Többek között két, 10–15 ezer férőhelyes sportcsarnok és négy műjégpálya megépítését ígéri az új kormány, ám nem túl bizalomgerjesztő, hogy már a szakminiszter megnevezése heves ellenszenvet váltott ki. Az érettségizőket testnevelésből is vizsgáztatni szándékozó kabinet programjából gyakorlatilag kimaradt a 2020-as bukaresti futball-Eb-rendezés támogatása.
2017. január 05., 23:072017. január 05., 23:07
Jelentős fejlesztéseket ígér az új bukaresti kormány a sportlétesítmények terén is, ugyanakkor a kabinet gyakorlatilag megfeledkezett arról, hogy Bukarest 2020-ban labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont. Akárcsak más területeken, a verseny- és tömegsportot érintő terveket is nehéz lesz megvalósítani, ráadásul az sem túl bizalomgerjesztő, hogy már az új ifjúsági és sportminiszter megnevezése heves ellenszenvet váltott ki a közvéleményben.
Az új tárcavezető ugyanis az a Marius Dunca, akit az elsők között menesztettek a 2015 őszén bekövetkezett bukaresti Colectiv-tragédia után. A 36 éves politikus akkor az országos fogyasztóvédelmi hivatalt vezette, amelynek képviselői – egy panasz nyomán – egy nappal a klubban pusztító tűzvész előtt ellenőrizték a szórakozóhelyet, és mindent rendben találtak. A végül 64 áldozatot követelő tragédia nyomán Victor Ponta akkori kormányfő – aki később szintén belebukott az ügybe – menesztette Duncát, ám a brassói születésű, gépészmérnök végzettségű intézményvezető nem maradt munka nélkül: az emberi jogokkal és drogellenes kampánnyal foglalkozó nemzetközi központ (CIADO) főtitkára lett.
A tavaly decemberi választásokon a PSD brassói listáján szerzett szenátori mandátumot, és a gazdasági és ipari parlamenti szakbizottság alelnöke lett. Miután kiderült, hogy Marius Duncát jelölik az ifjúsági és sportminiszteri tisztség betöltésére, a brassói politikus azzal próbálta elhárítani a „colectives” múltját firtató vádakat, hogy ő személyesen nem tehetett a tragédiáról, „és ezt mindenki tudja”.
Bár az önéletrajzában nemigen találni intézményi vagy aktív sporttevékenységhez köthető információt, a szerdán a kormány tagjaként beiktatott új miniszter bátran felvállalta a PSD–ALDE-koalíció sportot érintő programjának megvalósítását. Infrastruktúra-fejlesztés terén a 2017–2020 közötti időszak prioritásai között két, 10-15 ezer férőhelyes, országos jelentőségű új sportcsarnok megépítése szerepel; ezek mellett két-két új, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő arénát kapna az atlétika, a torna, a vívás, illetve közösen a súlyemelés, birkózás, harcművészetek és ökölvívás. Szintén két-két új létesítményt ígérnek a kajak-kenusoknak, illetve az evezősöknek, és négy fedett műjégpálya no meg két lóverseny- és egy kerékpárpálya (velodrom) megépítését is tervezik.
Anyagi támogatás terén a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát biztosítanák a következő öt évben a verseny- és tömegsport számára. A kormány kiemelten támogatna 10-15, „országos érdekeltségű” sportszövetséget, és a 14–18 éves korosztály számára olyan utánpótlás-nevelő központokat hozna létre, amelyeket a sport- és a tanügyminisztérium, a szakszövetségek, illetve az önkormányzatok közösen tartanának fenn. Emellett az új kabinet kötelezővé tenné a testnevelési vizsgát az érettségizők számára.
A sportot érintő ígéretek láttán több fórumon megjegyezték, hogy ezek egyike sem irányul a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság bukaresti társrendezésére, pedig a pályázat leadásakor a román fél stadionfelújításokat és infrastruktúra-fejlesztést ígért. A Mediafax hírügynökség összeállítása szerint a kormányprogramban egyetlen helyen utalnak a 2020-as Eb-re, mégpedig a szállításügy terén: sok általánosság mellett a Grindeanu-kormány képviselői kijelentik: „Azt szeretnénk, ha a közlekedést szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a jövőben segítenénk a gazdaságot és a turizmust, illetve a sportot azon események révén, amelyekben Románia érdekelt (labdarúgó-Európa-bajnokság), hogy ezáltal felgyorsuljon a közlekedés Románia, illetve Európa és a világ városai között.”
Döntéshozó testületként fogadta el kedden a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a sör fogyasztását a romániai sportrendezvényeken, a VIP-zónákban pedig még a borfogyasztást is engedélyezi.
Az FK Csíkszereda kérésére módosította a mérkőzések lebonyolítására vonatkozó szabályzatán a Román Labdarúgó-szövetség (FRF).
A legutóbb negyedik marokkói válogatott 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 3-2-re legyőzte a holland csapatot hétfőn éjjel a labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőbe jutásért rendezett monterreyi mérkőzésén.
Paraguay válogatottja aratta a labdarúgó-világbajnokság eddigi legnagyobb meglepetését. A dél-amerikai együttes 1-1-es döntetlent követően tizenegyesekkel 4-3-ra legyőzte a német csapatot hétfőn a nyolcaddöntőbe jutásért rendezett bostoni mérkőzésén.
Az afrikai labdarúgó-válogatottak hangzatos választ adtak a kritikus – főleg európai – hangoknak, amelyek nehezményezték, előbbiek miért kaptak annyi pluszhelyet a 48 fősre bővített idei labdarúgó-világbajnokságon.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) újabb mérkőzésre delegálta a nagykárolyi Kovács Istvánt, aki negyven év után az első romániai futballbíró, aki világbajnokságon vezetett meccset.
Lionel Messi lett a labdarúgó-világbajnokságok történetének legeredményesebb gólszerzője, miután hétfő este megszerezte 17. találatát a torna döntő szakaszában.
Kipipálta élete első világbajnoki mérkőzését Kovács István nagykárolyi labdarúgó-játékvezető: európai idő szerint vasárnap reggel debütált a Tunézia-Japán mérkőzés sípmestereként.
Aranyérmet nyert – ezzel megvédte címét – a Szilágyi Áron, Szatmári András, Rabb Krisztián, Dallos Benedek összeállítású magyar férfi kardcsapat a franciaországi vívó Európa-bajnokságon, Antonyban.
Pályafutása során először kap megbízást vb-mérkőzés vezetésére Kovács István: a nagykárolyi születésű futballbíró a világbajnokságok történetének 1000. meccsén fújhatja a sípot.
szóljon hozzá!