2009. február 27., 10:082009. február 27., 10:08
Emlékezetes, hogy amikor a budapesti önkormányzat megvásárolta a világ leghosszabb villamosait, azok először azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy guruló párolóedényként működtek, az elöljárók bölcs előrelátásának köszönhetően ugyanis kihagyták belőlük a klímaberendezést. Ezek után az ajtónyitóelektronika hibásodott meg a szerelvényekben, ezért aztán már vadonatúj állapotban felújításra szorultak. Nos, ha már Nagyvárad a múlt század fordulóján is csupán Budapestet tekintette etalonnak, akkor a Körös-parti város elöljárói úgy gondolták, most sem lehet alább adni. Ezért aztán hangulatjavító intézkedésként tíz vadonatúj szerelvényt vásároltak a gyártótól. A Siemens-átok azonban azonnal fogott, a presztízsberuházást ugyanis a polgárok nem díjazták, és a tavalyi önkormányzati választásokon voltak szívesek a népszerűségét villamosvásárlással növelni kívánó előző garnitúrát ülepen billenteni. Az új vezetés pedig most úgy bánik az ölébe hullt villamosokkal, mintha törékeny, mívesen megmunkált kristályból készültek volna. Babusgatja, pátyolgatja őket, egyszerre nem is engedi ki őket a városba, nehogy bajuk essen, sőt este hat után már egyáltalán nem hagyhatják el a remízt, nehogy egy sötét utcában kétes egyének kárt tegyenek bennük. Az utóbbi hetek havazásai miatt pedig teljes moratóriumot hirdettek: az új szerelvények mindaddig nem közlekednek, amíg a hó el nem olvad, nehogy a hóbuckák és jégdarabok kárt tegyenek bennük. Az igyekezet díjazandó – de azért valahogy mégiscsak meg kéne oldani, hogy az adófizetők, akiknek a pénzéből vásárolták őket, legalább hetente néhányszor láthassák a szerelvényeket. Például naponta két órára megnyithatnák a remízt, hogy a polgárok – jelképes belépti díj fejében – megcsodálhassák a villamosokat, és meggyőződhessenek róla, hogy jó egészségben vannak, és gondos kezek rendszeresen olajozzák őket. Sőt az ötletet tovább lehet fejleszteni: meg lehetne nyitni a világ első olyan közlekedési múzeumát, amelynek az a különlegessége, hogy vadonatúj járműveket csodálhatnak meg a látogatók. Az oda vezető úton pedig garantáltan jégálló konflisok szállíthatnák a turistákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok