Fotó: Albert Salamé
A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elküldött írásában Jordi Oriola Folch katalán újságíró.
2022. szeptember 13., 00:052022. szeptember 13., 00:05
2022. szeptember 13., 00:092022. szeptember 13., 00:09
Szeptember 11-én a katalánok Katalónia szuverenitásának elvesztésére emlékeztek, mivel 1714-ben V. Fülöp ezen a napon vonult be seregével Barcelonába, és Katalóniát egy Madridból irányított abszolutista államhoz csatolta, amely eltörölt minden katalán intézményt, és a katalán nyelv betiltásával a kasztíliai nyelvet vezette be. A Spanyolországgal való egyre növekvő nézeteltérések miatt a katalánok az elmúlt 10 évben százezrével tüntettek békésen, követelve Katalónia függetlenségét egy olyan államtól, amely gyarmatként kezel minket.
Így a katalán függetlenség a legerősebb európai mozgalomnak bizonyul, amely évről évre a legnagyobb tüntetéseket szervezi a kontinensen.
Fotó: Albert Salamé
Ezzel szemben a spanyol nacionalizmus, amely megszokta, hogy az ETA ellen a rendőrséggel és a bírákkal harcol, úgy kezeli a békés és erőszakmentes függetlenségi mozgalmat, mintha terroristák lennénk. Madridból legitimnek érzik, hogy ránk erőltessék a spanyolországi tagságunkat, mintha diktatúrában lennénk, ahelyett, hogy megpróbálnának politikai vagy demokratikus úton megnyerni minket, például azzal, hogy elfogadják, hogy a katalán nép egy egyeztetett népszavazáson eldöntheti, hogy mi akar lenni.
Fotó: Albert Salamé
És az is igaz, hogy nem szükséges, hogy minden hontalan nemzet új államot alapítson Európában. Minden egyes esetet a saját érdemei alapján kell vizsgálni. A katalán ügy azonban – módját és terjedelmét tekintve – megérdemelte, hogy nagyon egyedi esetnek tekintsük, és mindenekelőtt a Spanyolország által alkalmazott elnyomás és visszaélések miatt, amelyek azt bizonyítják, hogy a katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait.
Jordi Oriola Folch
A szerző katalán újságíró
A városi rendőrség szerint mintegy 150 ezren, a szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet szerint 700 ezren tüntettek Katalónia függetlenségéért Barcelonában a katalán nemzeti ünnepen vasárnap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!