Fotó: Albert Salamé
A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elküldött írásában Jordi Oriola Folch katalán újságíró.
2022. szeptember 13., 00:052022. szeptember 13., 00:05
2022. szeptember 13., 00:092022. szeptember 13., 00:09
Szeptember 11-én a katalánok Katalónia szuverenitásának elvesztésére emlékeztek, mivel 1714-ben V. Fülöp ezen a napon vonult be seregével Barcelonába, és Katalóniát egy Madridból irányított abszolutista államhoz csatolta, amely eltörölt minden katalán intézményt, és a katalán nyelv betiltásával a kasztíliai nyelvet vezette be. A Spanyolországgal való egyre növekvő nézeteltérések miatt a katalánok az elmúlt 10 évben százezrével tüntettek békésen, követelve Katalónia függetlenségét egy olyan államtól, amely gyarmatként kezel minket.
Így a katalán függetlenség a legerősebb európai mozgalomnak bizonyul, amely évről évre a legnagyobb tüntetéseket szervezi a kontinensen.
Fotó: Albert Salamé
Ezzel szemben a spanyol nacionalizmus, amely megszokta, hogy az ETA ellen a rendőrséggel és a bírákkal harcol, úgy kezeli a békés és erőszakmentes függetlenségi mozgalmat, mintha terroristák lennénk. Madridból legitimnek érzik, hogy ránk erőltessék a spanyolországi tagságunkat, mintha diktatúrában lennénk, ahelyett, hogy megpróbálnának politikai vagy demokratikus úton megnyerni minket, például azzal, hogy elfogadják, hogy a katalán nép egy egyeztetett népszavazáson eldöntheti, hogy mi akar lenni.
Fotó: Albert Salamé
És az is igaz, hogy nem szükséges, hogy minden hontalan nemzet új államot alapítson Európában. Minden egyes esetet a saját érdemei alapján kell vizsgálni. A katalán ügy azonban – módját és terjedelmét tekintve – megérdemelte, hogy nagyon egyedi esetnek tekintsük, és mindenekelőtt a Spanyolország által alkalmazott elnyomás és visszaélések miatt, amelyek azt bizonyítják, hogy a katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait.
Jordi Oriola Folch
A szerző katalán újságíró
A városi rendőrség szerint mintegy 150 ezren, a szervező Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet szerint 700 ezren tüntettek Katalónia függetlenségéért Barcelonában a katalán nemzeti ünnepen vasárnap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!