
Az Önkéntes Hegyiszolgálat csapata már régóta tervezte a Zănoaga-menedékház felújítását
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat. Az önkéntes munkával megvalósított beruházás nyomán az épület már tizenkét túrázónak biztosíthat szállást, emellett a nemzeti park munkatársai számára is kialakítottak benne helyiséget. Nagy Árpád, az Önkéntes Hegyiszolgálat elnöke a Krónikának a nehéz körülmények között végzett felújításról, a hegyi menedékhelyek jelentőségéről és további terveikről is beszélt.
2026. szeptember 26., 14:072026. szeptember 26., 14:07
2026. szeptember 26., 14:082026. szeptember 26., 14:08
Régóta tervezte az Önkéntes Hegyiszolgálat a Retyezát Nemzeti Park területén található Zănoaga-menedékház felújítását. A gleccsertó partján, 1997 méteres tengerszint feletti magasságban álló épület rendbetételében a nemzeti park igazgatóságával is együttműködtek. Nagy Árpád, a hegyiszolgálat elnöke szerint a menedékház állaga időközben annyira leromlott, hogy a beavatkozást már nem lehetett tovább halogatni. A kültéri gerendák egy része szinte teljesen szétmállott,
„Lassan már oda jutottunk, hogy ha nem is százszázalékosan, de vészhelyzet alakult ki, mivel nem igazán volt már mi tartsa a házat” – érzékeltette a felújítás előtti állapotokat Nagy Árpád.
Mintegy 19 tonna építőanyagot szállítottak helikopterekkel a helyszínre
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
A munkát a menedékház nehéz megközelíthetősége is bonyolította: a helyszín eléréséhez közel kétezer méteres szintkülönbséget kell leküzdeni.
Az első szakaszban egy Black Hawk helikopter napokon keresztül „ingázott” a völgy és a hegyi helyszín között, és mintegy 16 tonna anyagot juttatott fel. A műveletben a nemzeti park rangerei (parkőrei) is részt vettek, a szállítást pedig a kedvező időjárás is segítette. Két héttel később az Önkéntes Hegyiszolgálat egy kisebb helikoptert bérelt, amellyel a fennmaradó három tonna építőanyagot vitték fel.
Az önkéntesek munkáját hegyimentő és parkőr is segítette
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
A kivitelezés önkéntes munkával történt. A hegyiszolgálat tagjai mellett egy hegyimentő három napon át dolgozott a helyszínen, a nemzeti park rangerei pedig váltásban segítettek. Az augusztusi felújítás koncepcióját és terveit, valamint a kivitelezést az Önkéntes Hegyiszolgálat vállalta.
Nagy Árpád hangsúlyozta, nem az a céljuk, hogy gyorsan és a lehető legolcsóbban végezzenek el egy munkát: ha hozzálátnak egy felújításhoz, tartós, jó minőségű eredményre törekednek. A Zănoaga-menedékháznál egyébként még nem fejeződött be teljesen a munka, egy harmadik szakasszal is számolnak.
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
A felújítás előtt a ház hat-hét embernek nyújtott megfelelő szállást, a munkálatok nyomán azonban tizenkét főre nőtt a befogadóképessége. Az épület egyik, korábban raktárként használt részét is átalakították: a nemzeti park munkatársai számára hoztak létre egyfajta laboratóriumot és szálláshelyet.
„Nagyon fontos része volt a felújításnak, hogy legyen egy olyan hely, amely a turistákon kívül azoknak is megfelelő szállást biztosít, akik kétezer méteren végeznek munkát” – mondta az elnök.
Mint kifejtette, a menedékházak elsődleges feladata, hogy szükség esetén biztonságos helyet nyújtsanak a hegyen rekedt vagy rossz időjárással szembesülő túrázóknak. A gyakorlatban azonban a legtöbben nem vészhelyzet miatt éjszakáznak bennük: a házakban melegebb és biztonságosabb körülmények között tölthetik az éjszakát, ráadásul sátrat sem kell magukkal vinniük.
Nagy Árpád szerint előfordul, hogy a nagyvadak megközelítik a turisták sátrait, különösen akkor, ha a kirándulók tapasztalatlanságból nem megfelelően tárolják az élelmiszert, és ezzel odacsalogatják őket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ilyen esetek nem gyakoriak.
Immár 12 turista is elfér a menedékházban
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
A menedékház felújítása mellett az önkéntesek a környék turistaútvonalán is dolgoztak: két nap alatt újrafestették a már erősen megkopott kék kereszt jelzést, és új jelzőoszlopokat állítottak.
Az oszlopoknak télen különösen nagy jelentőségük van, hiszen sokan sítúráznak a térségben, a hóval borított sziklákon pedig ilyenkor nem láthatók a festett turistajelzések. A magasabb oszlopok havas körülmények között is segítik a tájékozódást. Nagy Árpád szerint a turistajelzések és a hegyi infrastruktúra karbantartása gyakorlatilag folyamatos feladat, amely soha nem tekinthető teljesen befejezettnek.
Az önkéntesek újrafestették a már erősen megkopott kék kereszt jelzést és új jelzőoszlopokat állítottak
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
Az Önkéntes Hegyiszolgálat elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy
Akadnak, akik egyszerű sportcipőben vágnak neki a magashegyi útvonalaknak. „Ezért vannak az állandó hegyimentő-akciók, az embereket szinte naponta kell menteni kisebb-nagyobb sérülésekkel” – mutatott rá.
Az Önkéntes Hegyiszolgálat munkája a Zănoaga-menedékház felújításával nem ér véget. Nagy Árpád szerint télen és nyáron egyaránt dolgoznak. Önkénteseik nemrég a Zarándi-hegységben végeztek munkát, emellett a Kerekhavas tövében, mintegy 1100 méteres magasságban építik az első gajnai menedékházat.
A Retyezátban a nemzeti parkkal közösen további terveik is vannak, ezekről azonban egyelőre nem kívánt részleteket elárulni.
„Minden pénzkérdés, és semmiképpen nem akaratkérdés. Mi szeretnénk, csak legyen miből” – fogalmazott.
Fotó: Önkéntes Hegyiszolgálat
Az Önkéntes Hegyiszolgálatnak nincs állandó tagsága: az egyes munkákhoz bárki csatlakozhat, aki előzetesen jelentkezik. Éppen ezért az önkéntesek pontos számát sem lehet meghatározni. „Nem mondhatjuk azt, hogy tíz, húsz, száz, kétszáz vagy kétezer tagunk van, de mindig van, aki segít” – összegezte Nagy Árpád.

Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!