Gagyi Botond: Ignis mentis
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz. A kétévente megrendezett tárlat minden alkalommal az erdélyi művészeti élet fontos eseménye volt, idén azonban hangsúlyosabb, szélesebb kulturális horizontot mutat fel. A seregszemle mára nem csupán fiatal és középgenerációs erdélyi magyar, illetve Erdélyből elszármazott magyar művészek bemutatkozási lehetősége, hanem egyfajta térkép is arról, hogyan alakul az alkotói szabadság, a szakmai sokszínűség és az erdélyi vizuális kultúra közös jövője. A szemléről annak főkurátorát, Madaras Pétert faggattuk.
2025. december 14., 19:092025. december 14., 19:09
2025. december 14., 19:132025. december 14., 19:13
Az Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle Sepsiszentgyörgy városának kiemelt kulturális eseménye, amelyet Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Művészeti Központ szervez. A kétévente megrendezett kiállítássorozat – melyet pénteken nyitottak meg az EMŰK-ben és február 20-ig látogatható – az 50 év alatti, Erdélyhez kötődő művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget, legyenek akár helyben élők, akár máshol alkotó, erdélyi származású művészek.
A rendezvény meghívottjai között most először nemcsak magyar, hanem román és más nemzetiségű, Erdélyhez kötődő alkotók is szerepelnek. Ezzel a seregszemle nem csupán műfaji, hanem kulturális értelemben is kibővült: nyitottabbá vált arra a sokrétegű valóságra, amely Erdélyt mindig is jellemezte. A szervezők és a kurátorok számára ez nem egyszerű gesztus, hanem tudatos állásfoglalás amellett, hogy az erdélyi kortárs művészet közös terében érdemes és szükséges egymás mellé helyezni különböző hagyományokat, tapasztalatokat és vizuális gondolkodásmódokat.
Miklós Hajnal: Fa-lak 3
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemle múltjáról és jelenéről Madaras Péter, az első három kiadásának főkurátora mesélt részletesen, leszögezve, hogy a szemle az Erdélyi Művészeti Központban végzett munkájából nőtt ki, abból a felismerésből, hogy a kiállítótér akkoriban elsősorban idősebb művészeket mutatott be. A fiatalabb generáció – különösen az 50 év alattiak – kevés lehetőséghez jutottak az EMŰK által működtetett Lábasházi terem elvesztése után.
A változtatás igénye hamar közös gondolattá vált. A Hit és szabadság című kiállítás – amelynek szintén Madaras volt a kurátora – fontos előzményként szolgált. Ebből a kísérletből nőtt ki az a felismerés, hogy egy nagyobb lélegzetű, kutató jellegű és rendszeresen visszatérő eseményre van szükség.
„Egy körülbelül 150 neves lista gyűlt össze… figyeltem, hogy kik állítanak ki, hol állítanak ki” – magyarázta a kurátor a módszereit.
A sorozat másik sajátossága, hogy minden kiállításból legalább egy művészt kiválasztanak, aki később egyéni kiállítási lehetőséget kap. Ez a gesztus tovább erősíti a seregszemle mentoráló, hosszú távra tervező szemléletét.
Az első két seregszemle még elsősorban erdélyi magyar alkotókra fókuszált, tág értelemben – beleértve azokat is, akik máshol élnek, vagy Erdélybe költöztek.
Ez a nyitás természetesen nem jelentett szakmai kompromisszumot: továbbra is megmaradt az 50 év alatti korhatár és a magas szakmai mérce. A közös nevező az, hogy az alkotók kötődjenek Erdélyhez – születési hely, életút vagy jelenlegi munkakörnyezet révén.
A kurátor kutatómunkájának egyik tanulsága az, hogy ma már nem beszélhetünk egységes erdélyi jelenségről. A művészek mobilitása, nemzetközi tanulmányai és szakmai kapcsolatai miatt a földrajzi lehatárolás helyett inkább az egyéni utak és stratégiák válnak hangsúlyossá.
Orbán Előd: Bored Muse
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemlének kezdettől az volt a célja, hogy ezt a sokféleséget ne elmosni próbálja, hanem láthatóvá tegye. A válogatás ezért hangsúlyozza a különböző műfajokat és technikákat:
Madaras még belső aránymutatót is készített, hogy az egyes területek egyensúlyban maradjanak.
Bár Madaras Péter maga szobrász, és inkább a klasszikus műfajokhoz kötődik, a seregszemle korábbi kiadásaiban mindig helyet kaptak videómunkák és performanszok dokumentációi. Ugyanakkor a válogatás tudatosan nem terjedt ki az iparművészeti területekre (textil, kerámia, fotó alapú műfajok), hogy a koncepció fókuszált maradjon.
Ștefan Radu Crețu: Selfish Mermaid
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A résztvevők földrajzi háttere széles spektrumot ölel fel: érkeznek Budapest és Bukarest nagy művészeti központjaiból, Temesvárról és más romániai városokból, valamint Erdély különböző településeiről. A kiállító művészek között egyaránt találunk korábbi seregszemlék visszatérő alkotóit és teljesen új résztvevőket is, ami tovább erősíti a tárlat dinamizmusát és frissebb hangütését. Ahogyan Madaras Péter megfogalmazta, a válogatás ezúttal is sokféle műfajt fog össze, akárcsak a korábbi években.
Egy olyan időszakét, amelyben az erdélyi vizuális kultúra egyszerre próbálja megőrizni helyi gyökereit és kapcsolódni a globális művészeti diskurzushoz. A 2025-ös kiadás különlegessége pedig abban rejlik, hogy ezt a közös teret még szélesebbre tárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!