Illusztráció a lucaszék készítéséről
Fotó: szegedem.hu
Termékenységvarázslás, házasság- és időjárásjóslás, bizonyos női munkák tiltása egyaránt fűződik a december 13-ai Luca napjához. Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató a jeles naphoz kapcsolódó hiedelmekről és szokásokról, erdélyi előfordulásukról beszélt a Krónikának.
2024. december 10., 08:012024. december 10., 08:01
Szent Luca, Lucia neve a latin „lux” szóból ered, jelentése: fényesség. A Gergely-féle naptárreform előtt ez volt a téli napforduló, egyúttal az esztendő legrövidebb napja, mely az archaikus néphagyományban nagy jelentőséggel bíró időszak, hiszen ilyenkor leghosszabbak az éjszakák, amikor a gonosz, ártó lényeknek bőségesen van idejük a rontásra – magyarázta a Krónika érdeklődésére Cserey Both Zsuzsa. A kolozsvári néprajzkutató rámutatott,
Mint mondta, Luca napján tilos bármilyen tárgyat kölcsönadni, ami az állatok ellátására szolgál, mivel az boszorkány kezére kerülve betegséget, bajt hozhat a házhoz.
Szent Luca nevének jelentése: fényesség
Fotó: Wikipédia
„Orbaiszéken ezen a napon az asszonyok vízkereszt napjáig összekötötték az ollót abban a hitben, hogy így a ragadozó állatok száját is bezárják vele. A női munkák jelentős részét tilos volt végezni, mivel úgy tartották, hogy a fonással, varrással bevarrnák a tyúkok fenekét.
Voltak viszont kifejezetten erre a napra ajánlott munkák, melyekkel a tyúkok termékenységét lehetett elősegíteni. Mindenfajta fejtő-, bontómunkát erre alkalmasnak tartottak, így például tollat fosztottak, hogy a tyúkok könnyen tojjanak” – magyarázta a kézműves.
Hozzátette, mágikus eljárások egész sorával igyekeztek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését elősegíteni. Példaként említette, hogy a Fehér megyei Székelykocsárdon ezen a napon az öregasszonyok megpiszkálták a tyúkokat, hogy jobban tojjanak, a Bihar megyei Siteren a gazdasszonyok Luca-nap éjszakáján megpemetelték a ketrecben alvó tyúkokat – azaz egy seprűszerű, a kenyérsütő kemence takarításához használt eszközt bemártottak a vízbe és meghintették vízzel a szárnyasokat – annak érdekében, hogy bővebben tojjanak és a baromfivész se tudjon kárt tenni bennük.
Cserey Both Zsuzsa arról is beszélt lapunknak, hogy
„Ha azt készítője karácsony éjjelén elvitte az éjféli misére, ráülve megláthatta a boszorkányokat, akik a szarvuk miatt féloldalra hajolva mentek be a templomba. Mára ez a szokás csak szólás formájában él, a lassan készülő munkára szokták mondani, hogy úgy készül, mint a Luca széke” – mutatott rá a szakember.
A múlt évi Luca-napi barangoláson több népszokással is megismerkedhettek a gyerekek
Fotó: Facebook/Heltai FolkCenter
Mint kifejtette, a december 13-ai jeles napra jellemzőek az időjárásjósló eljárások, mint a lucakalendárium és a hagymakalendárium készítése. „Gyümölcsfa ágát vízbe téve, ha az karácsonyra kizöldült, akkor jó, bő termésű évre lehetett számítani. Ugyanezt a célt szolgálta a lucabúza is. A hagymakalendáriummal pedig az elkövetkezendő év időjárását lehetett megjósolni.
havi bontásban, attól függően, hogy az egyes hónapokat jelképező hagymalevelek átnedvesednek-e” – magyarázta a néprajzkutató.
Cserey Both Zsuzsa szerint Luca napjához, akárcsak András és Katalin napjához házasságjósló eljárások is kapcsolódnak, melyek legtöbbjét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Példaként hozta fel, hogy Luca napján a lányok 13 cédulát készítenek, ezek mindenikére egy férfinevet írnak. A cédulákat összekeverik és karácsony első napjáig egyet mindennap a tűzbe dobnak. A lányt pedig az a fiú veszi el, akinek neve az utoljára maradt cédulára van írva.
A kincses városban második alkalommal szerveznek Luca-napi barangolást, ahol a résztvevők megismerhetik a jeles naphoz kötődő népszokásokat, és egy családi kvízjátékban felmérhetik megszerzett tudásukat. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Heltai Mesekuckó közös szervezésében megvalósuló rendezvényen ünnepre hangoló mesefoglalkozásra is várják a gyerekeket, majd mézeskalács díszítésre és karácsonyi népdal tanulásra lesz lehetőség. „Végül pedig a Heltai gyermektáncházban pöröghetnek a szoknyák, doboghatnak a csizmák. Hangolódjunk együtt a karácsonyra népi hagyományaink megélésével!” – olvasható a december 13-ai esemény ajánlójában.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
szóljon hozzá!