Az Artmark bukaresti galériája a legfontosabb romániai aukciók színtere
Fotó: Artmark
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye, Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása a Christie’s 2017-es árverésén 450,3 millió dollárért kelt el, ami a legdrágább műalkotássá tette. Igazodva a nemzetközi trendekhez, a romániai, erdélyi galériák szintén megszervezik év végi, néha külön karácsonyi aukciójukat, igaz, ezeken a kikiáltási összegek határozottan szerényebbek. De mégis mennyi az annyi? Mit vesz és ad el a hazai vásárokon a műkedvelő közönség? Kik azok az erdélyi magyar művészek, akiknek alkotásaiért előszeretettel versengenek a vásárlók?
2025. december 29., 07:592025. december 29., 07:59
A romániai műtárgypiac rekordját az Artmark tavaly decemberi árverésén állította fel Nicolae Grigorescu Țărăncuță odihnindu-se (Pihenő parasztlány) című festménye, ami 365 ezer euróért kelt el. Meg kell jegyezni, hogy ez nem a román művészet terén számít rekord összegnek, hanem a belföldi műtárgypiacon, hiszen Constantin Brâncuși román szobrász Pasărea în văzduh (Madár az égbolton) sorozatának darabjai jóval nagyobb összegekért keltek el világszerte. Például egy példányát a 2000-es években mintegy 25–27 millió dollárért árverezték el, de ezek nemzetközi aukciókon történtek.
Az Artmark a romániai műtárgypiac legfontosabb szereplője, idén decemberben is két árverést szervezett, egy télit, illetve egy karácsonyit, mely inkább a szakrális műtárgyakra, például ikonokra fókuszált. Természetesen a képzőművészeti alkotások mellett külön árveréseken cserélnek gazdát órák, ékszerek, italritkaságok és hasonlók.
A kikiáltási árak nagyon változatosak voltak pár száztól több tízezer euróig. Legnagyobb számban 19. és 20. századi román festők munkái szerepeltek az aukció katalógusában, de kortársak is teret kaptak. A román alkotók sorából Ştefan Luchian, Ştefan Câlţia, Adrian Ghenie emelkednek ki, az ő munkáik ára 20–30 ezer euróról indult, Theodor Pallady legtöbb festményének is 10 ezer euró körüli volt a kikiáltási ára.
Nicolae Tonitza szintén több magas kikiáltási árú képpel szerepelt az árverésen, a posztimpresszionista és expresszionista hatásokat is felmutató alkotó La Balcic című képe a katalógusban 150 000–250 000 eurós becsült árral szerepel. Nicolae Tonitza a 20. század eleji román művészet egyik legjelentősebb festője, aki lírai, emberközpontú ábrázolásaival és különösen gyerekportréival vált ismertté. Műveire a
Az aukción szerepelt néhány magyar művész festménye is, például a 19. század második felében született Czencz János egy képe, melyet 1800–2500 euróra becsültek, és 1800-ért kelt el.
Az alkotás jelenleg is megvásárolható online, 52 763 eurós áron.
Fotó: Képernyőmentés
Az Artmark idei aukciója egyébként nagyjából követte az előző évek trendjeit, hisz ha például a 2024-es évet nézzük, ott is Grigorescu volt a toronymagasan vezető alkotó, illetve Tonitza is az ideihez hasonló árakat generálta. Abban sem tűnik ki az idei, hogy határozottan alacsony a magyar alkotók aránya. Tavaly Fülöp Antal Andor, Tibor Ernő és Gall Ferenc egy-egy, valamint Pap Emil két alkotása került be az árverésre. Előbbi három erdélyi alkotó.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy míg az Artmark aukcióin általában a 19. századi művészet a domináns, és romantikus, realista, impresszionista festők alkotásai cserélnek gazdát, illetve néhány klasszikus modern, expresszionista, posztimpresszionista alkotás a 20. század elejéről, addig
A kortárs alkotások piacán alapvetően alacsonyabb vételárakkal lehet találkozni, az Ans Azura idei árverésén a tízezer euró feletti tételek már a drágább kategóriába tartoztak, de a vevők többnyire 3-4 ezer eurót adtak egy-egy festményért, kisplasztikáért.
Az Ans Azura egyébként nem fókuszál kizárólag modern és kortárs alkotókra, árverezett tételeik között találunk Grigorescu-festményt is, melynek vételára a százezer euró felé közelít, de vannak a tételek között ikonok is.
Fontos kiemelni, hogy Romániában a galériák és az aukciósházak nem feltétlenül különülnek el egymástól, hisz elméletben galériák elsősorban állandó vagy időszaki kiállítások keretében, rögzített áron értékesítenek műalkotásokat, gyakran egy-egy alkotót fókuszba állítva. Míg az aukciósházak licites rendszerben, árverésen kínálják a műtárgyakat, ahol az árakat a versengő ajánlatok alakítják. Másfelől napjainkban nagyon sok kortárs alkotó kerüli ezeket a tereket, és inkább saját honlap, webáruház keretében értékesíti az alkotásait.
Fotó: Képernyőmentés
Így például a neves Virág Judit Galéria két Mattis Teutsch János-képet kínált eladásra 2 millió forintos (körülbelül 5 ezer euró), valamint 6 és fél millió forintos (körülbelül 16–17 ezer euró) kikiáltási áron, de például utóbbi esetében úgy becsülték, hogy a vételár a kikiáltási duplája is lehet. A brassói származású festő képei egyébként rendre feltűnnek Nyugat-Európa aukciós házaiban is.
Ezt követte Nagy Oszkár Felsőbánya (1941) című festménye 4200 euróval, majd egy erős, több műből álló középmezőny: Pallos Sch. Jutta Nyomok a térben, Györkös Mányi Albert Széki asszonyok, Incze János Dés Désen, bivalyokkal és Nagy István Tájkép legelésző juhokkal című alkotásai egyaránt 3000 euróért találtak gazdára. A sort Mohy Sándor Dinnyés csendélete (2 400 €), Jakab Zoltán A nagybányai régi Pénzverde című, 1902-ben készült műve (2 200 €), majd Balla Béla Majorosa (1 200 €) folytatta.
A Quadro egyébként elérhető alternatívát kínál a szerényebb pénztárcájú műkedvelőknek is, megannyi 19. és 20. századi erdélyi román és magyar festő képei megvásárolhatók általuk, sokszor pár száz eurós áron, illetve metszetek, kisebb munkák akár már pár tíz euróért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!