
Minden évben ezen a napon többen megmártóznak a Maros vizében
Fotó: Haáz Vince
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik: a vízbe merülés rituáléja, amelynek többek között Marosvásárhelyen is vannak résztvevői, a szentelt vízzel kapcsolatos hagyományok, valamint ekkor kezdődik a farsangi időszak is.
2022. január 06., 08:012022. január 06., 08:01
A keresztény egyházak egyik legrégebbi ünnepe a vízkereszt, amelyet minden évben január 6-án ünneplünk. A vallási ünnephez számos néphagyomány is kapcsolódik. Immár másfél évtizede ezen a napon Marosvásárhelyen is sokan megmártóznak a Marosban – mondta el a Krónikának Mircea Gustav Robert, a rendszeresen megszervezett esemény kezdeményezője, aki idén először egészségi okok miatt nem vesz részt az eseményen. Hozzátette, a vízkeresztnapi jeges vízbe merülés ötlete annak idején egy extrém sportok iránt érdeklődő baráti társaságban fogalmazódott meg, és azóta is minden évben nem feltétlenül vallási alapon, de fontosnak tartják követni ezt a szokást.
A vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe jelentős katolikus ünnep is. A liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése.
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerint a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint az általa véghez vitt első csodát a kánai menyegzőn. A háromkirályok Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillagtól vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn elfogyott bor pótlására, édesanyja kérésére, első csodatételként a vizet borrá változtatta.
Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt. Vízkereszt környékén keresik fel a katolikus papok a hívek otthonát, hogy megszenteljék azokat: a szentelést vízzel végzik, majd a pap az ajtófélfára írja a három király nevének kezdőbetűjét – G. M. B. – és az évszámot. A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek. Szokás volt a szentelt víz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak.
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. A dátumhoz számos más szokás kapcsolódik: miután a karácsonyi ünnepkör vízkereszt napjával zárul, ezen a napon szokás például leszedni a szeretet ünnepének szimbólumát, a karácsonyfát. Ekkor veszi kezdetét a mulatságokkal, bálokkal, lakodalmakkal teli időszak: a farsangi szezon is. Vízkereszt napján szokás jósolni is; azt tartják, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, ha hideg van, akkor viszont gyorsan megérkezik a tavasz.
előbbiben a Fekete-tenger vizét, utóbbiban a Dunát szentelik meg. Az ünnepi szertartás része, hogy a püspök több fából készült keresztet dob a vízbe, amelyekért vállalkozó szellemű fiatalok beúsznak a tengerbe vagy a folyóba, és kihozzák őket. Az eseményt Konstancán idén a koronavírus-járvány ellenére is megtartják, a Teodosie ortodox érsek celebrálta szertartásra a tomisi kikötőben több mint 20 000 hívet várnak – olvasható az Adevărul.ro portálon.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Lassan lecseng a sívakációk időszaka, a hidegből már elég volt, így nem csoda, ha a gondolataink a nyaralás körül forognak. Összeállításunkban megmutatjuk, hogyan foglaljunk okosan repülőjegyet, és arra is rámutatunk, melyek a 2026-os év utazási trendjei.
Kolozsváron a rendező jelenlétében mutatják be hétfőn este a Beléd estem című új magyar vígjátékot.
szóljon hozzá!