Fotó: Nánó Csaba
A kolozsvári Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeumban nyílt meg pénteken a Vlahuță 63/Kolozsvári képzőművészek műtermei című időszaki kiállítás. A tárlat szeptember 2-ig látogatható.
2018. augusztus 12., 16:272018. augusztus 12., 16:27
2018. augusztus 13., 11:032018. augusztus 13., 11:03
Bizonyára azok a tősgyökeres kolozsváriak, akik csak érintőlegesen ismerkedtek meg a művészetekkel, meglepetten vehetik tudomásul, hogy a mindenki által ismert Donát negyedben, annak is viszonylag forgalmas utcájában, a múlt század 50-es éveinek végén egy erre a célra kialakított épületegyüttesben alkottak a kor jelentős kolozsvári művészei. Mindezt a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja hozta létre a Vlahuță utcában, nagy valószínűséggel pártutasításra, hiszen akkor így működtek a dolgok.
hiszen az elmúlt hat évtizedben alkotói munkára és személyes–művészeti kapcsolatok kialakítására egyaránt alkalmas tereket biztosítottak a képzőművészek számára. Ám az egykori művésztelepre ma már alig emlékezteti az arra járót valami: csupán egy nagyon figyelmes szemlélődő veszi észre, hogy a 63. szám alatti épülettömb homlokzatán egy emléktábla van, amely Romul Ladea szobrászművész ott folytatott tevékenységének állít emléket.
Az első tizenhat műterem – két tömbben – az 1950-es évek végén épült az egykori Álmos (később Fântânele) utcában, a Donát negyed kellős közepén, egy park mellett, a Szamos közelében. Érdekesség, hogy maga a negyed (mai nevén Grigorescu) gyakorlatilag a műtermek köré épült fel a 60-as évek elején. A Donát negyed mellett később hivatalos műtermek épültek a Györgyfalvi negyedben is.
Bardócz Lajos metszete
Fotó: Nánó Csaba
Ennyire átfogó és alkotásokban gazdag tárlatot, mint a jelenlegi, még a Szépművészeti Múzeum is kevés alkalommal látott vendégül – pedig az utóbbi időben igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy nincs mozgás a Bánffy-palotában. Alig telik el olyan hét, hogy ne nyissanak meg újabb és újabb kiállításokat, és a minőség is messze meghaladja a néhány évvel ezelőtt megszokottat. A jelen kiállításon nem kevesebb mint 95 munka (festészeti, grafikai, szobrászati, textil- és iparművészeti alkotás) tekinthető meg, ezek túlnyomórészt a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják, 21 alkotást viszont képzőművészektől és magángyűjteményekből származik.
És akik közül – valljuk be – sokakra már csak a művészettörténészek emlékeznek, pedig szerepük rendkívül jelentős volt Kolozsvár képzőművészeti arculatának kialakításában. Éppen ezért fontos, hogy a kiállítás betekintést nyújt e majdnem félszáz alkotó munkásságába, illetve arra törekszik, hogy visszahozza a köztudatba ezt a termékeny közösséget, amely a hatvanas–hetvenes években benépesítette a műtermeket.
A dr. Bordás Beáta, a kiállítás kurátora által folytatott kutatás eredményeként 44 olyan képzőművészt sikerült azonosítani, akik a jelzett időszakban az illető műtermekben dolgoztak. Közülük többen országos vagy akár nemzetközi szinten is elismert alkotók. A beválogatott művek jórészt az 1950–1980 közötti időszakban készültek.
Több önarckép és művészportré is szerepel a válogatásban.
Az ötvenes–hetvenes évekbeli kolozsvári művészet főbb irányzatait szemléltető kiállításon a következő alkotók munkái szerepelnek: Mihai Barbu, Bardócz Lajos, Corneliu Brudașcu, Laurențiu Buda, Alexandru Cristea, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Leonid Elaș, Cs. Erdős Tibor, Liviu Florean, Alexandru-Milan Florian, Forró Antal, Gavril Gavrilaș, Gergely István, Grieb Alfréd, Doina Hordovan Ciato, Constantin Dinu Ilea, Kancsura István, Kádár Tibor, Kolozsvári Puskás Sándor, Korondi Jenő, Kós András, Romul Ladea, Anton Lazăr, Ana Lupaș, Radu Maier, Nicolae Maniu, Ion Mitrea, Mircea Mureșan, Nagy Anna, Maria Margareta Nemeș, Pallos Sch. Jutta, Andonis Papadopoulos, Lucia Piso-Ladea, Ioan Sbârciu, Valeriu Semenescu, Paul Sima, Soó Zöld Margit, Mircea Spătaru, Szederjesi András, Tóth László, T. Szűcs Ilona, Vetró Artúr, Mircea Vremir.
A kiállítás alkalmából katalógus is megjelent dr. Bordás Beáta, a tárlat kurátorának szerkesztésében. A Vlahuta 63. címet viselő kiváló album átfogó képet nyújt a Donát negyedi műtermekről, a bennük dolgozó művészekről és egyben a korról, amiben éltek és alkottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!