Nem a névvel, hanem a magyar „utca” szóval volt bajuk az elkövetőknek
Fotó: Facebook/Szatmár Megyei RMDSZ
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. A közelmúltban elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások Erdélyben és a Partiumban.
2026. február 13., 16:582026. február 13., 16:58
A partiumi megye RMDSZ-szervezete által a közösségi médiában közzétett fotók szerint az ismeretlen tettesek a szatmárnémeti Hám János utca kétnyelvű utcanévtáblájának (strada Hám János utca) „utca” utótagját fújták le fekete színű festékszóróval. Hasonlóan jártak el a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele római katolikus székesegyházon elhelyezett, a templom felújításáról tájékoztató magyar nyelvű táblával is. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás részben a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az elkövetők az utcanévtábla román nyelvű „strada” előtagját, valamint a templomon lévő román nyelvű táblát nem érintették.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete közleményben ítélte el a történteket, elfogadhatatlannak nevezve az ismeretlen elkövetők tettét.
Hozzátették: felszólítják az illetékes hatóságokat az eset kivizsgálására, valamint arra, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a hasonló cselekmények megelőzése érdekében. „Közösségünk továbbra is a párbeszéd, a tisztelet és a békés együttélés értékei mellett áll” – hangsúlyozták a megyei RMDSZ vezetői.
Emlékeztettek, hogy Hám János római katolikus püspök (1781–1857) szolgálata idején Szatmárnémeti fejlődésének egyik legjelentősebb időszakát élte, az egyházi vezető tevékenysége tartósan formálta a város arculatát, a történelmi városközpont képét, és nevéhez fűződik a klasszicista stílusú székesegyház építése is.
Az RMDSZ felhívta a figyelmet, hogy Romániában az érvényes törvények szerint azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az adott kisebbség nyelvén is kötelező kihelyezni a feliratokat a közterületeken. „Szatmárnémetiben ez az arány jóval a törvényben előírt minimum felett van, így a magyar nyelvű feliratok használata nemcsak természetes, hanem jogszabályi kötelezettség is” – írták.
A magyar feliratok megrongálását Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, megyei tanácselnök, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is elítélte közösségi oldalán. „A magyar nyelvű feliratok Szatmárnémetiben törvényesek és természetesek. Aki ezeket támadja, a közösségünket támadja” – írták. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy „tegyenek rendet”, és hangsúlyozták: kiállnak a közös értékek, a kisebbségi jogok és a tiszteleten alapuló együttélés mellett.
Több magyarellenes megnyilvánulásról voltunk kénytelenek beszámolni a közelmúltban: ugyancsak Szatmár megyében, az RMDSZ-szel egyébként kormánykoalícióban lévő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyi vezetősége kifogásolta, hogy a Pataki Csaba megyei tanácselnök egy a saját Facebook-oldalára felöltött videóban magyarul számolt be az önkéntes tűzoltóalakulatok fejlesztéseiről, illetve buzdította a fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek önkéntes tűzoltóknak. Az USR szerint a megyei önkormányzat „hivatalból” az állam nyelvén kellett volna tájékoztatást adnia. Nem érdekelte a magukat egyébként haladókként beállító románokat, hogy a megyei tanács Facebook-oldalán az említett videó román nyelven is megjelent, ráadásul korábban, mint a magyar nyelvű Pataki Csaba közösségi oldalán.
Nyilvánosan bírálta a magyar nyelv használata miatt Pataki Csabát, a Szatmár Megyei Tanács elnökét az USR megyei szervezete, de az RMDSZ-es politikus szerint a román párt melléfogott.
A múlt hétvégén Kolozsváron, a CFR–Universitea városi rangadó után az „U” labdarúgócsapatának – hírhedten magyarellenes – drukkereinek egy csoportja az autóbuszon magyar fiatalokba kötött bele, mert azok anyanyelvükön beszéltek egymás között. Az esetről videófelvétel is készült, ami alapján az RMDSZ a vétkesek felelősségre vonását követelte, a rendőrség pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Magyarellenes megnyilvánulásra ragadtatta magát a Kolozsvári Universitatea labdarúgócsapatának néhány szurkolója a szombat esti CFR elleni meccs után a városi rivális néhány drukkerével szemben csak azért, mert azok magyarul beszéltek egymás között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!