Piros, fehér, lila, zöld. Bárhogyan is változnak a hagyma verzióinak megnevezései régiónként, ugyanarról az ősi, nélkülönhetetlen alapanyagról van szó
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma. Bár a Kárpát-medencében más-más megnevezésekkel illetik a tájnyelvben, ugyanarról beszélnek: a konyha egyik alapanyagáról, amiből számunkra szokatlanabb fogások is készülnek szerte a nagyvilágban. A hagyma rétegzettsége a folklórt is megihlette, összeállításunkban különleges recepteket és egy bölcs népmesét is közlünk.
2026. február 28., 19:052026. február 28., 19:05
Amikor a hagyma kerül a figyelem középpontjába, jó tudni, hogy valójában az emberi civilizáció egyik legősibb élelmiszeréről van szó. Az ókori Egyiptomban a piramisépítők napi ellátmányának része volt, és nem csupán élelemként:
Kezdődik a zöldhagyma szezonja: tavasszal a friss zöld hiánypótlónak számít
Fotó: Orbán Orsolya
A római katonák útravalóként vitték magukkal, hiszen tápláló, sokoldalú és hosszan elálló élelmiszer volt. Európában a középkorban egyszerre volt táplálék, gyógyszer és fizetőeszköz: a parasztok, kézművesek, de akár az udvari szakácsok is hagymával kezdtek minden főzést.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
A hagyma jelentősége nemcsak fizikai, hanem szimbolikus is. A Közel-Keleten, Perzsiában és
Indiában a hagyma és a csicseriborsóliszt találkozásából születnek a bhaji vagy pakora típusú falatkák, amelyek az utcai ételek, de az ünnepi asztalok kedvencei is. A gasztronómia tekintetében híres Franciaországban a hagymaleves a türelem próbája: a hosszú karamellizálás során a hagyma édes, mély ízű réteget ad a levesnek, amely a nemzet büszkesége.
Az emberi civilizáció egyik legősibb élelmiszere a nagyvilág egyetlen konyhájából sem hiányzik
Fotó: Orbán Orsolya
Kitekintés a nagyvilág gasztronómiáiba
A hagyma univerzális, de minden konyhában más szerepet kap:
Ami biztos: számos jótékony hatása van
Érdekes módon a hagyma nemcsak az ízek világában játszik különleges szerepet, hanem a népi hiedelmekben is. A Kárpát-medence egyes vidékein például úgy tartották, hogy a ház elé kitett hagyma elűzi a gonosz szellemeket és a betegségeket, a falusi portákon gyakran lógott fonott hagymafüzér a kapu mellett.
Ha karamellizáljuk, különleges fogások készülhetnek a hagymából
Fotó: Orbán Orsolya
A középkorban az orvosok a hagymát a különféle betegségek elleni csodaszerré emelték, külsőleg sebkezelésre, belsőleg pedig légúti problémákra és láz csillapítására használták.
A hagyma biológiai hatásai is figyelemre méltóak: a benne található kéntartalmú vegyületek antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatásúak, és modern kutatások szerint a hagyma fogyasztása hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, valamint a vércukorszint szabályozásához.
Az is figyelemre méltó, hogy a hagymát nemcsak frissen, hanem fermentálva is használják: Koreában gyakran savanyítják, így a kimchi és egyéb savanyított zöldségköretek része lesz. Franciaországban a karamellizált hagymát akár desszertként is tálalják, például sajttal kombinálva, míg a Közel-Keleten pirítása és cukrozása a rizses és húsos ételek gazdag aromáját adja.
A hagymát lehámozható, koncentrikus rétegei miatt sok kultúrában az örökkévalóság jelképeként tekintették
Fotó: Orbán Orsolya
Francia hagymaleves (Soupe à l’oignon)
Hozzávalók (4 főre):
80 dkg vöröshagyma
5 dkg vaj
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál cukor
1 liter marhaalaplé
1 dl száraz fehérbor
1 babérlevél
1 teáskanál friss kakukkfű
8 szelet bagett
15 dkg reszelt Gruyère sajt
só, frissen őrölt bors
Elkészítés: Szeleteljük fel a hagymát vékonyan. Olvasszuk össze a vajat az olívaolajjal, majd adjuk hozzá a hagymát, és alacsony lángon karamellizáljuk 35–40 percig. Szórjuk meg cukorral, pirítsuk tovább. Öntsük fel a borral, forraljuk el az alkoholt, majd adjuk hozzá az alaplevet és a fűszereket. Főzzük 20 percig, közben kóstoljuk és sózzuk, borsozzuk. Pirítsuk meg a bagettet, szórjuk meg sajttal, és süssük rá, majd kanalazzuk a leves tetejére.
Ez igazi helyi klasszikus, ami egyszerű alapanyagokból készül, mégis gazdag ízvilágú fogás. A lassan főtt hagyma édessége, a füstölt hús karaktere és a puliszka tökéletesen kiegészíti egymást.
Télen vitaminbombának számít a nyers hagyma
Fotó: Orbán Orsolya
Hozzávalók:
3 fej fehér hagyma
15 dkg csicseriborsóliszt
1 teáskanál őrölt kömény
1 teáskanál kurkuma
1 teáskanál só
kb. 1 dl víz
olaj a sütéshez
Elkészítés: Szeleteljük vékonyra a hagymát. Keverjük össze a liszttel, fűszerekkel és vízzel sűrű masszává. Kanalazzuk forró olajba, és süssük 3–4 percig oldalanként, amíg aranybarna és ropogós lesz.
Zöldhagymás túrókrém
Hozzávalók:
25 dkg tehéntúró
1 dl tejföl
2 szál zöldhagyma
só, bors
Elkészítés: Aprítsuk fel a zöldhagymát. Keverjük össze a túróval és a tejföllel, majd ízesítsük sóval és borssal. Tálaljuk friss kenyérrel vagy pirítóssal.
Sült hagymasaláta
Hozzávalók:
4 nagy fej fehér hagyma
2 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál citromlé
só
petrezselyem
Elkészítés: Süssük a hagymát 200°C-on 25 percig. Locsoljuk meg citromlével, szórjuk meg aprított petrezselyemmel, és tálaljuk melegen vagy langyosan.
Európában a középkorban egyszerre volt táplálék, gyógyszer és fizetőeszköz: a parasztok, kézművesek, de akár az udvari szakácsok is hagymával kezdtek minden főzést
Fotó: Orbán Orsolya
A hagyma nemcsak levesek, pörköltfélék összetevője, hanem ízletes böjtös, vegetáriánus étkek alapeleme is lehet
Fotó: Orbán Orsolya
Erdélyben a karalábét elsősorban hús- és zöldséglevesek alapanyagaként tartják számon, jó tudni, hogy a nagyvilág gasztronómiáiban nagyon változatos az elkészítési módja.
Közel-keleti sült hagymás csicseriborsó joghurttal
Hozzávalók (4 főre)
3 nagy vöröshagyma (kb. 600 g)
2 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál őrölt római kömény
1 teáskanál őrölt koriander
½ teáskanál fahéj
1 teáskanál só
½ teáskanál frissen őrölt bors
400 g főtt csicseriborsó (leszűrve)
200 g natúr görög joghurt
1 evőkanál citromlé
1 marék friss petrezselyem
Elkészítés: Vágjuk a hagymát félkarikákra. Melegítsük fel az olívaolajat egy nagy serpenyőben, majd közepes lángon kezdjük el párolni a hagymát. Sózzuk meg, és 15–20 perc alatt lassan karamellizáljuk, amíg mély aranybarna nem lesz. Szórjuk rá a római köményt, a koriandert és a fahéjat, keverjük át, majd adjuk hozzá a csicseriborsót. Pirítsuk együtt 5–6 percig, hogy a fűszerek bevonják a szemeket. Keverjük össze a joghurtot a citromlével. Tálaláskor kanalazzuk a fűszeres csicseriborsót tányérra, tegyünk rá joghurtot, és szórjuk meg aprított petrezselyemmel. Friss pitával kínáljuk.
Már az ókortól kezdve tudták: nemcsak finom, egészséges is a hagyma
Fotó: Orbán Orsolya
Olasz hagymás focaccia rozmaringgal
Hozzávalók (1 nagy tepsihez)
500 g búzaliszt
10 g friss élesztő
3 dl langyos víz
1 teáskanál cukor
1,5 teáskanál só
4 evőkanál olívaolaj
2 nagy hagyma (kb. 400 g)
1 teáskanál friss rozmaring
½ teáskanál durva tengeri só
Elkészítés: Oldjuk fel az élesztőt a langyos vízben a cukorral, majd keverjük a liszthez. Adjuk hozzá a sót és 2 evőkanál olívaolajat, majd dagasszunk rugalmas tésztát. Kelesszük 45 percig. Közben a hagymát vékony szeletekre vágva pirítsuk 10 percig 1 evőkanál olívaolajon, hogy kissé megpuhuljon, de ne barnuljon túl. Nyújtsuk ki a megkelt tésztát tepsibe, ujjainkkal nyomkodjunk bele mélyedéseket. Szórjuk rá a hagymát és a rozmaringot, locsoljuk meg a maradék olívaolajjal, és hintsük meg tengeri sóval. 200 °C-on süssük 20–25 percig, amíg aranybarna nem lesz. Langyosan a legjobb.
Bölcs iszlám tanítómese a hagymáról és arról, hogy szerepeink lehullanak
A király és a hagyma
Egy király bölcs tanácsot kért egy öreg pásztortól: – Mondd meg, ki vagyok én valójában? A pásztor nem elmélkedett, hanem átnyújtott neki egy hagymát. – Hámozd meg, felség. A király ingerülten lehúzott egy réteget. – Ez nevetséges. – Hámozd tovább. Jött a következő réteg: „hatalom”. A következő: „rang”. A következő: „félelem attól, hogy elveszítem”. A következő: „vágy, hogy csodáljanak”. A király szeme könnybe lábadt. – Csípi a szemem – mondta. – Nem – felelte a pásztor. – Az csíp, amit elengedsz. Amikor végül nem maradt semmi a kezében, a király dühösen kérdezte: – Hol vagyok én? A pásztor így válaszolt: – Most először nem egy „réteg” beszél, hanem te.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!