
Gagyi Botond: Ignis mentis
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz. A kétévente megrendezett tárlat minden alkalommal az erdélyi művészeti élet fontos eseménye volt, idén azonban hangsúlyosabb, szélesebb kulturális horizontot mutat fel. A seregszemle mára nem csupán fiatal és középgenerációs erdélyi magyar, illetve Erdélyből elszármazott magyar művészek bemutatkozási lehetősége, hanem egyfajta térkép is arról, hogyan alakul az alkotói szabadság, a szakmai sokszínűség és az erdélyi vizuális kultúra közös jövője. A szemléről annak főkurátorát, Madaras Pétert faggattuk.
2025. december 14., 19:092025. december 14., 19:09
2025. december 14., 19:132025. december 14., 19:13
Az Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle Sepsiszentgyörgy városának kiemelt kulturális eseménye, amelyet Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Művészeti Központ szervez. A kétévente megrendezett kiállítássorozat – melyet pénteken nyitottak meg az EMŰK-ben és február 20-ig látogatható – az 50 év alatti, Erdélyhez kötődő művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget, legyenek akár helyben élők, akár máshol alkotó, erdélyi származású művészek.
A rendezvény meghívottjai között most először nemcsak magyar, hanem román és más nemzetiségű, Erdélyhez kötődő alkotók is szerepelnek. Ezzel a seregszemle nem csupán műfaji, hanem kulturális értelemben is kibővült: nyitottabbá vált arra a sokrétegű valóságra, amely Erdélyt mindig is jellemezte. A szervezők és a kurátorok számára ez nem egyszerű gesztus, hanem tudatos állásfoglalás amellett, hogy az erdélyi kortárs művészet közös terében érdemes és szükséges egymás mellé helyezni különböző hagyományokat, tapasztalatokat és vizuális gondolkodásmódokat.
Miklós Hajnal: Fa-lak 3
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemle múltjáról és jelenéről Madaras Péter, az első három kiadásának főkurátora mesélt részletesen, leszögezve, hogy a szemle az Erdélyi Művészeti Központban végzett munkájából nőtt ki, abból a felismerésből, hogy a kiállítótér akkoriban elsősorban idősebb művészeket mutatott be. A fiatalabb generáció – különösen az 50 év alattiak – kevés lehetőséghez jutottak az EMŰK által működtetett Lábasházi terem elvesztése után.
A változtatás igénye hamar közös gondolattá vált. A Hit és szabadság című kiállítás – amelynek szintén Madaras volt a kurátora – fontos előzményként szolgált. Ebből a kísérletből nőtt ki az a felismerés, hogy egy nagyobb lélegzetű, kutató jellegű és rendszeresen visszatérő eseményre van szükség.
„Egy körülbelül 150 neves lista gyűlt össze… figyeltem, hogy kik állítanak ki, hol állítanak ki” – magyarázta a kurátor a módszereit.
A sorozat másik sajátossága, hogy minden kiállításból legalább egy művészt kiválasztanak, aki később egyéni kiállítási lehetőséget kap. Ez a gesztus tovább erősíti a seregszemle mentoráló, hosszú távra tervező szemléletét.
Az első két seregszemle még elsősorban erdélyi magyar alkotókra fókuszált, tág értelemben – beleértve azokat is, akik máshol élnek, vagy Erdélybe költöztek.
Ez a nyitás természetesen nem jelentett szakmai kompromisszumot: továbbra is megmaradt az 50 év alatti korhatár és a magas szakmai mérce. A közös nevező az, hogy az alkotók kötődjenek Erdélyhez – születési hely, életút vagy jelenlegi munkakörnyezet révén.
A kurátor kutatómunkájának egyik tanulsága az, hogy ma már nem beszélhetünk egységes erdélyi jelenségről. A művészek mobilitása, nemzetközi tanulmányai és szakmai kapcsolatai miatt a földrajzi lehatárolás helyett inkább az egyéni utak és stratégiák válnak hangsúlyossá.
Orbán Előd: Bored Muse
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemlének kezdettől az volt a célja, hogy ezt a sokféleséget ne elmosni próbálja, hanem láthatóvá tegye. A válogatás ezért hangsúlyozza a különböző műfajokat és technikákat:
Madaras még belső aránymutatót is készített, hogy az egyes területek egyensúlyban maradjanak.
Bár Madaras Péter maga szobrász, és inkább a klasszikus műfajokhoz kötődik, a seregszemle korábbi kiadásaiban mindig helyet kaptak videómunkák és performanszok dokumentációi. Ugyanakkor a válogatás tudatosan nem terjedt ki az iparművészeti területekre (textil, kerámia, fotó alapú műfajok), hogy a koncepció fókuszált maradjon.
Ștefan Radu Crețu: Selfish Mermaid
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A résztvevők földrajzi háttere széles spektrumot ölel fel: érkeznek Budapest és Bukarest nagy művészeti központjaiból, Temesvárról és más romániai városokból, valamint Erdély különböző településeiről. A kiállító művészek között egyaránt találunk korábbi seregszemlék visszatérő alkotóit és teljesen új résztvevőket is, ami tovább erősíti a tárlat dinamizmusát és frissebb hangütését. Ahogyan Madaras Péter megfogalmazta, a válogatás ezúttal is sokféle műfajt fog össze, akárcsak a korábbi években.
Egy olyan időszakét, amelyben az erdélyi vizuális kultúra egyszerre próbálja megőrizni helyi gyökereit és kapcsolódni a globális művészeti diskurzushoz. A 2025-ös kiadás különlegessége pedig abban rejlik, hogy ezt a közös teret még szélesebbre tárja.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!