A választás, amely senkinek sem hiányzott

A tavalyi voksolást megelőző felmérések kudarca nyomán, amely miatt a közvélemény-kutató intézetek még mindig valahol a Mariana-árok mélyén kutatnak a hitelességük után, egyszerűen sarlatánság lenne érdemi jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy ki juthat be a második fordulóba és ki lehet a végső győztes.

A tavalyi választás lenullázása miatti felháborodás, a mainstream pártok elleni közhangulat és a szuverenista trend miatt ugyanakkor az valóban valószínűnek tűnik, hogy a szélsőjobboldali George Simion lesz azon két jelölt egyike, aki a második körben megmérkőzhet majd az államfői tisztségért, de azt a kristálygömböt még nem alkották meg, amely megmutatná, hogy ki lehet az ellenfele.

Illetve a választási taktikázásnak is betudható, amely nyomán a másik szélsőjobboldali párt, a Fiatal Emberek Pártja nem indított saját jelöltet, hanem beállt mögé. És nem utolsó sorban az alkotmánybíróságnak, amely még mindig vitatható megalapozottságú ítéletével tavaly kiiktatta a versenyből a harmadik potenciális szélsőjobbos jelöltet, Diana Șoșoacát.

Hogy a kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu mire lesz képes, az a saját hitelessége mellett a kormánypártok mozgósító erején is múlik. Hogy miért lenne alkalmas az államfői tisztségre, az még mindig kérdéses – talán abban reménykedtek az őt a politikai elfekvőből előrángató pártvezérek, hogy jó tíz év után kellőképpen feledésbe merült, mit vitt véghez a politika élvonalában, és ezzel viszonylag hitelesen képes lesz majd eljátszani a kívülről jött embert, aki majd mindent helyre hoz, amit az elődei elrontottak.

Az ugyanakkor látható, hogy

A második körre szintén esélyesnek tartott, pártfüggetlen bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is a rendszeren kívüli jelöltként szeretné magát pozicionálni – azonban a román főváros élén bírálói szerint eddig nem sokat tett le az asztalra, és tavalyi második mandátumát is csupán annak köszönheti, hogy nem a fősodratú pártok színeiben indult. Mindez akár az elnökválasztáson is működhet, aztán majd legfeljebb ő is ellébecol öt évig a Cotroceni-palotában – ha csak a parlamenti többség egyszer úgy nem dönt, hogy elmozdítja a helyéből a párthátszél nélküli politikust.

Az amerikai és nyugat-európai, illetve magyarországi minta alapján Romániában a Georgescu–Simion-álompáros által az eredeti torz karikatúrájaként gerjesztett szuverenista hullámot meglovagolva az egykor a Colectiv-tragédia miatt a miniszterelnöki székből dicstelen körülmények között távozni kényszerülő volt szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta is versenybe szállt.

Ahhoz még túl élénken él az emlékezetben mind a Colectiv-ügy, mind az, hogy indulásának bejelentéséig a PSD parlamenti képviselőjeként tevékenykedett, aminél fősodratúbb párt kevés van Romániában.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi a jelek szerint most nem örvend akkora támogatásnak, mint amikor tavaly második helyen bejutott a végül meg nem tartott második fordulóba, azonban segítheti őt az együttérzés-faktor, amelyet az vált ki, hogy pártja a rossz támogatottsági adatait látva inkább kisasszézott mögüle, hogy a korábbi pártelnököt, Dant támogassa.

Ezzel nagyjából le is járt a második körre esélyes jelöltek sora – már az előzetes felmérések szerint. Érdemes ugyanakkor kitérni arra, hogy bár a szuverenista irányvonal nyugati sikerei nyomán Romániában is népszerűvé vált a mainstream pártok és az EU központi vezetése által megtestesített központosító, birodalmi gondolkodású bürokrácia és a tagállamok jogainak folyamatos csorbítását célzó politika elleni fellépés szükségességének gondolata,

Eközben a nyugati szuverenista pártok – bármennyire is igyekszik őket a fősodratú sajtó szélsőjobbosnak bélyegezni – igyekeznek elhatárolódni a szélsőjobbtól, ezért is van az, hogy az ezt nem kellő intenzitással meglépő német AfD kapcsán még mindig óvatosak.

Georgescu a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Vasgárda szimpatizánsaként neonáci csoportokkal tart kapcsolatot, Simion a futballhuliganizmus iskoláján nevelkedett, és ő áll az úzvölgyi temetőben megszervezett magyarellenes pogromkísérlet mögött, miközben hűséges famulusává fogadta a magyargyűlölet nyolc danos mesterét, Dan Tanását.

Maga Victor Ponta ugyan eddig lájtosabbnak tűnt, de

– hiszen ezzel a magyarellenességre kondicionált román társadalomban bármikor bármelyik politikai oldal képes néhány százaléknyi vokssal többet szerezni. Ezért is állapítottuk meg fentebb, hogy Romániában a szuverenizmus csupán torz karikatúrája a központosítás helyett a valódi demokrácia, a népakarat elsődlegességét hirdető gondolatnak.

Ebben amúgy a fősodratú politikumnak is megvan a maga felelőssége –

Igaz, ez még nem változtat azon a tényen, hogy nemhogy egy ország, de még egy kóbor kutyák által televizelt, másfél négyzetméteres homokozó működtetésére is alkalmatlanok és méltatlanok.

A vasárnapi első forduló előtt tehát

Aztán ha a hétfő reggeli adatok majd azt mutatják, hogy John Ion Banu nyerte meg az első fordulót, legfeljebb majd unottan legyintünk, hogy láttunk már ilyet.