Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A következő évtized elején kezdődhet a Bukarest–Kolozsvár–Budapest nagy sebességű vasút romániai tervezése, és 2040 környékén valósulhat meg.
A külföldön dolgozó román állampolgárok hazautalásainak volumene a bruttó hazai termék 2,8%-ára nőtt 2023-ban a 2000-es 0,3%-ról, azonban a hazaküldött pénzeknek nincs jelentős hatásuk a gazdasági növekedésre, mivel a pénzt fogyasztásra használják.
Románia az elmúlt évtizedben nem csupán átalakult, hanem gyökeresen megváltozott: a jobb élet reményében elvándorlók országából mára inkább a hasonló okok miatt bevándorlók célállamává vált.
Fordulópont lesz a jövő év az európai uniós források lehívásában legfőképpen a támogatásra éhező, a finanszírozások révén látványos fejlődésekre képes kelet-közép-európai államok számára.
A közhiedelem szerint csak a régi használt autók kilométeróráját tekerik vissza, azonban egy Romániában készült tanulmány rávilágít, hogy ez csupán mítosz: még az 5 éves autók műszerét is manipulálhatják.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Részben a magyarellenesség visszaszorítása érdekében alkalmaz oktató célzatú „önbüntetést” a Román Labdarúgó-szövetség.
A román baromfiipar legnagyobb vállalkozása körülbelül 150 millió eurót költ egy teljesen új állateledelgyár megépítésére Erdélyben.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Nem mindennapos „megvalósítást” könyvelhetünk el a román vasútfejlesztések terén: 8 évnyi „megfeszített munka”, jobban mondva bürokratikus kínlódás után elkészült egy csaknem 6 kilométer hosszú új sínpár Dél-Erdélyben.
Az első állásukat elfoglaló fiatalok két évig havi 1000–1250 lej állami bónuszt kapnának első fizetésük mellett a kormány által előterjesztett törvénytervezet szerint.
Újabb alagút végén jelent meg a fény a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán: elérték az 1-es számú föld alatti vájat másik végét az A1-es sztráda Marzsina és Holgya között épülő részén, Lugos–Déva menetirányban.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Több mint kétmilliárd eurós befektetést vonzanak Kolozsvárra a kommunizmus idején Erdély fővárosában megépült, mára elhagyatottá, nagyrészt romhalmazzá vált ipartelepek.
„Jól áll, előrehaladott szakaszban van” Románia legnagyobb sportcsarnokának építése Brassóban a polgármester szerint.
Látogatottsági adatok