2009. február 13., 07:092009. február 13., 07:09
Persze az is lehetséges, hogy egyes illetékesek túl sok jófajta hazai folyékony kenyeret fogyasztottak – például Delirium Tremens márkájút, amelynek 9 százalék fölötti az alkoholtartalma – , ezért kötöttek bele Tőzsér Dánielbe, a Genk labdarúgó-csapatában játszó magyar focistába. Pontosabban nem is belé, hanem a mezszámába.
Tőzsér ugyanis 88-as számmal játszik, ami eddig nem igazán szúrt szemet senkinek, elvégre általában a mezszám a legkevésbé szokta befolyásolni egy játékos vagy egy csapat teljesítményét. Hanem egy szemfüles flamand író, Herman Brusselmans most figyelmeztetett: Tőzsér undorító náci jelképet tesz közszemlére a hátán minden egyes alkalommal, amikor pályára lép. A nyolcas ugyanis az ABC nyolcadik betűjének száma, azaz H, márpedig két nyolcas ezen logika alapján HH, ami a Heil Hitler! náci köszöntés rövidítése.
Na, aki most azt várja, hogy Brusselmans urat ezt követően fölkereste néhány fehér köpenyes úriember, hogy egy nyugodt intézménybe kísérjék, ahol némi, gyomormosással tarkított pihenés közben elmélkedhet a labdarúgás számmisztikájáról, az nagyon téved. A hír hallatán ugyanis Jos Vaessen, a Genk elnöke nem azt mondta, hogy Brusselmans úr a továbbiakban lesz szíves inkább bodzaszörpöt fogyasztani, a foci helyett meg lehetőleg lengőteke- és curling-közvetítéseket nézzen, hanem komolyan fontolóra vette a megjegyzést. Kiderült ugyanis, hogy az agydonorság legfelsőbb szinten is dívik: a problémára két éve maga Patrick Dewael akkori belügyminiszter hívta fel a figyelmet, megtoldva azzal, hogy a 18-as szám viselése sem szerencsés, mivel hogy az az AH-nak, azaz Adolf Hitlernek felel meg. Tőzsér azóta magyarázhatja, hogy édesanyja feng sui-szakértő, és ezen felfogás szerint a 88-as szerencsés szám: ő az ügyeletes náci a csapatban.
Csak azt nem tudom, hogyhogy nem figyelt még föl senki arra, hogy Brusselmans úr keresztneve is ugyanúgy H betűvel kezdődik, mint az osztrák káplárból lett egykori német diktátor vezetékneve. De bennünket már nem téveszt meg: egyértelmű, hogy a kriptonácizmusnak családi gyökerei vannak, egyébként szülei nem vetemedtek volna ilyen ordas tettre, hogy ezt a nevet adják neki. Szóval figyelem: Belgiumban is leselkedik már a barna veszély.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.