Fotó: Krónika
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A Patyomkin páncélos címû, fekete-fehér orosz némafilmet ma már mindenütt filmtörténeti jelentõségû alkotásként tartják számon, témája – az 1905-ös odesszai matrózlázadás – viszont nem kedvezett korabeli forgalmazásának. A franciák teljesen betiltották a filmet, és elégették a fellelhetõ kópiákat. Az Egyesült Államokban azért nem lehetett vetíteni, mert az amerikai tengerészek esetleg példát vettek volna lázadó orosz kollégáikról. Németországban a hadügyminiszter a fegyveres erõk tagjainak tiltotta meg, hogy a filmet megtekintsék – az itteni õsbemutatóra 1926-ban csak 14 vágás után adtak engedélyt. A német cenzorok például kivágtak a filmbõl egy jelenetet, melyben egy tisztet a vízbe hajítanak, és kiollózták egy brutális kozák premier plánját is. Sztálin hatalomra jutása után a szovjetek Trockij szöveges bevezetõjét egy Lenin-idézetre cserélték ki. A Brüszszeli Világkiállításon az alkotás 1958-ban elnyerte a „minden idõk legjobb filmje\" címet, de rövidítve vetítették. Az 1905-ös oroszországi forradalom egyik epizódját feldolgozó alkotás legújabb rekonstruált változatát Enno Patalas filmtörténész készítette el a Brit Filmintézetben fennmaradt történelmi kópiának köszönhetõen. Szakértõk szerint ez a változat áll legközelebb az 1925-ben Moszkvában bemutatott mûhöz. Az elsõ, oroszországi bemutatón még orgonára írt zene kísérte a filmet, amelyet egy évvel késõbb nagy sikerrel mutattak be Berlinben. Az osztrák Edmund Meiselt a német forgalmazó kérte fel arra, hogy nagyzenekari kísérõt komponáljon az alkotáshoz – a rendezõ utasításait szem elõtt tartva. Meisel mûve illusztratív: bizonyos effektusokat hangsúlyoz, és tökéletesen kiegészíti a feszültségterhes montázssorokat. A lépcsõjelenetben a zene az eisensteini dialektikus montázs elvét követi. A lüktetõ, dobokkal és cintányérokkal a lövéseket realisztikusan megelevenítõ zene leghatásosabb része az utolsó, „gépekre komponált\" rész, amely csaknem az elviselhetetlenségig fokozódik, ellenpontozva a hajó sebességét. A kísérõzenét azonban sokáig elveszettnek hitték, és Sosztakovics szimfóniájától a Pet Shop Boysig a legkülönbözõbb zenékkel vetítették a filmet. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok