesen megnyitnak, de azt kérik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben rekedt emberek csak a légitársaságokkal való egyeztetés és a tőlük kapott jelzés után induljanak ki az adott légikikötőbe. Részlegesen megnyitnak Abu-Dzabi és Dubaj repülőterei, a légitársaságok folyamatosan közlik majd, hogy mely járataikat indítják útnak – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebookon.
Izrael csapatokat vezényelt Dél-Libanonba
Az izraeli hadsereg Dél-Libanonban mélyebbre vezényel csapatokat „további biztonsági rétegként” a Hezbollah síita szervezet támadásai közepette – közölte a katonai szóvivő kedden.
Az izraeli csapatok „a megerősített előretolt védelmi vonal részeként” Dél-Libanon belsejében foglaltak el állásokat, túl azon az öt őrhelyen, melyeket Izrael fennhatósága alatt tartott a Libanonnal megkötött tűzszünet óta.
A katonaság közlése szerint ezzel „további biztonsági réteget hoz létre Észak-Izrael lakosai számára”. „A hadsereg célzott csapásokat hajt végre a Hezbollah terrorszervezet infrastruktúrája ellen annak érdekében, hogy felszámolja a fenyegetéseket és megakadályozza beszivárgási kísérleteket izraeli területre” – tették hozzá.
A hadsereg folytatni akarja a dél-libanoni falvak első és második sorának kiürítését, miután hétfőn a katonai szóvivő arra szólította fel az ott élőket, hogy a várható harcok miatt távozzanak észak felé.
A hadsereg azt is közölte, hogy egy esetleges szárazföldi művelet lehetőségére készülnek Libanonban, bár jelenleg az elsődleges cél, hogy az Irán elleni háborúra összpontosítsanak.
A libanoni síita Hezbollah hétfőn hajnalban rakétákat és drónokat indított Észak-Izrael ellen, válaszul arra, hogy Izrael megölte Irán legfelsőbb vezetőjét. A szervezet az éjszaka folyamán és kedd reggel is további rakétákat és drónokat indított Izrael ellen.
A Hezbollah mintegy 15 rakétát lőtt ki a Golán-fennsíkra, ötöt Galilea északkeleti részére, valamint két drónt, amelyeket Nyugat-Galileában elfogtak.
Éjszaka is volt légiriadó Iránból indított ballisztikus rakéták miatt Izrael jelentős részein, majd kedd reggel drónbeszivárgás gyanúja miatt kellett az óvóhelyre menniük a Jeruzsálemben és környékén lakóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!