Fotó: Nánó Csaba
A kolozsvári Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeumban nyílt meg pénteken a Vlahuță 63/Kolozsvári képzőművészek műtermei című időszaki kiállítás. A tárlat szeptember 2-ig látogatható.
2018. augusztus 12., 16:272018. augusztus 12., 16:27
2018. augusztus 13., 11:032018. augusztus 13., 11:03
Bizonyára azok a tősgyökeres kolozsváriak, akik csak érintőlegesen ismerkedtek meg a művészetekkel, meglepetten vehetik tudomásul, hogy a mindenki által ismert Donát negyedben, annak is viszonylag forgalmas utcájában, a múlt század 50-es éveinek végén egy erre a célra kialakított épületegyüttesben alkottak a kor jelentős kolozsvári művészei. Mindezt a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja hozta létre a Vlahuță utcában, nagy valószínűséggel pártutasításra, hiszen akkor így működtek a dolgok.
hiszen az elmúlt hat évtizedben alkotói munkára és személyes–művészeti kapcsolatok kialakítására egyaránt alkalmas tereket biztosítottak a képzőművészek számára. Ám az egykori művésztelepre ma már alig emlékezteti az arra járót valami: csupán egy nagyon figyelmes szemlélődő veszi észre, hogy a 63. szám alatti épülettömb homlokzatán egy emléktábla van, amely Romul Ladea szobrászművész ott folytatott tevékenységének állít emléket.
Az első tizenhat műterem – két tömbben – az 1950-es évek végén épült az egykori Álmos (később Fântânele) utcában, a Donát negyed kellős közepén, egy park mellett, a Szamos közelében. Érdekesség, hogy maga a negyed (mai nevén Grigorescu) gyakorlatilag a műtermek köré épült fel a 60-as évek elején. A Donát negyed mellett később hivatalos műtermek épültek a Györgyfalvi negyedben is.
Bardócz Lajos metszete
Fotó: Nánó Csaba
Ennyire átfogó és alkotásokban gazdag tárlatot, mint a jelenlegi, még a Szépművészeti Múzeum is kevés alkalommal látott vendégül – pedig az utóbbi időben igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy nincs mozgás a Bánffy-palotában. Alig telik el olyan hét, hogy ne nyissanak meg újabb és újabb kiállításokat, és a minőség is messze meghaladja a néhány évvel ezelőtt megszokottat. A jelen kiállításon nem kevesebb mint 95 munka (festészeti, grafikai, szobrászati, textil- és iparművészeti alkotás) tekinthető meg, ezek túlnyomórészt a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják, 21 alkotást viszont képzőművészektől és magángyűjteményekből származik.
És akik közül – valljuk be – sokakra már csak a művészettörténészek emlékeznek, pedig szerepük rendkívül jelentős volt Kolozsvár képzőművészeti arculatának kialakításában. Éppen ezért fontos, hogy a kiállítás betekintést nyújt e majdnem félszáz alkotó munkásságába, illetve arra törekszik, hogy visszahozza a köztudatba ezt a termékeny közösséget, amely a hatvanas–hetvenes években benépesítette a műtermeket.
A dr. Bordás Beáta, a kiállítás kurátora által folytatott kutatás eredményeként 44 olyan képzőművészt sikerült azonosítani, akik a jelzett időszakban az illető műtermekben dolgoztak. Közülük többen országos vagy akár nemzetközi szinten is elismert alkotók. A beválogatott művek jórészt az 1950–1980 közötti időszakban készültek.
Több önarckép és művészportré is szerepel a válogatásban.
Az ötvenes–hetvenes évekbeli kolozsvári művészet főbb irányzatait szemléltető kiállításon a következő alkotók munkái szerepelnek: Mihai Barbu, Bardócz Lajos, Corneliu Brudașcu, Laurențiu Buda, Alexandru Cristea, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Leonid Elaș, Cs. Erdős Tibor, Liviu Florean, Alexandru-Milan Florian, Forró Antal, Gavril Gavrilaș, Gergely István, Grieb Alfréd, Doina Hordovan Ciato, Constantin Dinu Ilea, Kancsura István, Kádár Tibor, Kolozsvári Puskás Sándor, Korondi Jenő, Kós András, Romul Ladea, Anton Lazăr, Ana Lupaș, Radu Maier, Nicolae Maniu, Ion Mitrea, Mircea Mureșan, Nagy Anna, Maria Margareta Nemeș, Pallos Sch. Jutta, Andonis Papadopoulos, Lucia Piso-Ladea, Ioan Sbârciu, Valeriu Semenescu, Paul Sima, Soó Zöld Margit, Mircea Spătaru, Szederjesi András, Tóth László, T. Szűcs Ilona, Vetró Artúr, Mircea Vremir.
A kiállítás alkalmából katalógus is megjelent dr. Bordás Beáta, a tárlat kurátorának szerkesztésében. A Vlahuta 63. címet viselő kiváló album átfogó képet nyújt a Donát negyedi műtermekről, a bennük dolgozó művészekről és egyben a korról, amiben éltek és alkottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!