Virágzik a színházturizmus

Sok határ menti magyar településről érkeznek nézők a partiumi vagy bánsági magyar színházak előadásaira, sok esetben közelebb esnek ugyanis hozzájuk, mint a legközelebbi magyar teátrum. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadásait 100–200 magyarországi néző látogatja rendszeresen, akik közül 70–80-an bérletet is váltanak.

„Két éve hirdettük meg először a Szép Ernő-bérletet, melyet többek között a magyarországi közönségnek szántunk, ugyanakkor ezt kínáljuk a megye távolabbi településein, például Tasnádon is – nyilatkozta a Krónikának Stier Péter megbízott vezérigazgató. – Azért döntöttünk az új bérlet bevezetése mellett, mert láttuk, hogy van igény erre, ami nem is csoda, hiszen a határ túloldalán fekvő települések lakói számára a szatmári színház sokkal közelebb van, mint például a nyíregyházi.”

Mint kifejtette: elsősorban Csengerből és környékéről érkeznek a nézők, vannak érdeklődők azonban Mátészalkáról és Fehérgyarmatról is. Az igazgató szerint tavaly eléggé kevés külföldi fellépése volt a szatmárnémeti Harag György Társulatnak – mindössze Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Nyíregyházán és Budapesten vendégszerepeltek, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy az idei évadban hol lépnek majd színpadra. Stier az év első felében Szatmárnémetiben vendégszereplő társulatokról sem tudott egyelőre túl sokat mondani.

Mint kifejtette, ezek a fellépések meghívásos alapon működnek, így nem mindig tudni előre, hogy mikor és hol igénylik a vendégszereplésüket. Bizonyos viszont, hogy a szatmárnémeti Sorompók Nélkül Nemzetközi Színházi Fesztiválon idén is lesznek külföldi meghívott társulatok, bár ennek programja sincs még véglegesítve. Tavaly a magyarországi fellépőkön kívül olaszok vendégszerepeltek, a korábbi években pedig ukrajnai, szlovákiai és japán társulatok is színre léptek a fesztivál keretében.

Még több bérletest
vonzanának Váradra

A nagyváradi teátrumnak mintegy 100–120 magyarországi bérletese van ebben az évadban – mondta el a Krónikának Sorbán Attila, a Szigligeti Színház sajtóreferense. Mint kifejtette, a nemrég önállósult váradi magyar színháznak fontos céljai közé tartozik az anyaországi társulatokkal, illetve a közönséggel való jó kapcsolat fenntartása, ezért azt szeretné, ha a jövőben ennél többen vásárolnának bérletet a határ túloldaláról. A legtöbben Nyíregyházáról jönnek, de sokan járnak Váradra Berettyóújfaluból és más határ közeli városokból is.

A Szigligeti Színház tartja a kapcsolatot a határ menti magyar önkormányzatokkal, amelyek gyakran autóbuszt bocsátanak a partiumi város színházába utazó közönségnek. Jó hír, hogy a magyarországi színházak nem viszonyulnak negatívan ahhoz, hogy Várad egy-egy előadás erejéig „elcsábítja” a közönségüket: nagyon jó a kapcsolat a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal, amelynek igazgató-főrendezője, Tasnádi Csaba már két előadást is színre vitt Váradon, legutóbb épp a szilveszterkor bemutatott Mágnás Miskát. Sorbán Attila azt reméli, hogy bár valószínű, hogy egyelőre a tavaly nyáron átadott, teljesen restaurált, impozáns színházépület vonzereje is sokat nyom a latban, az újdonság varázsának elmúltával remélhetőleg megmarad az előadások iránti érdeklődés.

A magyarországi vendégek elsősorban a könnyedebb darabok iránt érdeklődnek, legalábbis egyelőre. A váradi színház egyébként e-mailben tartja a kapcsolatot a határon túli nézőkkel, akik folyamatosan értesülnek az újdonságokról és a programról. Januárban egyébként először szerepel a váradi társulat a budapesti József Attila Színházban, mégpedig a Liliomfi című előadással.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásait körülbelül százötvenen nézik meg Magyarországról – tudtuk meg Katona Mihály sajtóreferenstől. „A szám önmagában nem jelent semmit, hiszen a társulat gyakran lép fel Magyarországon, így sokkal több magyarországi néző tekintheti meg előadásainkat. Legközelebb például január–február folyamán öt produkciónk vendégszerepel Budapesten” – fogalmazott.

Budapesten kívül Szegeden, Makón és Debrecenben is megfordult a társulat a közelmúltban, itthon pedig gyakorta lát vendégül nemcsak budapesti, hanem egyéb magyarországi és Kárpát-medencei magyar színtársulatokat. A vendégjátékok népszerűsítésével a befogadó színház foglalkozik – magyarázta Katona Mihály. „Küldünk plakátot, szóróanyagot, ismertetőket, képeket, videókat, és ezeket az ottani színház használja fel a mi előadásunk reklámozására. Ezt a legtöbb színház így csinálja” – szögezte le.

Koprodukciók Aradon

Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti igazgatója lapunk megkeresésére elmondta: nagyon jó kapcsolataik vannak magyarországi színházakkal, rendszeresen fogadják ezek vendégelőadásait. „A legjobb kapcsolatunk a szegedi MASZK Egyesülettel van, a velük koprodukcióban színre vitt Heiner Müller-darab, a Kvartett már több rangos fesztiváldíjat nyert” – fejtette ki Tapasztó, megemlítve, hogy legutóbb Piteşti-en a Nemzetközi Davila-Interfest Stúdiószínházi Fesztiválon az Interkulturális párbeszéd díját nyerték el a produkcióval.

Balog Józseffel, a MASZK Egyesület vezetőjével – aki a Kvartettet is rendezte – egyébként idén is tervez egy közös előadást az aradi intézmény. A MASZK Egyesület által szervezett THEALTER fesztiválon egyébként az Aradi Kamaraszínház megalakulása óta minden évben részt vesz, de baráti a viszonyuk többek között a Pécsi Horvát Színházzal, a Gyulai Várszínházzal vagy a Miskolci Nemzeti Színházzal, utóbbi társulatában az aradi intézmény egyik alapembere, Harsányi Attila is játszik. Tapasztó Ernő elmondta: bár nincs pontos kimutatásuk ilyen tekintetben, tudomásuk van róla, hogy sokan átjönnek a határ menti magyarországi településekről megnézni egy-egy előadásukat, főként Battonyáról vagy Gyuláról.

Nemcsak olyan magyarországi településekről érkeznek azonban nézők, ahol nincs színház, hiszen békéscsabai néző is megfordult már Aradon, a fesztiválok alkalmával pedig szegedi és budapesti fesztiváligazgatók is eljönnek megnézni az előadásokat. Tapasztó rámutatott, hogy ők is rendszeresen szerepelnek Magyarországon, hamarosan négy előadással lépnek fel Budapesten, egyik estjükkel pedig kelet-magyarországi turnéra készülnek, hogy jobban „betörjenek” ebbe a régióba. A művészeti vezető elmondta: mivel általában telt ház előtt játszanak, nem reklámozzák előadásaikat Magyarországon, de a továbbiakban erre is igyekeznek majd odafigyelni.

Van rá példa, hogy egyes határ menti magyar települések színházai turnéjuk során romániai helyszínekre is ellátogatnak, nemcsak akkor, ha egy-egy itteni színház meghívja a társulatot, de esetenként olyan településeken is fellépnek, ahol nincs színház. Nemrégiben például a Békéscsabai Jókai Színház vitte el Nagyszalontára Kapj el! című musicaljét.