Virtuális zaklatás, Lem-regény, menekülttörténet – friss magyar filmek a TIFF-en

– mondta Zágoni Bálint.

Pálfi György – aki nem először van jelen a szemlén, hiszen 2013-ban a TIFF versenyszekciójának zsűritagja volt, és többek közt 2006-os felejthetetlen filmjét, a Taxidermiát is láthatta a kolozsvári fesztivál közönsége – most legújabb, Az úr hangja című, Staniislaw Lem regényéből készült alkotásával érkezett Kolozsvárra. Mint mondta, egy filmes alkotó úgy olvas könyvet, hogy az a következő filmjének alapja is lehetne, a Lem regény pedig megfilmesítésért kiált. Azt is elmondta, a saját maga által kitűzött célt nem sikerült elérnie a filmmel, de reméli, hogy „amit a közönség nem lát, az nem is hiányzik a nézőnek a filmből”.

Összemosódik az online és a valós világ

Schwechtje Mihálynak a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című filmje az első magyar tinithriller, egy online zaklatásba forduló szerelem pattanásig feszült története. A rendező elmondta, Magyarországon 12-es karikával vetítik a filmet, azaz tizenkét éven felüliek nézhetik meg, és

„Nem a saját kamaszkorom iránti nosztalgiát szerettem volna megfilmesíteni, hanem az érdekelt, hogy milyen a mai tinédzserek világa. Beszéltem pszichológusokkal is, hogy ezt az összetett témát megfilmesíthessem. A legfontosabb különbség a mi kamaszkorunk és a mostani tinik világa közt a kommunikáció milyensége: az okostelefonokon kommunikáló fiatalok folyamatosan elérhetővé váltak, és talán számukra már összemosódik az online térben és a külső valóságban való létezés” – mondta Schwechtje Mihály.

A 15 éves szomáliai lány története

 Zurbó Dorottya még a 2015-ös magyarországi menekültválság előtt forgatta Könnyű leckék című dokumentumfilmjét, amely

A rendező elmondta, a személyes, emberi, érzékenyítő vetület érdekelte leginkább főszereplője, a 15 éves szomáliai lány történetében, és nem a politikai véleménynyilvánítás. „Sikeres asszimilációs történetről van szó, arról, ahogyan a szülei nélkül Magyarországra érkező lány miként illeszkedik be az ottani társadalomba, egészen addig, hogy kereszténnyé válik. Az a belső konfliktus érdekelt, hogy Kafiya számára mit jelentett, hogy addigi világából kulcsfontosságú dolgokat kellett feladnia ahhoz, hogy beilleszkedhessen” – mondta a rendező. Reisz Gábornak második nagyjátékfilmjét, a Rossz verseket vetítették a TIFF-en, mint a rendező kifejtette, első, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című nagyjátékfilmjében és a Rossz versekben is olyasmit közelített meg, ami személyesen megérintette, érzelmileg hatott rá.

Cári Tibor, a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film zeneszerzője elmondta, számára kihívást jelentett Milorad Krstić felnőtteknek készült, thriller-, film noir- és kalandfilmelemeket ötvöző, szürreális mozifilmjében dolgozni, hiszen a rendező elég pontosan meghatározta, milyen fajta zenét szeretne. „Kihívást jelentett ez a kötöttség, izgalmas feladat volt, hiszen egy zeneszerző számára kissé szokatlan, hogy pontosan elmondják, milyen zenét írjon” – mondta Cári Tibor.

A filmfesztivál a következő napokban is gazdag kínálattal várja a filmkedvelőket, a program a tiff.ro honlapon található.