A román elnyomástól félnek Moldova nemzeti kisebbségei

és nem ismer el. Ezzel nem csak a székelyek vannak tisztában, hanem a Moldovai Köztársaságban élő nemzeti közösségek is.

Az autonóm tartomány fővárosában, Komrátban a két világháború közötti román megszállás 22 évét ismertető gagauz történész arról mesélt, hogy a román hatalom hogyan számolta fel a gagauzok anyanyelvi oktatását, és miként igyekeztek őket betörni az ,,egységes román nemzetállamba”. A gagauzok 1940-ben felszabadulásként élték meg a román hadsereg és közigazgatás kivonulását, illetve a szovjet haderő bevonulását a történész szerint.

Hosszas tárgyalások után 1994-ben a moldovai alkotmányban garantált autonómiának köszönhetően a gagauzok megpróbálták saját életüket élni. Az elmúlt harminc évben ez nem volt könnyű történet, mert Chișinăuval ritkán volt felhőtlen a kapcsolatuk, ami az utóbbi négy évben mélypontra jutott.

Gagauz ismerőseim szerint bukaresti nyomásra Maia Sandu államfő és kormánya mindent elkövetett az autonóm terület gyengítéséért. A törvényesen megválasztott Evghenia Guțul baskánt nem ismerte el az autonóm terület kormányzójaként, noha erre a moldovai alkotmány kötelezi.

A gagauz hatóságok azzal vádolják Chișinăut, hogy visszatartja a régiónak járó pénzeket – kiéhezteti az autonóm tartományt –, amely elsősorban törökországi segítséggel maradhatott talpon. Az elmúlt években azonban egyre fontosabb szerepet játszott a tartomány életében Moszkva is, ahol – akárcsak a török városokban – sok gagauz fiatal tanul.

Az ,,oroszbarátnak” titulált gagauz vezetésnek ott tesz be Chișinău, ahol csak tud. Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy az autonómiát élvező gagauzok úgy félnek Romániától, és a román befolyás növekedésétől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ezzel magyarázható, hogy egy kalap alatt elutasították az ország uniós csatlakozását is – az igen szavazatok mindössze 5,16 százalékot tettek ki a vasárnapi referendumon.

A román közvélemény-formálóknak érdemes lenne elgondolkozniuk azon, hogy Gagauziával szemben a gyakorlatilag orosz megszállás alatt álló Transznisztriában – az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaságban – a szavazók 37,44 százaléka támogatta a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozását, míg Maia Sandu 25, 21% voksot kapott. Hogy is van ez? A sokat hangoztatott orosz megszállás árnyékában élők közül tízszer annyian szavaztak Maia Sandura, és az európai uniós csatlakozásra, mint a gagauzok. Holott a Gagauz Autonóm Tartományban egyetlen orosz katona sincs. De bőven van román elnyomás.