
A mesterséges intelligencia használata miatt jelentkező mentális fáradtság inkább rövid távú jelenség
Fotó: Horváth Sarolta
A mesterséges intelligenciát sok munkahelyen úgy mutatják be, mint egy láthatatlan segítőt: mintha egy egész csapat dolgozna a háttérben, amelyre rá lehet bízni a rutinfeladatokat. Egy friss felmérés alapján azonban a gyakorlat sokszor mást mutat.
2026. március 14., 15:572026. március 14., 15:57
Egy friss kutatás szerint a mesterséges intelligencia (MI) használata nemcsak megkönnyíti, hanem sok esetben meg is terheli a dolgozók mindennapjait. A Boston Consulting Group vizsgálata alapján egyre többen tapasztalják az úgynevezett „AI brain fry”, vagyis MI okozta agyi kimerültség jelenségét. A Harvard Business Review-ban ismertetett tanulmány szerint
A kutatásban résztvevő alkalmazottak arról számoltak be, hogy több mesterséges intelligencia „ügynököt” – vagyis önálló feladatvégzésre képes szoftvereket – kellett irányítaniuk. Ezek a programok nem csupán információt generálnak, mint egy chatbot, hanem különböző feladatokat is végrehajtanak. Felügyeletük azonban folyamatos figyelmet igényel, ami jelentős mentális terhelést okozhat.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia használata sok esetben inkább a folyamatos multitaskingot (több feladat egyidejű végzése) erősíti. A dolgozóknak egyszerre kell több rendszer működését ellenőrizniük, az eredményeket átnézniük, és szükség esetén javítaniuk. Ez növeli a hibák számát, döntési fáradtsághoz vezethet, és hosszabb távon akár a munkahely elhagyásának gondolatát is erősítheti.
Egy mérnöki vezető a kutatásban úgy írta le a helyzetet, mintha „tucatnyi böngészőfül lenne nyitva egyszerre a fejében”. Elmondása szerint gyakran azon kapta magát, hogy újra és újra ugyanazokat a szövegeket olvassa, túl sokat elemez egy-egy feladatot, és szokatlanul türelmetlenné válik.
A szakemberek egy másik jelenségre is felhívják a figyelmet, amely a mesterséges intelligencia gyors terjedésével jelent meg a munkahelyeken. Az úgynevezett „workslop” kifejezés azokra az MI által generált dokumentumokra, prezentációkra és jegyzetekre utal, amelyek gyakran pontatlanok vagy értelmetlenek, így a kollégáknak utólag kell kijavítaniuk őket. Ez végső soron több munkát eredményezhet, nem kevesebbet.
A kutatók szerint mindez részben a technológia gyors terjedésének természetes velejárója. Az embereknek időre van szükségük, hogy megtanulják hatékonyan használni az új eszközöket. Matthew Kropp, a tanulmány egyik szerzője úgy fogalmazott:
A vizsgálat ugyanakkor egy meglepő következtetésre is jutott. Az úgynevezett „agyi kimerültség” nem feltétlenül azonos a klasszikus kiégéssel. Míg a kiégés hosszabb idő alatt, tartós munkahelyi stressz hatására alakul ki, az MI használata miatt jelentkező mentális fáradtság inkább rövid távú jelenség. A résztvevők többsége arról számolt be, hogy egy rövid szünet után a tünetek gyorsan megszűnnek.
A szakértők szerint a mesterséges intelligencia a jövőben továbbra is meghatározó szerepet játszik majd a munka világában. A kulcs azonban az lehet, hogy a dolgozók megtanulják úgy használni ezeket az eszközöket, hogy azok valóban segítsék, és ne terheljék túl a mindennapi munkát – ismertette a kutatást a G4Media.

Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
szóljon hozzá!