Balogh Levente
2024. június 14., 19:272024. június 14., 19:27
Ha már annyira divatos manapság, akkor én is coming outolok egyet annak apropóján, hogy Németországban zajlik a most kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság, ahol a házigazdák ismét a magyarok csoportellenfelei: az 1990-es labdarúgó-világbajnokság óta hosszú évtizedekig a németeknek szurkoltam.
Ennek több oka is volt: megfogott a Nationalelf játéka, kitartása, az, ahogyan kontinenstornáról kontinenstornára hajtottak a sikerért – ami aztán persze vagy összejött, vagy nem. De ami fontos: ott voltak a vébéken és az Eb-ken. Merthogy a másik ok, amiért a németeknek szurkoltam, természetesen az, hogy magyarként a saját nemzeti válogatottamnak nem tudtam drukkolni – lévén hogy 1986 óta nem jutottak ki sem kontinensviadalra, sem világbajnokságra.
Aztán valahogy „kiszerettem” a németekből. Részben azért, mert már nem találtam annyira szimpatikusnak a játékukat – erre pedig rátett egy lapáttal, amikor elkezdték beemelni a divatos, szélsőséges ideológiákat, a woke-izmust a sportba, és gyakorlatilag a provokáció szándékával akarták alkalmazni a stadionokban az LMBTQ-satöbbi népszerűsítését. Kiemelten a magyar válogatott ellen.
Merthogy a másik ok, amiért már évek óta hidegen hagy a Nationalelf szereplése – sőt egyre gyakrabban szurkolok ellene –, az az, hogy
Igaz, világbajnokságon 1986 óta továbbra sem, európai kontinensviadalon viszont idén – már szombattól! –zsinórban harmadik alkalommal. Sőt a legutóbbi Eb-szereplés óta a jelek szerint folyamatos az előrelépés, hiszen míg az előző két kontinensviadalra még „csupán” pótselejtezőn sikerült kijutni, addig a mostanira már csoportelsőként masíroztak ki a fiúk.
Az előrelépés abban is megmutatkozik, hogy egyre több magyar játékos szerepel – ráadásul állandó kezdőként – valamely európai topligában. Szoboszlai Dominik álomszerű, csillagászati összegért történő liverpooli igazolása, majd ottani – sérülése révén némileg megbicsaklott – kiemelkedő szereplése, Kerkez bournemouth-i játéka, Sallai, Gulácsi és Orbán folyamatos jelenléte a Bundesliga felsőházába tartozó csapataik kezdő tizenegyében
És ez még akkor is igaz, ha Szalai Attila és Nagy Ádám klubválasztása nem sült el igazán jól, ebből fakadóan pedig a meccsterhelésük is kisebb. A válogatottban ugyanis mindent beleadnak, és jó teljesítményre képesek – legalábbis a legutóbbi kontinenstorna óta a magyar állampolgárság megszerzése révén már szintén a „mi fiunknak” számító
Azon a kontinensbajnokságon, amely az előzőtől eltérően már csordultig telt lelátók előtt zajlik, hiszen a koronavírus-járvány miatti korlátozások szerencsére már nem akadályozzák a nézők jelenlétét. Viszont amelyre ezúttal is rányomja a bélyegét az orosz-ukrán ellentét – ám a legutóbbihoz képest még nyomasztóbban, hiszen akkor „csupán” a Krímet az ukrán válogatott mezén Ukrajna részeként ábrázoló térkép miatt zajlott orosz-ukrán vita, ma viszont a már több mint két éve tartó háború határozza meg Európa – és a világ jelentős része – közhangulatát. Ami miatt az oroszok nem is lehetnek jelen, míg az ukránok kivívták ugyan a részvételi jogot, de az otthon dúló háború árnyékában kell meccsről meccsre teljesíteniük.
És amelyre nyolc év után most az a román nemzeti tizenegy is kijutott, amelynek szurkolói egy kicsit aggódhatnak, hiszen a szövetségi kapitány fogadkozásai ellenére
Igaz, az Eb légköre és az éles helyzet képes lehet kihozni a legjobb teljesítményt. Akárcsak a magyar válogatottból, amely most jobb selejtezős szereplés nyomán, élén a világfutball krémjébe tartozó Szoboszlaival léphet pályára Svájc ellen a szombati első meccsén.
Most azonban az előzetes teljesítmény és a válogatott állapota jobban feljogosít a derűlátásra, mint négy éve – persze volt már ilyen, aminek aztán súlyos kudarc lett a vége (1986 és Irapuato rossz szelleme, távozz!). Azt is reméljük, hogy nem megint a várhatóan szép számban jelen levő magyar szurkolók szereplésén rugózik majd a haladó média – lásd még a Neuernek címzett hírhedt érdeklődő megjegyzést, miszerint: Mi van, te (khm) naplopó?
A legutóbbi Eb-szereplés zárása után azt írtam: „ez az út itt most véget ért, de ha sikerül megtartani az eddigi irányt, a jelenlegi alapokra építkezve az igazi utazás csak most kezdődik”. Most azzal egészíteném ki, hogy az utazás egész szépen folytatódott, és folytatódhat is.
Mondjuk egy németveréssel és a csoportból való továbbjutással.
Balogh Levente
Románia jelenleg nem képes szavatolni polgárainak biztonságát – ez a szomorú következtetés szűrhető le az egy hete bekövetkezett galaci drónincidensből és a pénteki konstancai robbanásból.
Balogh Levente
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
Páva Adorján
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Balogh Levente
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Páva Adorján
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Makkay József
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Balogh Levente
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
szóljon hozzá!