Jelentős fejlesztéseket ígér az új bukaresti kormány a sportlétesítmények terén is, ugyanakkor a kabinet gyakorlatilag megfeledkezett arról, hogy Bukarest 2020-ban labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont. Akárcsak más területeken, a verseny- és tömegsportot érintő terveket is nehéz lesz megvalósítani, ráadásul az sem túl bizalomgerjesztő, hogy már az új ifjúsági és sportminiszter megnevezése heves ellenszenvet váltott ki a közvéleményben.

Az új tárcavezető ugyanis az a Marius Dunca, akit az elsők között menesztettek a 2015 őszén bekövetkezett bukaresti Colectiv-tragédia után. A 36 éves politikus akkor az országos fogyasztóvédelmi hivatalt vezette, amelynek képviselői – egy panasz nyomán – egy nappal a klubban pusztító tűzvész előtt ellenőrizték a szórakozóhelyet, és mindent rendben találtak. A végül 64 áldozatot követelő tragédia nyomán Victor Ponta akkori kormányfő – aki később szintén belebukott az ügybe – menesztette Duncát, ám a brassói születésű, gépészmérnök végzettségű intézményvezető nem maradt munka nélkül: az emberi jogokkal és drogellenes kampánnyal foglalkozó nemzetközi központ (CIADO) főtitkára lett.

A tavaly decemberi választásokon a PSD brassói listáján szerzett szenátori mandátumot, és a gazdasági és ipari parlamenti szakbizottság alelnöke lett. Miután kiderült, hogy Marius Duncát jelölik az ifjúsági és sportminiszteri tisztség betöltésére, a brassói politikus azzal próbálta elhárítani a „colectives” múltját firtató vádakat, hogy ő személyesen nem tehetett a tragédiáról, „és ezt mindenki tudja”.

Bár az önéletrajzában nemigen találni intézményi vagy aktív sporttevékenységhez köthető információt, a szerdán a kormány tagjaként beiktatott új miniszter bátran felvállalta a PSD–ALDE-koalíció sportot érintő programjának megvalósítását. Infrastruktúra-fejlesztés terén a 2017–2020 közötti időszak prioritásai között két, 10-15 ezer férőhelyes, országos jelentőségű új sportcsarnok megépítése szerepel; ezek mellett két-két új, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő arénát kapna az atlétika, a torna, a vívás, illetve közösen a súlyemelés, birkózás, harcművészetek és ökölvívás. Szintén két-két új létesítményt ígérnek a kajak-kenusoknak, illetve az evezősöknek, és négy fedett műjégpálya no meg két lóverseny- és egy kerékpárpálya (velodrom) megépítését is tervezik.

Anyagi támogatás terén a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát biztosítanák a következő öt évben a verseny- és tömegsport számára. A kormány kiemelten támogatna 10-15, „országos érdekeltségű” sportszövetséget, és a 14–18 éves korosztály számára olyan utánpótlás-nevelő központokat hozna létre, amelyeket a sport- és a tanügyminisztérium, a szakszövetségek, illetve az önkormányzatok közösen tartanának fenn. Emellett az új kabinet kötelezővé tenné a testnevelési vizsgát az érettségizők számára.

A sportot érintő ígéretek láttán több fórumon megjegyezték, hogy ezek egyike sem irányul a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság bukaresti társrendezésére, pedig a pályázat leadásakor a román fél stadionfelújításokat és infrastruktúra-fejlesztést ígért. A Mediafax hírügynökség összeállítása szerint a kormányprogramban egyetlen helyen utalnak a 2020-as Eb-re, mégpedig a szállításügy terén: sok általánosság mellett a Grindeanu-kormány képviselői kijelentik: „Azt szeretnénk, ha a közlekedést szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a jövőben segítenénk a gazdaságot és a turizmust, illetve a sportot azon események révén, amelyekben Románia érdekelt (labdarúgó-Európa-bajnokság), hogy ezáltal felgyorsuljon a közlekedés Románia, illetve Európa és a világ városai között.”