Jósa Tamás szerint dalának refrénje mindenkinek órákra a fejébe ragad
Fotó: Miskolczi Milán
A hosszú éjszakákban megfáradt zenész megállapodásáról és az ezzel járó kettősségről szól a Két szív című zenemű, amelyet A Dal 2024 szombat esti első válogatójában ad elő Jósa Tamás. A nagyváradi születésű, Budapesten élő énekes a magyarországi dalversenybe való bejutásról, az élő műsor előtti felkészülésről beszélt a Krónikának.
2024. február 10., 10:022024. február 10., 10:02
– Mi alapján választottad a Két szív című zeneművet a Duna A Dal 2024 versenyébe való jelentkezéskor, illetve milyen mondanivalója van ennek a szerzeménynek?
– A Két szív című dal feléneklésére Kovács Pali barátom kért fel még a tavalyi év végén. A szám egy jótékonysági nagylemezre készült eredetileg. Annyira remek hangulatot teremtett a feléneklés, hogy azonnal elhatároztuk, nevezzük A Dal 2024 műsorába. Én már többször adtam be pályázatot, de sajnos egyszer sem jutott be még a dalom, így mondanom sem kell, mennyire meglepődtem, amikor az előválogató után megkaptam a híreket. A dal a hosszú éjszakákban megfáradt zenész megállapodásáról és az ezzel járó kettősségről szól. Pöröghet az élet, történhetnek a dolgok akárhogy, de mindenkinek szüksége van egy otthonra, ahol nyugalomban kifújhatja magát a következő nyugtalan pillanatig.
A nagyváradi énekes több bandában is játszik, köztük az Iron Maidnem tribute zenekarban
Fotó: Jósa Tamás
– Több bandában is zenélsz, így a színpadi fellépés műfaja nem áll távol tőled. Korábban is beneveztél zenei versenyekre?
– Ez így van, jelenleg az Iron Maidnem, a Rockstars Not Dead és a Ghost tribute sorait erősítem, de szeretnék idén egy poposabb, szintisebb szólólemezt is megjelentetni. Korábban a TV2 Sztárban Sztár leszek című műsorában az ötödik helyig jutottam,
– Hogyan készülsz az élő műsorra? Milyen visszajelzéseket kaptál a zsűri részéről az előválogató során?
– Rengeteget próbálunk, és nagyon oda kell figyelnem a dal előadásakor az énektechnikára, mert nagyon kevés levegővételt enged meg a refrén, ellenben nagyon erős hangkarakterrel kell hozni. Próbáltam a megfelelő légzésszüneteket beosztani a szavak közé, majd ezt memorizálni. Utána kiderült, hogy azért mozogni is kell majd közben, tehát kezdhettem előröl az egészet. A zsűri pont ezt tette szóvá, hogy nagyon statikus voltam, nem mozogtam, nem volt élet az előadásban a hangomon kívül… Ebben igazat is adok nekik, akkor nekem csak belülről, hangszálból működött még a dal. Azóta ez változott, a próbákon hihetetlen jó hangulatot varázsolt mindaz, amit összeraktunk a nézőknek.
Fotó: Jósa Tamás
– Mit gondolsz, a zsűri és a közönség miért választhatná az általad előadott zeneművet az év magyar dalának?
– Mert sodró, mert hangulatos, mert a refrén mindenkinek órákra a fejébe ragad. Kóros dallamtapadást eredményez, és
– Mikor láthatnak legközelebb a televíziónézők?
– Szinte most azonnal, február 10-én este (romániai idő szerint 20:35-től) a Dunán már nyomjuk is a produkciót A Dal 2024-ben. Igyekszünk mindenkit a képernyő elé szögezni arra a sodró három percre.
Az ötödik zsűritag a közönség
Átalakul A Dal 2024 pontozási rendszere. A nézők a korábbi évadokhoz képest nagyobb szerepet kapnak a dalverseny válogatóiban – közölte az MTVA. A produkciókat a nézők az élő show alatt SMS-ben pontozhatják, ezáltal négy versenydal sorsáról dönthetnek. További egy elődöntőbe jutó dalról a televíziós zsűri határoz – szerepel a közleményben. Ismertették: a közmédia dalválasztójában a nézők töltik be az ötödik zsűritag szerepét a válogató adások során, ezzel támogathatják a versenydalok továbbjutását, és alakíthatják az elődöntős mezőnyt. A produkciók alatt 1-től 10-ig értékelhetik az adott dalt alapdíjas telefonszámra küldött SMS-ben. Egy telefonszámról húsz érvényes szavazat küldhető.
Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György, Egri Péter és az ötödik zsűritag, a közönség közösen választ ki négy dalt, majd az ötödik továbbjutóról kizárólag a televíziós zsűri dönt. Mint írták, a közmédia nemzeti dalválasztója hagyományosan közös dallal veszi kezdetét.
A február 10-én, szombaton a Duna csatornán látható showműsorban A Dal 2024 versenyzői Földes László „Hobo” előtt tisztelegnek: az idei Petőfi Zenei Díj életműdíjas előadóművészének legnépszerűbb dalaiból készült összeállítással készülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!