Gyakrabban támadnak a kórokozók és kártevők, szakértelem híján nem hatékony a növényvédelem

„Ha a mai növénytermesztést összehasonlítjuk a 30–50 évvel ezelőtti állapotokkal, rádöbbenünk, hogy ma már sokkal hatékonyabb növényvédelemre van szükség, mint évtizedekkel ezelőtt. A legszembetűnőbb jelenség, hogy hosszabb ideig támadnak a kórokozók, illetve megjelentek az agresszív variánsok is” – magyarázza a szakember, aki példaként a paradicsom- és a burgonyavészt említi. A két közkedvelt növényünk egyik veszélyes betegsége a hetvenes és a nyolcvanas években július elején jelentkezett, így pontosan be lehetett tervezni a védekezést.

A növényi betegségnek a kilencvenes évektől megjelenő újabb variánsa sokkal veszélyesebb, és jóval korábban, már májusban jelentkezik.

Hasonló időeltolódásra hívja fel a figyelmet Orbán Sándor a moníliás fertőzések esetében is, amelyek gyümölcsrothadáshoz vezetnek. Korábban az volt a jellemző, hogyha a gazda a gyümölcsfa virágzásakor permetezett, ezzel a termés betakarításáig megóvta a gyümölcsöt.

De sok más hasonló példa van nemcsak a növényi betegségek, hanem a kártevők terjedésére is. A kolozsvári szakember az almamoly okozta gyümölcskukacosodást hozza fel példának. Míg évtizedekkel korábban az almát károsító molynak két nemzedéke fejlődött ki a vegetációs időszakban, ma a veszély szinte megduplázódott, hiszen 3,5 molynemzedék fertőzését jegyzik fel a növényvédelmi szakemberek.

Ahhoz, hogy költséghatékony növényvédelmet folytasson, a gazdának el kell mélyülnie ezen a területen is, különben ablakon kidobott pénzzé válnak a permetszerekre költött összegek – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.

„Egy éve mentem nyugdíjba, de ma is gyakran megkeresnek a gazdák, hogy megkérdezzék, például milyen gyomirtót használjanak. Ilyenkor visszakérdezek, hogy milyen gyomok vannak a kertben, vagy a szántóföldön, amire rendszerint azt válaszolják: mindenféle gyom. Egy ennyire tág fogalomra nem lehet gyomirtót ajánlani, hiszen ahhoz ismerni kell az adott terület gyomösszetételét, hogy a védekezés hatékony legyen. De ugyanez érvényes a különböző növényi betegségekre is” – érvel a szakmérnök.

Orbán Sándor azt ajánlja, hogy a szükséges növényvédelmi tanácsokért olyan szaküzletet kell megkeresni, ahol megfelelő szaktanácsot adó szakember áll a gazdák rendelkezésére. Nem minden növényvédőszer-forgalmazó vállalkozás ilyen, hiszen a törvényi kötelezettségeket Romániában könnyű kijátszani. A rossz tapasztalatok ellenére a megbízható szaktanácsot adó, és széles vegyszerkínálattal rendelkező üzletek is szép számmal akadnak.

Honnan ismerjük fel a rossz boltot? Orbán szerint az ilyen üzletekben kevés a növényvédőszer-választék, és azt a keveset is szinte minden betegség vagy kártevő ellen ajánlják.

– hívja fel a figyelmet.

Egészséges növényvédelem?

A termelők hiányos növényvédelmi tudása miatt számos tévhit terjed a különböző vegyszerek használatáról és hatékonyságáról. Mivel egyre több ember fél a különböző kemikáliák hatásától, a védekezést csak negyedrészt vagy félig végzik el és nem a megfelelő rendszerességgel. Ennek a szertelen növényvédelemnek Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága.

A növényvédelemben nincs sok vagy kevés szer: a készítményeket előírás szerint kell alkalmazni, hogy hatékonyságuk megfelelő legyen. A szakember szerint a termelő dönti el, hogy milyen növényvédelmet alkalmaz. Vannak igen hatékony és erős hatású szerek, amelyekkel célzottan lehet bizonyos betegségek és kártevők jelentkezésekor védekezni, de van a környezet- és egészségkímélőbb megelőző védekezés, a kímélő hatású szerek alkalmazása.

A megjelent betegségek és kártevők ellen a sokkal erősebb vegyszerekkel lehet csak védekezni, de van, amikor már ez sem eredményes. Orbán Sándor példaként említi a nyári szabadságolások idejét, amikor sokan hátrahagyják a kiskertet, a gyümölcsöst vagy a szántóföldi növénytermesztést, és amikor több hét után hazatérnek, megdöbbenve látják, hogy a tavasz óta folytatott megelőző védekezés ellenére az alma kukacos lett vagy a paradicsom tönkrement.

Külföldről behurcolt betegségek

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a mediterrán országokban nyaralók például érdekesnek tartott növényi résszel térnek haza, hogy itthon hajtassák és elültessék.

De az Európai Unió tagországaiban szabaddá vált belső kereskedelem oldalvizein is számos új betegség és kórokozó került be hozzánk. A globális felmelegedéssel a melegebb vidékekről származó betegségek ma már nálunk is meghonosodnak, és könnyűszerrel átvészelik a teleket. Az agresszívebb betegségek és kártevők egyre súlyosabb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság számára.