Több tényező együttes hatása vezethetett az erődtemplomot övező várfal egyik szakaszának leomlásához
Fotó: Kulturális minisztérium Facebook-oldala
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva. A műemlékegyüttesnél jelenleg is zajlanak a károk felmérését célzó szakértői vizsgálatok, miközben az érintett területet ideiglenesen már biztosították.
2026. június 16., 21:312026. június 16., 21:31
Mint arról beszámoltunk, június 13-án hajnalban leomlott a Szeben megyei Muzsna (Moșna) középkori erődtemplomát övező várfal egyik szakasza. A balesetben senki sem sérült meg, ugyanakkor a látogatásokat azonnal felfüggesztették, a helyszínt pedig lezárták a turisták elől.
Az Agerpres által idézett egyházi közlemény szerint az elmúlt három évtizedben jelentős felújítási és restaurálási munkálatokat végeztek az erődtemplomnál.
A rendelkezésre álló információk alapján azonban az omlás nem volt előre látható.
Az előzetes szakértői értékelések szerint több tényező együttes hatása vezethetett a történtekhez. A lehetséges okok között szerepelnek
A Romániai Evangélikus Egyház közölte, hogy az érintett területet ideiglenesen már biztosították, a következő időszakban pedig részletes műszaki és statikai szakvélemények készülnek annak érdekében, hogy pontosan megállapítsák az omlás okait és a szükséges beavatkozásokat.
A kulturális kinisztérium korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az erődtemplom északi tornyánál 2017-ben sürgősségi állagmegóvási munkálatokat végeztek. A Medgyesi Egyházkerületi Konzisztórium által finanszírozott beavatkozás azonban nem zárult le teljes egészében:
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!