Makkay József
2024. október 22., 11:592024. október 22., 11:59
2024. október 22., 15:362024. október 22., 15:36
A román média keményen ostorozza a szerinte teljesen orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét, ahol az EU által támogatott Maia Sandu államfő mindössze 2,26 százaléknyi voksot kapott. Vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Újságíróként kétszer is megfordultam Gagauziában. Az autonóm státusát 1994-ben elnyerő dél-moldovai, 1800 km² területű, 135 ezer lakosú régióban a gagauzok 82,5 százalékos többséget alkotnak. Első riportutamon a 2010-es évek elején hosszú beszélgetésre adódott alkalmam a Gagauzia kormányzói feladatait 2006 és 2015 között ellátó Mihail Formuzal baskánnal, aki rendkívül szívélyesen fogadott. Hamar kiderült, hogy sok mindent tud az erdélyi magyarságról – jól ismerte a kommunizmus éveiben szovjet segítséggel létrehozott Magyar Autonóm Tartomány működését –, illetve a Székelyföld rendszerváltás utáni autonómiatörekvéseiről.
Nem véletlen, hogy sokat beszélgettünk az autonómia intézményrendszeréről, Chișinăunak a gagauzok önrendelkezéséhez való hozzáállásáról. A baskánon kívül megkérdezett
és nem ismer el. Ezzel nem csak a székelyek vannak tisztában, hanem a Moldovai Köztársaságban élő nemzeti közösségek is.
Az autonóm tartomány fővárosában, Komrátban a két világháború közötti román megszállás 22 évét ismertető gagauz történész arról mesélt, hogy a román hatalom hogyan számolta fel a gagauzok anyanyelvi oktatását, és miként igyekeztek őket betörni az ,,egységes román nemzetállamba”. A gagauzok 1940-ben felszabadulásként élték meg a román hadsereg és közigazgatás kivonulását, illetve a szovjet haderő bevonulását a történész szerint.
Hosszas tárgyalások után 1994-ben a moldovai alkotmányban garantált autonómiának köszönhetően a gagauzok megpróbálták saját életüket élni. Az elmúlt harminc évben ez nem volt könnyű történet, mert Chișinăuval ritkán volt felhőtlen a kapcsolatuk, ami az utóbbi négy évben mélypontra jutott.
Gagauz ismerőseim szerint bukaresti nyomásra Maia Sandu államfő és kormánya mindent elkövetett az autonóm terület gyengítéséért. A törvényesen megválasztott Evghenia Guțul baskánt nem ismerte el az autonóm terület kormányzójaként, noha erre a moldovai alkotmány kötelezi.
A gagauz hatóságok azzal vádolják Chișinăut, hogy visszatartja a régiónak járó pénzeket – kiéhezteti az autonóm tartományt –, amely elsősorban törökországi segítséggel maradhatott talpon. Az elmúlt években azonban egyre fontosabb szerepet játszott a tartomány életében Moszkva is, ahol – akárcsak a török városokban – sok gagauz fiatal tanul.
Az ,,oroszbarátnak” titulált gagauz vezetésnek ott tesz be Chișinău, ahol csak tud. Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy az autonómiát élvező gagauzok úgy félnek Romániától, és a román befolyás növekedésétől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ezzel magyarázható, hogy egy kalap alatt elutasították az ország uniós csatlakozását is – az igen szavazatok mindössze 5,16 százalékot tettek ki a vasárnapi referendumon.
A román közvélemény-formálóknak érdemes lenne elgondolkozniuk azon, hogy Gagauziával szemben a gyakorlatilag orosz megszállás alatt álló Transznisztriában – az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaságban – a szavazók 37,44 százaléka támogatta a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozását, míg Maia Sandu 25, 21% voksot kapott. Hogy is van ez? A sokat hangoztatott orosz megszállás árnyékában élők közül tízszer annyian szavaztak Maia Sandura, és az európai uniós csatlakozásra, mint a gagauzok. Holott a Gagauz Autonóm Tartományban egyetlen orosz katona sincs. De bőven van román elnyomás.
Balogh Levente
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Rostás Szabolcs
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Kiss Judit
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Makkay József
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Balogh Levente
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Balogh Levente
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
Rostás Szabolcs
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
szóljon hozzá!