Hirdetés

Zajlik a fontos ökológiai jelentőségű, látványos tiszavirágzás a Tiszán és a Maroson (videóval)

Tiszavirág-rajzás. Hajdan a parasztgazdák kihasználták a táplálékbőséget állataik etetésére, ezt ma már nem lehet megtenni – a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése tilos •  Fotó: Albert András/Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága

Tiszavirág-rajzás. Hajdan a parasztgazdák kihasználták a táplálékbőséget állataik etetésére, ezt ma már nem lehet megtenni – a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése tilos

Fotó: Albert András/Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága

Elkezdődött a tiszavirágzás a Tiszán és a Maroson: a három éve a folyó iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöttek, hogy megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket – közölte honlapján a magyarországi Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága.

Krónika

2023. június 22., 13:032023. június 22., 13:03

2023. június 22., 14:272023. június 22., 14:27

A júniusi hónap egyik várt eseménye a tiszavirágzás. Az igazgatóság tájékoztatása szerint két hete már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, ahol ma tízezres, míg a Tiszán százezres nagyságrendű rajzást figyeltek meg a szakemberek.

A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18 és 21 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia.

Hirdetés

Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Tapasztalhatók évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.

Azon kívül, hogy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak.

Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a „terített asztalnál” lakmároznak.

Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos. Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 cm-es teste a farksertéivel 10-12 cm hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb.

A vízfelszínre rakják petéiket (egy nőstény 7-8000 db-ot), amelyek lesüllyednek a fenékre. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat, három évig itt fejlődnek és az iszap szerves korhadékaival táplálkoznak.

Az aljzaton történő furkálásukkal élőhelyet teremtenek más mederfenéki élőlények számára is. Növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő un. szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágó életüket. A nőstények lárvabőrüket levetése után egyből imágóvá válnak és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek.

A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz rovar jelenik meg a felszínen.

A főrajzáskor több ezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik.

Nem csak a faj fennmaradása szempontjából nagy esemény, de számos madár-, hal- és kétéltűfaj is számít az ebből fakadó táplálékbőségre. Hajdanán a gazdák is felhasználták a tiszavirágokat állataik etetésére. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.

A tiszavirág valaha közönséges fajnak számított,

de az 1900-as évek első felében kihalt Nyugat-Európából és Közép-Európában is drasztikusan lecsökkent a száma.

Tömegesen ma már csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele. Megfogyatkozásában szerepet játszottak a folyószabályozások, mederátalakítások és a vizek szennyezése.

korábban írtuk

Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne
Tiszavirágzás: Erdélyben is lehetne

Ha június eleje, akkor a média zümmög a tiszavirágzástól. A különleges állatfaj ma már csak Magyarországon figyelhető meg, nyár eleji látványos rajzásuk idejére külföldről is tömegével érkeznek a természetkedvelők. A kolozsvári biológus szerint nálunk is újra meghonosítható lenne a tiszavirág.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot

A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap

Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap
2025. november 29., szombat

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében

Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében
2025. november 27., csütörtök

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból

A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú

Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú
2025. november 27., csütörtök

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!

Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!
Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!
2025. november 27., csütörtök

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!

2025. november 26., szerda

Hobo 80: Kolozsvárra érkezik a magyar blues élő legendája

Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.

Hobo 80: Kolozsvárra érkezik a magyar blues élő legendája
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Vegán csúcstalálkozó: feltöltődés inspiráló történetekkel és „energiabombákkal”

Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.

Vegán csúcstalálkozó: feltöltődés inspiráló történetekkel és „energiabombákkal”
2025. november 25., kedd

Óriási összegért kelt el a nagybányai Adrian Ghenie festménye

Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.

Óriási összegért kelt el a nagybányai Adrian Ghenie festménye
2025. november 23., vasárnap

Europol: a bűnözők fegyverként használják a gyerekeket Európában

Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.

Europol: a bűnözők fegyverként használják a gyerekeket Európában
Hirdetés
Hirdetés