Vízkereszt és bátorság. Erdélyben is akadnak, akik a jeges vízben fürdenek meg január 6-án
Fotó: Haáz Vince
Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház vízkereszt napján ünnepli Jézus születését. A naphoz számos néphagyomány is kapcsolódik.
2025. január 05., 18:112025. január 05., 18:11
A vízkereszt, epifánia (gör.-lat.), Háromkirályok fontos ünnep, Urunk megjelenésének ünnepe január 6-án: ilyenkor van a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered. Amint a Magyar Katolikus Lexikonban szerepel, Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői
A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot
Fotó: Erdély Bálint Előd
A keresztények körében 312-től kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége, Nyugaton a Háromkirályok látogatása. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.
A vízkeresztkor történő házszentelés is ünnepnek számít falvakban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A hagyománynak a víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Voltak folyók menti falvak, ahol léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.
Vízkereszt: ilyenkor az állatoknak és a kútba is juttattak szenteltvizet
A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap megszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben
a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek – írja az arcanum.com adatbázis. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen, a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.
Megesik, hogy a székely falvakban lovasszánnal mennek a papok házszentelni vízkeresztkor
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget.
Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.
Házszentelés vízkeresztkor a Hargita megyei Gyepesben
Fotó: Erdély Bálint Előd
A házszentelés alkalmával krétával rajzolják fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez.
s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (1980).
A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház tulajdonosa,
Vízkeresztkor a hegyvidéki településeken gyakorta lehet havas tájban gyönyörködni
Fotó: Veres Nándor
Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag.
Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok
A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének:
Vízkereszt: időjárásjóslások, termékenységvarázslások
Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.
Vízkeresztkor akadnak akik arra vállalkoznak, hogy megmártóznak a folyóvízben
Fotó: Haáz Vince
Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.
Adventtől Vízkeresztig, azaz december 2. és január 6. között ingyen látható a Filmio kínálatában szereplő összes klasszikus magyar film, több mint 450 alkotás a Meseautótól a Fehérlófián át a Moszkva térig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Oscar-díjas rendezők új filmjei, személyes dokumentumfilmek és provokatív társadalmi történetek is helyet kaptak a 25. TIFF Magyar Napján. A magyar filmművészet ismert alkotói mellett fiatal rendezők munkái is szerepelnek az filmszemle idei válogatásában.
A kortárs lengyel drámairodalom egyik legfontosabb alkotójának darabjából készülő produkció premierjét tartja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Béres Attila rendezésében.
Újabb magyar sikernek tapsolt perceken át a cannes-i közönség: Nemes Jeles László vasárnap bemutatott új filmjét, a Moulint mintegy tízperces álló ováció követte a vetítés után.
Nicole Kidman is részt vett Constantin Brâncuși Danaida című szobrának népszerűsítésében, amely végül csillagászati összegért kelt el New York-i Christie’s aukcióján. A neves román szobrászművész múzsája Pogány Margit magyar festőművész volt.
Nadia Comăneci lesz a jubileumi 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál nyitógálájának díszvendége: a legendás román tornásznő jelenlétében exkluzív részletet vetítenek a róla készülő dokumentumfilmből a Kolozsvár Főterén szervezett eseményen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!