Hirdetés

Ukrajna visszafoglalt területekről számolt be, Zelenszkij nem akarja megnyitni a Barátság kőolajvezetéket

Ukrajna

Sikerről beszélnek. Ukrajna szerint februárban több területet foglaltak vissza, mint amennyit az oroszok elfoglaltak

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.

Krónika

2026. március 03., 11:282026. március 03., 11:28

A kijelentés akkor hangzott el, amikor az oroszok előrenyomulása Ukrajna területén a frontvonal legtöbb szakaszán a télen lelassult – az egy évvel korábbi csatatéren tapasztalt mintát követve –, míg a déli frontvonalon, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben az ukrán egységek támadásba lendültek.

„Túléltük ezt a nehéz téli csatát” – írta Szirszkij, rámutatva, hogy

Hirdetés

a relatív területi nyereség Ukrajna számára a legnagyobb volt a 2024 nyarán kezdődött kurszki területi behatolás óta.

Február 21-én Volodimir Zelenszkij elnök azt állította, hogy az ukrán erők „ellenoffenzíva” során 300 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel.

A Kyiv Independent felhívja ugyanakkor a figyelmet:

míg Kijev jelentős mértékű támadásokat indított, egyre nehezebb objektíven mérni a területek ellenőrzését, elvesztését és megszerzését.

Február folyamán több tucat videó jelent meg a közösségi médiában, amelyeken az ukrán erők támadó műveleteket hajtottak végre a frontvonal azon részén, ahol Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk régiók találkoznak.

A jelentős földrajzi adottságokkal nem rendelkező terület a frontvonal legváltozékonyabb része tavaly ősz óta, amikor az orosz erők gyorsabb ütemben kezdtek előrenyomulni a gyengébb ukrán dandárok ellen.

A széles, mindkét oldalon beszögellésekkel tarkított „szürke zónában” végrehajtott ukrán előrenyomulások nyílt forrásokból nyomon követhetők, de nem többek, mint kiterjesztett tisztogatási műveletek, nem pedig az oroszok által tartott védelmi vonalak elfoglalása és megszerzése.

Mindeközben, míg az orosz előrenyomulás Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben – ahol Moszkva 2025-ben a leggyorsabb előrenyomulást érte el – megtorpant, aggasztó fejlemények történtek a megszállt Sziverszk környékén Donyeck megyében a nyílt forráskódú térképészeti projekt, a Deep State szerint.

A frontvonalon történt fejlemények havi összefoglalójában a Deep State 126 négyzetkilométernyi ukrán terület elvesztését rögzítette februárban, ami a legalacsonyabb érték 2024 nyara óta.

Valószínűleg az általános óvatosság és a szigorú műveleti biztonsági előírások miatt a Deep State hétfőn még nem mutatta be térképén Ukrajna Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben végrehajtott ellentámadásainak eredményeit.

Akárcsak a tavalyi télen, a hideg időjárás összességében kedvezőbbnek bizonyult az ukrán védelem számára a frontvonalon.

Tekintettel a katonák számára hosszú ideig fennálló zord körülményekre, valamint az orosz kis csoportos behatolási támadások hiányára, ezek többnyire nem tudták átjutni a drónok „halálzónáján”, mielőtt észrevették és megsemmisítették őket.

Az időjárási körülmények gyakran akadályozzák a drónok használatát, a köd korlátozza a látótávolságot, a hideg pedig rontja az akkumulátorok élettartamát és törékenyebbé teszi a száloptikát, de ezek a változások hasonlóan érintik Oroszország pilóta nélküli rendszereinek használatát is.

Ennek eredményeként az orosz személyi veszteségek, amelyek télen átlagosan napi 1000 felett voltak, meghaladták Moszkva új katonák toborzási képességét – közölte Szirszkij, megismételve Robert „Magyar” Brovdi (magyarosan Bródi Róbert), a pilóta nélküli rendszerek parancsnokának korábbi állításait.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a közel-keleti katonai műveletek nyomán Ukrajna kevesebb légvédelmi eszközhöz jut, ami csökkenti védelmi képességeit.

Ukrán elnök: nem áll szándékunkban biztosítani, hogy a Barátság vezetéken szállított kőolajból fedezze Moszkva a háborút
Senkinek nem áll szándékában hozzásegíteni Oroszországot ahhoz, hogy a kőolaj tranzitján pénzt keressen és abból fedezze az Ukrajna elleni háború folytatását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn az orosz támadásban megrongálódott Barátság kőolajvezeték helyreállításának késlekedése miatt Kijevet ért magyar és szlovák kormányzati bírálatokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
„Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán (Viktor magyar miniszterelnök) a föld alatt, mi történik a csővel? Ezen meglepődöm, de mindenesetre minden előfordulhat” – jegyezte meg Zelenszkij.
Emlékeztetett arra, hogy múlt pénteken telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, akit arra kért, látogasson el Ukrajnába, ahol minden kérdést megvitathatnak. „Ő (Fico) azt mondta, hogy egyszerűen csak a helyreállítás dátumát szeretnék tudni. Én erre azt válaszoltam: nézze, először is, ha azt kérdezi, van-e akarat az ukránok részéről ezt megtenni, akkor én megkérdeztem: mit megtenni? Az orosz kőolaj tranzitját? Egyszerűen az orosz kőolaj tranzitját, hogy az oroszok pénzt keressenek, és aztán az idei háborúra költsék? Erre senkinek sincs szándéka” – mondta az ukrán elnök.
Közölte, hogy Kijev Európával is egyeztet a kérdésben. „Ha az európai vezetők arra kérnek bennünket, hogy ezt tegyük meg, akkor meg kell értenünk: mi az ára ennek” – tette hozzá.
Zelenszkij szavai szerint az első csapás után, amely ezt a kőolajvezetéket érte, az ukrán szakemberek mindent helyreállítottak. „Egyetlen felhívás sem hangzott el az oroszok felé, hogy ne támadják ezt a vezetéket. Ugyanakkor nyilvános felhívások voltak Ukrajna felé, mintha ettől függne Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága” – nehezményezte.
Kiemelte, hogy miután az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, újabb harci helyzet alakult ki, amelyben emberek sebesültek meg. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik. Azt kérdeztem: mi az ára ennek? Ezt az európai vezetőknek is mondtam. Embereknek kell meghalniuk? Mit akarnak? Hogy blokkoljanak minket, és továbbra is mindent blokkolni fognak Ukrajnának? És mit jelent az, hogy mindent? A 90 milliárd eurót, a szankciós csomagot, a klasztereket, Ukrajna útját az Európai Unióba. Tehát semmiféle visszacsatolás nincs” – érvelt az elnök.
Elmondása szerint azt mondta Ficónak: „látod, mennyi kihívás van? Meghívlak benneteket, gyertek el Ukrajnába. Megértett engem, és azt mondta: rendben, akkor mi a helyzet a dátumokkal? Azt válaszoltam: bármelyik dátum megfelel. A hívásom után a diplomaták március 6–9. közötti időpontokat javasoltak”. Zelenszkij közölte, hogy a médiából értesült arról, hogy a szlovák fél más országban kíván találkozni vele. „Melyik országban kellene Ficóval találkoznom? Mit jelent ez? Hol halad a Barátság kőolajvezeték? Hol van ez a vezeték? Franciaországban? Németországban? Mongóliában? Hol? Ukrajnában. Meghívtam őt, mire megerősítette, hogy eljön” – zárta válaszát az ukrán elnök.
Egyébként Robert Fico hétfőn közölte: találkozót indítványoz Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Barátság kőolajvezetéken történő tranzit újraindításáról.

Nyolc európai ország részt vesz a megerősített francia nukleáris elrettentő stratégiában
Nyolc európai ország már jelezte, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök.
Ezek az országok elsősorban „stratégiai légierőket” fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így „szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén”, hogy „megnehezítsék ellenfeleink számításait” – hangsúlyozta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.
Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság „együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein”.
„Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés „az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach – Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg”, amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 16., hétfő

Izrael legalább még három hétig tervezi a harcot Irán ellen

Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.

Izrael legalább még három hétig tervezi a harcot Irán ellen
Hirdetés
2026. március 15., vasárnap

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké

Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.

Magyar Péter: megtanultuk az őseinktől, hogy semmi sem tart örökké
2026. március 15., vasárnap

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak

Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.

Orbán Viktor: április 12-én sorsot választunk magunknak és az utánunk jövő magyaroknak
2026. március 15., vasárnap

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon

A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.

Energiaár-sokk a térségben: a kormányok egymás után avatkoznak be az üzemanyagpiacon
2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
Hirdetés
Hirdetés