Fotó: Sándor Csilla
Ha csak találomra olvas bele valaki a hazai portálok kínálatába, lapozza fel az újságokat, naponta értesülhet arról, mi minden nem működik zökkenőmentesen az egészségügyben (sem).
2017. október 11., 09:322017. október 11., 09:32
Az újságolvasó hálát adhat az istennek, ha nem betegként, hanem pusztán a legfrissebb információk fogyasztójaként szembesül a romániai egészségügyben uralkodó állapotokkal, és „mindössze” szörnyülködik.
Vegyünk véletlenszerűen pár aktuális hírt. A dévai cukorbetegek a megyei sürgősségi kórház felhalmozódott tartozásai miatt csak krumplipürét kapnak ebédre, húsra már nem futja. Egy bukaresti ortopéd orvost (de a kenőpénz zsebbe csúsztatására és elfogadására berendezkedett társadalmunkban lehetne szó az ország bármelyik másik városában praktizáló szakemberről) azzal vádolnak, hogy óriási összegeket kért műtétre váró gyerekek szüleitől még a beavatkozás előtt, sőt, azzal fenyegette őket, hogy ha nem pengetik le a pénzt, nem végzi el az operációkat. Beteg vagy? Fizess, mint a katonatiszt!
Szintén egy minapi híradás: újabb statisztitkák számszerűsített riogatásából az derül ki, hogy az elmúlt tíz évben több mint 14 ezer orvos vándorolt ki az egyre lendületesebbé váló migráció hullámain, így az Európai Unió országai közül nálunk a legkevesebb az egy főre eső gyógyítók száma. (Viszont amint a mellékelt ábra mutatja, annál több rossz hír jut egy főre.)
Nem kell csodálkozni azon, hogy az orvosok Franciaországot vagy Németországot választják Románia helyett, hiszen köztudott, hogy az itthoni egészségügyet hosszú ideje felszerelés-, gyógyszerhiány, alulfinanszírozottság jellemzi, a rezidensek számára nem nyílik elég kapu a szakmai fejlődési lehetőségek felé. A szédületes iramú elvándorlásra a kétes eredményességű Tudose-kabinet is reagált a minap: azt hangoztatta a kormányfő, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára vonzóvá akarják tenni a hazaköltözést. Az már csak hab a tortán, hogy a kormányba vetett bizalmat valószínűleg nem növeli, hogy most épp az egészségügyi miniszterről járja az a hír: plagizált.
Kíváncsian várjuk, a stafétát egymásnak sűrűn adogató kormányok közül melyik és milyen varázslattal éri el, hogy tömegesen elinduljanak hazafelé a Nyugat-Európában szerencsét próbáló állampolgárok. Nem lesz könnyű, hiszen a 20 milliós Romániából az elmúlt két és fél évtizedben milliók távoztak külföldre. Lehet, hogy mellékes, de a tömeges hazatéréshez talán-talán azt is el kellene érni, hogy ne legyen ennyire rossz a híre a romániai egészségügynek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Hogy Romániában gyanúsan tekintenek a kettős állampolgárokra, nem újdonság, azt már megszokták az erdélyi magyarok. De enyhén szólva meglepő, hogy Magyarországon is indulatokat gerjeszt a kettős állampolgárság kérdése.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
Miközben eddig jóformán csak passzív szemlélőként kísérte az ország légterét megsértő orosz drónokat, hirtelen igencsak hiperaktív lett a román légierő.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A történelem nemcsak hősökről, hanem árulókról is szól, mégha igencsak keveset emlegetjük őket. A sport világában is beszélhetünk eredményességről és eredménytelenségről egyaránt, sztárokról és – antisztárokról.
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!