Ellensúlyozni kell a közösségi média hatását a kamaszok énképének kialakulásában

Ezenkívül a megkérdezettek közül 10-ből 6-an azt válaszolták, hogy kipróbáltak már az egészségre káros fogyókúrás módszereket, hogy elérjék a vágyott alakot, és 53 százalékuk közösségi eseményeket is elkerült már amiatt, hogy elégedetlen a külsejével.

„Ami felkerül az online térbe, már keresztülment egyfajta szűrőn, a közösségi oldalakon mindenki a pozitív oldalát szeretné megmutatni, így fals képet fest a valóságról. Ha ehhez a képhez mérik magukat, természetes, hogy a kamaszok úgy érzik, nem elég szépek, nem elég jók” – fejtette ki az iskolapszichológus. Rámutatott, ezenkívül az öltözködésre vonatkozóan is torzított képet kapnak: a megjelenés, outlook, ruha- és cipőmárkák előtérbe helyezése is erőteljes a közösségi médiában, ebből következően pedig a kamasz azt érezheti, hogy a közösségi médiában sugallt képeknek, elvárásnak képtelen megfelelni. Emiatt pedig önértékelési problémák jöhetnek elő, ami testképzavarral és étkezési problémákkal is társulhat.

Ha személyiségfejlődés szempontjából vizsgáljuk a jelenséget, elmondható, hogy 10-12 éves korban elkezdődik a kamaszkor, ami azzal is jár, hogy a fiatalok elkezdenek odafigyelni arra, hogyan néznek ki, más hogyan tekint rájuk. Ez egy olyan krízisperiódus, amikor mindent megkérdőjeleznek, és fontosak lesznek a visszajelzések, elsősorban a társak véleményei” – mondta Keresztesi Polixéna. Rámutatott, az elmúlt időben a közösségi média azért is hat negatívan, mert ezeket a visszajelzéseket, megerősítéseket az online térből kapják,

Megjegyezte, a kinézetre fektetett hangsúly talán nagyobb, mint évtizedekkel korábban, valamint az is érzékelhető, hogy a jelenség korábban jelenik meg, mint az előző generációknál, napjainkban akár egy 6-7. osztályos, 13-14 éves diák esetében is észrevehető, hogy a kinézet stresszforrásnak számít. „Ez nem jelent feltétlenül testképzavart is, ami esetleg átmehet anorexiába, de egyértelmű, hogy nagyobb a veszély, mint az előző generációknál. Munkám során én is találkozom olyan 8-9. osztályos diákokkal, akik gyakran fogyókúrával, étkezéssel, sportolással próbálják a külsejüket alakítani” – mutatott rá a kolozsvári iskolapszichológus.

Tehát legyünk nyitottak, és ne kritikusan álljunk a gyereknek a véleményéhez vagy a játékához, hanem inkább próbáljunk partnerek lenni, beszélgessünk arról, hogy mi van a médiában, milyen oldalakat látogat, akár mutassa meg, hogy miket lát, és ha baj van, vagy veszélyben van, jelezze” – javasolta a szakember. Megjegyezte, fontos továbbá a szülői példa is, ugyanis az otthonról kapott értékrend alternatívája lehet az online térben látottaknak, tapasztaltaknak.

Ezzel egy időben mind a szülők, mind az iskola részéről elengedhetetlen a nyitottság és a folyamatos kommunikáció a gyerekekkel. „Az énképnek a testi mellett szellemi, szociális része is van. Próbáljunk rámutatni, hogy nemcsak az a fontos, ahogyan kinéz a gyerek, hanem ugyanolyan fontos, milyen értékei, képességei, személyiségbeli vonásai vannak, miben jó, és ezeket nagyon fontos folyamatosan visszatükrözni a gyereknek.

– magyarázta Keresztesi Polixéna.

Torzult, negatív énképről akkor beszélünk, ha a viselkedésében változásokat észlelünk: túlzottan elzárkózik, nem akar kapcsolatot létesíteni és megsokasodik a dühkitörések száma, ami hosszú időn keresztül kitart” – mutatott rá Keresztesi Polixéna.

korábban írtuk

Fontolgatják, hogy Unió-szerte korlátozzák a 15 év alattiak közösségimédia-használatát egy „emberibb gyerekkorért”

Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.