Talán az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezheti
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor az emberi kéz, elme alkotásait, például a technológiai vívmányokat emeljük Isten helyébe, az tulajdonképpen klasszikus bálványimádás. Talán az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezheti – fejtette ki megkeresésünkre a mesterséges intelligencia morális megközelítéseképpen Orbán Szabolcs egyetemi oktató, Kolozsváron szolgáló ferences szerzetes. Interjúalanyunk a mesterséges intelligencia morális-etikai vetületeiről beszélt Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunk legújabb részében.
2026. április 18., 19:042026. április 18., 19:04
2026. április 18., 19:052026. április 18., 19:05
Az Orbán Szabolcs ferences szerzetessel készült interjú első részét itt olvashatják.
Fontos tudatosítani magunkban, hogy a mesterséges intelligencia emberi intelligenciánknak egyfajta lenyomata, de tulajdonképpen az emberi információk nélkül semmi sem volna.
– Az ember a mesterséges intelligencia használata miatt mintha könnyebben érezhetné azt, hogy teremthet, létrehozhat, kreálhat. Mindez milyen összefüggésben állhat a keresztény istenképpel? Vajon elképzelhető, hogy egyesek a „mindentudó algoritmusban” egyfajta szekuláris istenképet kezdenek látni?
– Hát ha úgy vesszük, ez nagyon egyszerű képlet, hiszen
Mindig látnunk kell – és ezen a területen főként –, hogy az emberi képességek által alkotott „valami” nem Isten és nem állítandó Isten helyébe. Bármennyit is fejlődjön a technológia, és bármilyen „csodákra” legyen képes, azt azért az embernek tudnia kellene, hogy ez még mindig az emberi dimenzió.
A gép pedig, ami az emberi tevékenység eredménye, tulajdonképpen az emberi dimenzió alatti dimenzió.
A keresztény hagyomány erre figyelmeztet: ami technika, az az ember segítségére van, de az ember alkotása. Talán az a kockázat is fennáll, hogy az ember azt gondolja: mivel a technika bonyolult, nehezen érthető számára, ezért önmaga fölé helyezi. Lenyűgöző, elkápráztató lehet – s mindenképp az emberi elmének a nagyszerűségét mutatja –, de fontos tudatosítani magunkban: attól még az emberi elme kreációja. És ez minden technikai vívmányra igaz.
Orbán Szabolcs: „bármennyit is fejlődjön a technológia, és bármilyen „csodákra” legyen képes, azt azért az embernek tudnia kellene, hogy ez még mindig az emberi dimenzió”
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Tehát érdemes újra meg újra fölhívni a figyelmet arra, hogy mik azok a fontos területek, amik nem engedhetőek át a mesterséges intelligenciának? Ilyen lehet a lelkiismeret kérdése is? Itt eszünkbe juthat, hogy annak idején többen is voltak az atombomba létrehozásában részt vevő tudósok közül, akik később komoly lelkiismereti válságról beszéltek (Szilárd Leó a háború végén igyekezett megakadályozni az atombomba bevetését, és erkölcsi aggályokat fogalmazott meg).
– Az egészséges lelkiismeret úgy működik, hogy jelez és az ember érzi. De mindig fönnáll a veszélye a lelkiismeret elaltatásának, tompulásának. Egy háborús, gyilkoló eszköz esetében is. Sajnos az emberiség történelmében a technikai vívmányokat – már a kőbaltától kezdve a csúcstechnológia vívmányaiig – nagy mértékben felhasználta a hadiipar.
Mert bármilyen eszközt, a baltától kezdve lehet munkára és lehet emberölésre is használni. A nagy nyelvi, gépi modellek is eszközök, amik rendelkezésünkre állnak. Nagyon jók, de lehet őket sajnos rosszul vagy rosszra használni.
Az emberiség történelmében a technikai vívmányokat – már a kőbaltától kezdve a csúcstechnológia vívmányaiig – nagy mértékben felhasználta a hadiipar
Fotó: Orbán Orsolya
– A technológiai fejlődés gyakran a hatékonyságot, optimalizálást helyezi előtérbe. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy az embert is adatként vagy funkcionális egységként kezdjük kezelni? Hogyan védi a keresztény etika az ember személyi voltát? Itt az is eszünkbe juthat, hogy az életünk egyre több területén használjuk a mesterséges intelligenciát, adatokat adunk, kapunk, így a gondolkodásunkat is befolyásolhatja, hogy adathalmazként tekintsünk az emberre…
– Azt hiszem, kihívás, hogy ébren tartsuk magunkban a gondolatot: többek vagyunk, mint egy adat, egy adatsor. Az ember ennél lényegesen több. És ez akkor is így van, amikor a modern technológia segítségével képesek vagyunk az ember DNS-ének mélyreható elemzésére, géntérkép készítésére, az emberi szervezet legaprólékosabb feltérképezésére, betegségek valószínűsítésére. Mert
Ez pedig önmagunkra vonatkozóan is, de ugyanígy a másik emberre vonatkozóan is igaz: bármennyit tudunk róla, annál több, mint a róla szóló, az őt leíró adathalmaz.
„A nagy nyelvi, gépi modellek is eszközök, amik rendelkezésünkre állnak. Nagyon jók, de lehet őket sajnos rosszul vagy rosszra használni”
Fotó: Orbán Orsolya
– A modern orvostudománnyal kapcsolatban sokan felróják, hogy az orvos manapság gyakran nem is a beteget, hanem a betegséget kezeli: adatokat, értékeket, táblázatokat néz az adott ember helyett, aki személyként háttérbe szorul. Ez csak úgy egy kicsit analógiaként eszembe jutott, hogy az adatként való kezelése az embernek, adathalmazként.
– Igen, akárcsak a felgyorsult életünk sokféle területén, a gyógyászatban is sokszor a „számszerűség” számít. Sajnos manapság nem ritkán belehajszoljuk magunkat a számokkal való zsonglőrködésbe, ami mögött elvész a személyesség. A gyógyászatban is nagyon fontos lenne a személyesség, a személyes interakciók – az orvos ezzel szemben
– Az ember éppen a személyességében létezik, és személyes kapcsolatai ehhez nélkülözhetetlenek. A mai ember esetében fennáll a veszély, hogy a virtuális világ dominanciája miatt leépülnek a valódi személyes kapcsolatai, ez pedig embervoltának egyfajta beszűkülését jelenti. Mindebből sokféle problémánk származik, akár egészségi, akár pszichés téren is.
Keresztényként Istent a három isteni személy közötti kapcsolatként ismerjük. Mindez az ember istenképiségében is nélkülözhetetlen módon feltételezi a kapcsolatot, a közösséget. A mesterséges intelligencia egyfajta pótlékot nyújthat a személyes kapcsolatok helyett, és ez is veszélyes. Ugyanis egy igazi személyes kapcsolat feltételezi azt is, hogy energiát kell belefektetni, néha ez lemondással, vagy ütközéssel jár.
hanem inkább dicséri, pozitívan „értékeli” és emiatt az ember nyilván szívesen cseveg vele. De ez hamis kapcsolati vízió, nem is igazi kapcsolat. Hanem álkapcsolat, pótkapcsolat.
Orbán Szabolcs: „Mindig nagy veszély a technológiai fejlődés esetében, hogy az embert alárendeljük a technikának”
Fotó: Pantea Tibor OFM
– Szerzetesként, papként hogyan látja: a mesterséges intelligencia miként jelenik meg az evangelizáció, a hitoktatás, a lelkipásztori munka eszközeként? És vajon hol húzódik a határ a hasznos segédeszköz és a személyes lelki kapcsolat pótolhatatlansága között? Hallani azt is, hogy kidolgoztak egy AI-Jézust: egy 2024-es kísérlet során egy mesterséges intelligenciával működő, hologramként megjelenő „Jézus-avatar” jelent meg egy gyóntatófülkében, és az emberek beszélgethettek vele.
– Én úgy látom, hogy ez a kísérlet aberráció, visszaélés. Mert ennek a hologramnak épp a személyesség nincs a képességei között, ami pedig a gyónás lényege. A mesterséges intelligencia egy papnak abban tud segíteni, hogy információkat, ötleteket ad mondjuk bibliai részek magyarázatához, de sohasem lehet szentségek, például a gyónás kiszolgáltatója. Tehát mindenképpen egy jó eszköz, élni is kell vele,
Még mindig az embernek kell tudatában lennie annak, hogy „nekem kell okosabbnak lennem, mint a gép”. Az embernek kell érzőbbnek, intelligensebbnek lennie, mint a gépi tudásnak. Tehát az embernek mint igazi intelligenciával rendelkező lénynek fenn kell tartania magának azt a tudatot, hogy az AI csak eszköz. És ami nagyon fontos, a hitet, a reményt és a szeretetet sem fogja tudni közvetíteni. És az erények gyakorlásának fontosságát sem. A technológia segítségével az ember nem fogja megvalósítani az erények gyakorlását.
A mai ember esetében fennáll a veszély, hogy a virtuális világ dominanciája miatt leépülnek a valódi személyes kapcsolatai, ez pedig embervoltának egyfajta beszűkülését jelenti
Fotó: Orbán Orsolya
– Korunk emberének lényeges tapasztalata, hogy a világ nagyon felgyorsult körülöttünk: a reakcióidőnktől elkezdve minden rövidül, a türelmünk, a dolgok mélységébe való beleereszkedés lehetősége leszűkül. A gyorsaság felületességet is jelent. A mesterséges intelligencia egy pillanat alatt hozza a hatalmas információmennyiséget, ami megkönnyítheti a mindennapi gondokat, ugyanakkor felszínességet is jelent.
– Igen, a gyorsaság megakadályozza, hogy az értékeket mélységükben megközelítsük. Kétségtelen, hogy az életünk minden területén uralkodnak az „instant” dolgok, a gyorsaság iránti elvárás érkezik felénk, sőt, mi magunk is ezt várjuk el másoktól. Jó lenne annak az ébren tartását valahogy megtanulni, hogy az igazán értékes dolgok nem születnek meg pillanatok alatt.
Az igazi bölcsesség mélyebben található, több idő kell a megközelítéséhez, mint a pillanatnyi információszerzés gyorsasága. És talán úgy is lehetne mondani, hogy ami mesterséges, az nem lehet valóban mély.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!