Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Patyomkin páncélos címû, fekete-fehér orosz némafilmet ma már mindenütt filmtörténeti jelentõségû alkotásként tartják számon, témája – az 1905-ös odesszai matrózlázadás – viszont nem kedvezett korabeli forgalmazásának. A franciák teljesen betiltották a filmet, és elégették a fellelhetõ kópiákat. Az Egyesült Államokban azért nem lehetett vetíteni, mert az amerikai tengerészek esetleg példát vettek volna lázadó orosz kollégáikról. Németországban a hadügyminiszter a fegyveres erõk tagjainak tiltotta meg, hogy a filmet megtekintsék – az itteni õsbemutatóra 1926-ban csak 14 vágás után adtak engedélyt. A német cenzorok például kivágtak a filmbõl egy jelenetet, melyben egy tisztet a vízbe hajítanak, és kiollózták egy brutális kozák premier plánját is. Sztálin hatalomra jutása után a szovjetek Trockij szöveges bevezetõjét egy Lenin-idézetre cserélték ki. A Brüszszeli Világkiállításon az alkotás 1958-ban elnyerte a „minden idõk legjobb filmje\" címet, de rövidítve vetítették. Az 1905-ös oroszországi forradalom egyik epizódját feldolgozó alkotás legújabb rekonstruált változatát Enno Patalas filmtörténész készítette el a Brit Filmintézetben fennmaradt történelmi kópiának köszönhetõen. Szakértõk szerint ez a változat áll legközelebb az 1925-ben Moszkvában bemutatott mûhöz. Az elsõ, oroszországi bemutatón még orgonára írt zene kísérte a filmet, amelyet egy évvel késõbb nagy sikerrel mutattak be Berlinben. Az osztrák Edmund Meiselt a német forgalmazó kérte fel arra, hogy nagyzenekari kísérõt komponáljon az alkotáshoz – a rendezõ utasításait szem elõtt tartva. Meisel mûve illusztratív: bizonyos effektusokat hangsúlyoz, és tökéletesen kiegészíti a feszültségterhes montázssorokat. A lépcsõjelenetben a zene az eisensteini dialektikus montázs elvét követi. A lüktetõ, dobokkal és cintányérokkal a lövéseket realisztikusan megelevenítõ zene leghatásosabb része az utolsó, „gépekre komponált\" rész, amely csaknem az elviselhetetlenségig fokozódik, ellenpontozva a hajó sebességét. A kísérõzenét azonban sokáig elveszettnek hitték, és Sosztakovics szimfóniájától a Pet Shop Boysig a legkülönbözõbb zenékkel vetítették a filmet. Hírösszefoglaló
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.