Ukrajna visszafoglalt területekről számolt be, Zelenszkij nem akarja megnyitni a Barátság kőolajvezetéket

Ukrán elnök: nem áll szándékunkban biztosítani, hogy a Barátság vezetéken szállított kőolajból fedezze Moszkva a háborút
Senkinek nem áll szándékában hozzásegíteni Oroszországot ahhoz, hogy a kőolaj tranzitján pénzt keressen és abból fedezze az Ukrajna elleni háború folytatását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az orosz támadásban megrongálódott Barátság kőolajvezeték helyreállításának késlekedése miatt Kijevet ért magyar és szlovák kormányzati bírálatokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
„Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán (Viktor magyar miniszterelnök) a föld alatt, mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat” – jegyezte meg Zelenszkij.
Emlékeztetett arra, hogy múlt pénteken telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, akit arra kért, látogasson el Ukrajnába, ahol minden kérdést megvitathatnak. „Ő (Fico) azt mondta, hogy egyszerűen csak a helyreállítás dátumát szeretnék tudni. Én erre azt válaszoltam: nézze, először is, ha azt kérdezi, van-e akarat az ukránok részéről ezt megtenni, akkor én megkérdeztem: mit megtenni? Az orosz kőolaj tranzitját? Egyszerűen az orosz kőolaj tranzitját, hogy az oroszok pénzt keressenek, és aztán az idei háborúra költsék? Erre senkinek sincs szándéka” – mondta az ukrán elnök.
Közölte, hogy Kijev Európával is egyeztet a kérdésben. „Ha az európai vezetők arra kérnek bennünket, hogy ezt tegyük meg, akkor meg kell értenünk: mi az ára ennek” – tette hozzá.
Zelenszkij szavai szerint az első csapás után, amely ezt a kőolajvezetéket érte, az ukrán szakemberek mindent helyreállítottak. „Egyetlen felhívás sem hangzott el az oroszok felé, hogy ne támadják ezt a vezetéket. Ugyanakkor nyilvános felhívások voltak Ukrajna felé, mintha ettől függne Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága” – nehezményezte.
Kiemelte, hogy miután az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, újabb harci helyzet alakult ki, amelyben emberek sebesültek meg. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik. Azt kérdeztem: mi az ára ennek? Ezt az európai vezetőknek is mondtam. Embereknek kell meghalniuk? Mit akarnak? Hogy blokkoljanak minket, és továbbra is mindent blokkolni fognak Ukrajnának? És mit jelent az, hogy mindent? A 90 milliárd eurót, a szankciós csomagot, a klasztereket, Ukrajna útját az Európai Unióba. Tehát semmiféle visszacsatolás nincs” – érvelt az elnök.
Elmondása szerint azt mondta Ficónak: „látod, mennyi kihívás van? Meghívlak benneteket, gyertek el Ukrajnába. Megértett engem, és azt mondta: rendben, akkor mi a helyzet a dátumokkal? Azt válaszoltam: bármelyik dátum megfelel. A hívásom után a diplomaták március 6–9. közötti időpontokat javasoltak”. Zelenszkij közölte, hogy a médiából értesült arról, hogy a szlovák fél más országban kíván találkozni vele. „Melyik országban kellene Ficóval találkoznom? Mit jelent ez? Hol halad a Barátság kőolajvezeték? Hol van ez a vezeték? Franciaországban? Németországban? Mongóliában? Hol? Ukrajnában. Meghívtam őt, mire megerősítette, hogy eljön” – zárta válaszát az ukrán elnök.
Egyébként Robert Fico hétfőn közölte: találkozót indítványoz Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Barátság kőolajvezetéken történő tranzit újraindításáról.

Nyolc európai ország részt vesz a megerősített francia nukleáris elrettentő stratégiában
Nyolc európai ország már jelezte, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök.
Ezek az országok elsősorban „stratégiai légierőket” fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így „szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén”, hogy „megnehezítsék ellenfeleink számításait” – hangsúlyozta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.
Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság „együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein”.
„Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés „az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach – Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg”, amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.