Hirdetés
Páva Adorján

Páva Adorján

Csúcstechnológia és futballromantika

2018. június 27., 09:502018. június 27., 09:50

Máris páratlan izgalmakat, szurkolói és közösségi élményeket szállít a labdarúgó-világbajnokság, és ugye a java még hátravan. Igazából ebben nincs semmi különönös, azonban a világ legnépszerűbb sportese­ményé­nek idei oroszországi kiadása immár igazoltan képes felülmúlni a vébéfogyasztás közben elengedhetetlen csámcsognivalók korábbi kínálatát. Ezt pedig a videóbíró bevezetésének köszönhetjük.

Köztudott, hogy a labdarúgás az egyik „legkonzervatívabb” sportág: a szabályalkotók testülete sokáig arra törekedett, hogy – lassan adagolt, kisebb változtatásokkal – megőrizze a foci eredeti küldetését, varázsát. Amelynek bizony szerves, éltető része az emberi tényező, az emberi hiba, hiszen egy téves bírói ítélet ugyanúgy évtizedeken át örökzöld téma maradhat, ugyanúgy generációkról generációkra száll a felidézése, mint egy világra szóló siker felelevenítése. A futball „romantikusai” nemhiába hasonlítják a labdajátékot a szerelemhez, amely többek között azért az egyik legösszetettebb, leginkább magával ragadó érzésünk, mert néha bizony igazságtalan.

Ezzel a megmagyarázhatatlan, de nagyon emberi „szenvedni akarással” ment szembe a sportág szabályalkotó testülete (IFAB), a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség – videóbíró bevezetését szorgalmazó – vezetősége pedig természetesen hozzájárult, hogy az oroszországi vébén is alkalmazzák. A fő érv: a labdarúgás úgy felgyorsult, hogy emberi szemmel képtelenség minden apró, de sorsokat eldöntő részletet lefedni, miközben a csúcstechnológia régóta a partvonal mentén melegít, és alig várja, hogy szerephez jusson, segítsen, bizonyítson.

Az első oroszországi benyomások jók voltak, hiszen a VAR (az angol Video Assistant Referee szókapcsolat rövidítése) rendszer egyértelműen segítette a pályán ténykedő játékvezető munkáját. Csakhogy hamar bebizonyosodott, hiába a képernyőt vizslató segítők, hiába a többtucatnyi kamera, a visszajátszás: egyetlen mérkőzésen több olyan vitatott helyzet adódhat, amelyben a technika képtelen százszázalékosan igazságot teremteni. Mert az „ősi” szabályokat nem a „gondolkodó” okosgépek írták, hanem a játékos emberek.

A vébé első napjaiban érezhető volt, hogy a videóbírót kezelők csak akkor „súgtak” a játékvezető fülébe, ha egyértelmű szabálytalanságot engedett tovább a sípmester. Viszont például a „75 százalékban” tizenegyesgyanús helyzetre már inkább nem figyelmeztették a pályán loholó bírót, aki ennek tudatában – döntéshozóként – rendszerint tiszteletben tartotta kamerás társainak jelzéseit.

Már az elmaradt videózások miatt is adódtak elégedetlenségek a játékosok, szövetségi kapitányok, szurkolók körében, de az igazi felfordulás akkor alakult ki, amikor a csoportkör harmadik fordulójában, a továbbjutásról döntő Irán–Portugália meccsen a játékvezető kezéből „kicsúszott” a találkozó, a VAR-rendszer kezelői pedig sorozatos beleszólásaikkal csak fokozták a sípmester összezavarodottságát. A paraguayi bíró összesen legalább 10 percet eltöltött azzal, hogy hosszasan „füleljen”, majd kiverekedje magát a reklamálók köréből, visszanézze az eseteket, és végül – Cristiano Ronaldo kiállításgyanús megmozdulásakor, illetve az iráni egyenlítő gólt eredményező tizenegyeskor – továbbra is erősen vitatható döntéseket hozzon.

Túl a vébémérkőzések felén megállapítható, hogy a videóbírós rendszer sokat segít bizonyos esetekben. Azonban immár világos, hogy a figyelő szemek látóhatára is véges, korlátolt: egy gyenge játékvezető, akit meghalad a tét, így is sok mindent el tud rontani. Azaz most úgy néz ki, hogy nagy szerelmünk, a labdarúgás a csúcstechnológia okozta válságot is túléli valahogy.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Merre mozdul el a román–magyar viszony, és milyen szerep jut ebben az RMDSZ-nek és a fekete-tengeri gáznak

Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.

Páva Adorján

Páva Adorján

Tönkreautózás: leteszi a slusszkulcsot a kisember?

Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PSD instant karmája helyett hatalomhoz ragaszkodó kormánypártok

Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.

Páva Adorján

Páva Adorján

Nem csoda, ha félrenyeljük: miért lett luxuscikk a sör Erdélyben?

Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.

Páva Adorján

Páva Adorján

Most akkor jól egyengatyába rázzuk a jövő nemzedékét!

Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na és hol marad a becsületes Románia?

Kereken egy héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon levontuk a következtetést, miszerint elbuktak Nicușor Dan proxyjai, kudarcot vallott Románia államelnökének második kormányalakítási kísérlete is.

Bede Laura

Bede Laura

Úgy vezessünk, hogy mindenki hazaérjen!

Viszonylag kezdő sofőrként akárhányszor rágördülök az úttestre, egy borsónyi félelmet még mindig érzek. S nem attól tartok, hogy jaj, nehogy elcsípjen a rendőr, amint átlépem a sebességkorlátot.

Hirdetés