Fotó: Nánó Csaba
A kolozsvári Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeumban nyílt meg pénteken a Vlahuță 63/Kolozsvári képzőművészek műtermei című időszaki kiállítás. A tárlat szeptember 2-ig látogatható.
2018. augusztus 12., 16:272018. augusztus 12., 16:27
2018. augusztus 13., 11:032018. augusztus 13., 11:03
Bizonyára azok a tősgyökeres kolozsváriak, akik csak érintőlegesen ismerkedtek meg a művészetekkel, meglepetten vehetik tudomásul, hogy a mindenki által ismert Donát negyedben, annak is viszonylag forgalmas utcájában, a múlt század 50-es éveinek végén egy erre a célra kialakított épületegyüttesben alkottak a kor jelentős kolozsvári művészei. Mindezt a Romániai Képzőművészek Szövetségének Kolozsvári Fiókja hozta létre a Vlahuță utcában, nagy valószínűséggel pártutasításra, hiszen akkor így működtek a dolgok.
hiszen az elmúlt hat évtizedben alkotói munkára és személyes–művészeti kapcsolatok kialakítására egyaránt alkalmas tereket biztosítottak a képzőművészek számára. Ám az egykori művésztelepre ma már alig emlékezteti az arra járót valami: csupán egy nagyon figyelmes szemlélődő veszi észre, hogy a 63. szám alatti épülettömb homlokzatán egy emléktábla van, amely Romul Ladea szobrászművész ott folytatott tevékenységének állít emléket.
Az első tizenhat műterem – két tömbben – az 1950-es évek végén épült az egykori Álmos (később Fântânele) utcában, a Donát negyed kellős közepén, egy park mellett, a Szamos közelében. Érdekesség, hogy maga a negyed (mai nevén Grigorescu) gyakorlatilag a műtermek köré épült fel a 60-as évek elején. A Donát negyed mellett később hivatalos műtermek épültek a Györgyfalvi negyedben is.
Bardócz Lajos metszete
Fotó: Nánó Csaba
Ennyire átfogó és alkotásokban gazdag tárlatot, mint a jelenlegi, még a Szépművészeti Múzeum is kevés alkalommal látott vendégül – pedig az utóbbi időben igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy nincs mozgás a Bánffy-palotában. Alig telik el olyan hét, hogy ne nyissanak meg újabb és újabb kiállításokat, és a minőség is messze meghaladja a néhány évvel ezelőtt megszokottat. A jelen kiállításon nem kevesebb mint 95 munka (festészeti, grafikai, szobrászati, textil- és iparművészeti alkotás) tekinthető meg, ezek túlnyomórészt a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják, 21 alkotást viszont képzőművészektől és magángyűjteményekből származik.
És akik közül – valljuk be – sokakra már csak a művészettörténészek emlékeznek, pedig szerepük rendkívül jelentős volt Kolozsvár képzőművészeti arculatának kialakításában. Éppen ezért fontos, hogy a kiállítás betekintést nyújt e majdnem félszáz alkotó munkásságába, illetve arra törekszik, hogy visszahozza a köztudatba ezt a termékeny közösséget, amely a hatvanas–hetvenes években benépesítette a műtermeket.
A dr. Bordás Beáta, a kiállítás kurátora által folytatott kutatás eredményeként 44 olyan képzőművészt sikerült azonosítani, akik a jelzett időszakban az illető műtermekben dolgoztak. Közülük többen országos vagy akár nemzetközi szinten is elismert alkotók. A beválogatott művek jórészt az 1950–1980 közötti időszakban készültek.
Több önarckép és művészportré is szerepel a válogatásban.
Az ötvenes–hetvenes évekbeli kolozsvári művészet főbb irányzatait szemléltető kiállításon a következő alkotók munkái szerepelnek: Mihai Barbu, Bardócz Lajos, Corneliu Brudașcu, Laurențiu Buda, Alexandru Cristea, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Leonid Elaș, Cs. Erdős Tibor, Liviu Florean, Alexandru-Milan Florian, Forró Antal, Gavril Gavrilaș, Gergely István, Grieb Alfréd, Doina Hordovan Ciato, Constantin Dinu Ilea, Kancsura István, Kádár Tibor, Kolozsvári Puskás Sándor, Korondi Jenő, Kós András, Romul Ladea, Anton Lazăr, Ana Lupaș, Radu Maier, Nicolae Maniu, Ion Mitrea, Mircea Mureșan, Nagy Anna, Maria Margareta Nemeș, Pallos Sch. Jutta, Andonis Papadopoulos, Lucia Piso-Ladea, Ioan Sbârciu, Valeriu Semenescu, Paul Sima, Soó Zöld Margit, Mircea Spătaru, Szederjesi András, Tóth László, T. Szűcs Ilona, Vetró Artúr, Mircea Vremir.
A kiállítás alkalmából katalógus is megjelent dr. Bordás Beáta, a tárlat kurátorának szerkesztésében. A Vlahuta 63. címet viselő kiváló album átfogó képet nyújt a Donát negyedi műtermekről, a bennük dolgozó művészekről és egyben a korról, amiben éltek és alkottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!