Magyar elődök nyomdokain: Vámbéry Ádám keletkutató is bejárta a térséget
Fotó: Wikipédia
Valóságos tömeget vonzott Pikulski Anna előadása a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházba; a világutazó, aki olyan helyeken járt már, mint Etiópia, Namíbia vagy épp Indokína, nemrég olyan országokba – Üzbegisztánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba – látogatott el, melyeken áthaladt, áthalad a hírhedt Selyemút. Képes beszámolójának pikantériáját a téma magyar vonatkozásai jelentették, ugyanis több, az őshazát kutató személyiség is megfordult a térségben.
2024. augusztus 20., 11:292024. augusztus 20., 11:29
2024. augusztus 20., 12:072024. augusztus 20., 12:07
Pikulski Anna mondhatni visszajáró előadó a Györkös Mányi Albert Emlékházban, színes bemutatóját ezúttal a Kolozsvári Magyar Napok programjának részeként tartotta meg. A kolozsvári származású, Németországban élő hölgy Közép-Ázsiába kalauzolta közönségét, részletesen beszámolva tapasztalatairól. Az előadó ismertetése szerint a Selyemút úgy keletkezett, hogy időszámításunk előtt a 2. században, nagyjából akkor, amikor a kínaiak birodalmuk védelme érdekében elkezdték építeni a nagy falat, császáruk azt is elhatározta, hogy nyugatról nagy méretű lovakat fog beszerezni, ugyanis az ellenséges hunok lovai jóval nagyobbak voltak, mint az övéik.
Így alakult ki az a közel hétezer kilométeres kereskedelmi útvonal, amely Kínától egészen Konstantinápolyig tartott, majd a 14. századra hossza elérte a 28 ezer kilométert. Használata később megszűnt a hajózás fejlődése, előretörése miatt, ám 2013-ban a kínai elnök újból megnyitotta több milliárd eurós befektetés révén, és az útvonal felkerült a világörökség részét képező helyszínek listájára is.
Isztambulon keresztül érkezett a mai Üzbegisztánba, ahol többek között Timur Lenk mauzóleumát látogatta meg. Útja során lépten-nyomon a díszes arab művészet és a szocialista, szovjet rendszer formáinak különös ütközésével szembesült, ugyanis a meglátogatott országok egykor mind a Szovjetunió részét képezték.
Első állomásán, Üzbegisztánban felkeresett mecseteket, egykori karavánszerájt, bazárokat, megcsodálta a virágzó gyapotföldeket, amelyeket az amerikai polgárháború után hoztak létre. Az Egyesült Államok ugyanis a rabszolgák felszabadítása után már nem exportált gyapotot, így az egyik legnagyobb felvásárlónak, az orosz cárnak új lehetőségek után kellett néznie: Belső-Ázsia felé terjeszkedett. A hatalmas vízigényű gyapot termesztése vezetett oda, hogy mára szinte teljesen kiszáradt az Aral-tó.
Vámbéry az 1860-as évektől kutatta lelkesen – egy török dervis szerepét magára öltve – a Selyemutat, illetve kereste a magyar őshazát – ő volt az elsők egyike, aki kétségbe vonta a finnugor elméletet.
Julianus barát volt a másik magyar, aki a 13. században Magna Hungariát keresve eljutott a térségbe, ám még mielőtt meglelte volna azt, hazatért a Magyar Királyságba, hogy figyelmeztesse uralkodóját a mongolok közelgő inváziójára.
ahonnan útja délre vezetett, a Selyemútról letérve jutott el Indiába, Tibetbe, ahol többek között elkészítette az első tibeti-angol szótárt.
Pikulski Anna a Selyemút három országában barangolt
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az utazó mesélt Üzbegisztán fővárosáról, amit a hatvanas évekbeli földrengés nyomán szinte a semmiből építettek újra, és ahol ma Közép-Ázsia egyetlen metróján is utazhatott.
Üzbegisztán után Kazahsztánban folytatódott az utazás, abban az országban, amelynek az oroszok ma is elképesztő összegeket fizetnek bérleti díjként, hisz megannyi kísérletük (űrprogramokkal, atomfegyverekkel kapcsolatban) az ország területén történik. Itt Pikulski Anna számára az egyik legmeglepőbb az volt, hogy
Az utazás utolsó állomása Kirgizisztán volt, ahol a táj bűvölte el leginkább az előadót, aki egyúttal érdeklődve tapasztalta, hogy az országban még létező sámánizmus hogyan vegyül a szovjet éra maradványaival, a még álló Lenin-szobrokkal, a monumentális épületekkel.
Bár a mondás szerint hétfőn még a fű se nő, a kincses város Főtere már a déli órákban megtelt élettel, perdülő szoknyákkal és koppanó csizmák hangjával. Videóban mutatjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!