
Gagyi Botond: Ignis mentis
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz. A kétévente megrendezett tárlat minden alkalommal az erdélyi művészeti élet fontos eseménye volt, idén azonban hangsúlyosabb, szélesebb kulturális horizontot mutat fel. A seregszemle mára nem csupán fiatal és középgenerációs erdélyi magyar, illetve Erdélyből elszármazott magyar művészek bemutatkozási lehetősége, hanem egyfajta térkép is arról, hogyan alakul az alkotói szabadság, a szakmai sokszínűség és az erdélyi vizuális kultúra közös jövője. A szemléről annak főkurátorát, Madaras Pétert faggattuk.
2025. december 14., 19:092025. december 14., 19:09
2025. december 14., 19:132025. december 14., 19:13
Az Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle Sepsiszentgyörgy városának kiemelt kulturális eseménye, amelyet Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Művészeti Központ szervez. A kétévente megrendezett kiállítássorozat – melyet pénteken nyitottak meg az EMŰK-ben és február 20-ig látogatható – az 50 év alatti, Erdélyhez kötődő művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget, legyenek akár helyben élők, akár máshol alkotó, erdélyi származású művészek.
A rendezvény meghívottjai között most először nemcsak magyar, hanem román és más nemzetiségű, Erdélyhez kötődő alkotók is szerepelnek. Ezzel a seregszemle nem csupán műfaji, hanem kulturális értelemben is kibővült: nyitottabbá vált arra a sokrétegű valóságra, amely Erdélyt mindig is jellemezte. A szervezők és a kurátorok számára ez nem egyszerű gesztus, hanem tudatos állásfoglalás amellett, hogy az erdélyi kortárs művészet közös terében érdemes és szükséges egymás mellé helyezni különböző hagyományokat, tapasztalatokat és vizuális gondolkodásmódokat.
Miklós Hajnal: Fa-lak 3
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemle múltjáról és jelenéről Madaras Péter, az első három kiadásának főkurátora mesélt részletesen, leszögezve, hogy a szemle az Erdélyi Művészeti Központban végzett munkájából nőtt ki, abból a felismerésből, hogy a kiállítótér akkoriban elsősorban idősebb művészeket mutatott be. A fiatalabb generáció – különösen az 50 év alattiak – kevés lehetőséghez jutottak az EMŰK által működtetett Lábasházi terem elvesztése után.
A változtatás igénye hamar közös gondolattá vált. A Hit és szabadság című kiállítás – amelynek szintén Madaras volt a kurátora – fontos előzményként szolgált. Ebből a kísérletből nőtt ki az a felismerés, hogy egy nagyobb lélegzetű, kutató jellegű és rendszeresen visszatérő eseményre van szükség.
„Egy körülbelül 150 neves lista gyűlt össze… figyeltem, hogy kik állítanak ki, hol állítanak ki” – magyarázta a kurátor a módszereit.
A sorozat másik sajátossága, hogy minden kiállításból legalább egy művészt kiválasztanak, aki később egyéni kiállítási lehetőséget kap. Ez a gesztus tovább erősíti a seregszemle mentoráló, hosszú távra tervező szemléletét.
Az első két seregszemle még elsősorban erdélyi magyar alkotókra fókuszált, tág értelemben – beleértve azokat is, akik máshol élnek, vagy Erdélybe költöztek.
Ez a nyitás természetesen nem jelentett szakmai kompromisszumot: továbbra is megmaradt az 50 év alatti korhatár és a magas szakmai mérce. A közös nevező az, hogy az alkotók kötődjenek Erdélyhez – születési hely, életút vagy jelenlegi munkakörnyezet révén.
A kurátor kutatómunkájának egyik tanulsága az, hogy ma már nem beszélhetünk egységes erdélyi jelenségről. A művészek mobilitása, nemzetközi tanulmányai és szakmai kapcsolatai miatt a földrajzi lehatárolás helyett inkább az egyéni utak és stratégiák válnak hangsúlyossá.
Orbán Előd: Bored Muse
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemlének kezdettől az volt a célja, hogy ezt a sokféleséget ne elmosni próbálja, hanem láthatóvá tegye. A válogatás ezért hangsúlyozza a különböző műfajokat és technikákat:
Madaras még belső aránymutatót is készített, hogy az egyes területek egyensúlyban maradjanak.
Bár Madaras Péter maga szobrász, és inkább a klasszikus műfajokhoz kötődik, a seregszemle korábbi kiadásaiban mindig helyet kaptak videómunkák és performanszok dokumentációi. Ugyanakkor a válogatás tudatosan nem terjedt ki az iparművészeti területekre (textil, kerámia, fotó alapú műfajok), hogy a koncepció fókuszált maradjon.
Ștefan Radu Crețu: Selfish Mermaid
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A résztvevők földrajzi háttere széles spektrumot ölel fel: érkeznek Budapest és Bukarest nagy művészeti központjaiból, Temesvárról és más romániai városokból, valamint Erdély különböző településeiről. A kiállító művészek között egyaránt találunk korábbi seregszemlék visszatérő alkotóit és teljesen új résztvevőket is, ami tovább erősíti a tárlat dinamizmusát és frissebb hangütését. Ahogyan Madaras Péter megfogalmazta, a válogatás ezúttal is sokféle műfajt fog össze, akárcsak a korábbi években.
Egy olyan időszakét, amelyben az erdélyi vizuális kultúra egyszerre próbálja megőrizni helyi gyökereit és kapcsolódni a globális művészeti diskurzushoz. A 2025-ös kiadás különlegessége pedig abban rejlik, hogy ezt a közös teret még szélesebbre tárja.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
Öt év alatt egyszer sem lankadt a gyülekezet lelkesedése, elhivatottsága Almásmálomon, ahol bár érkezett külső segítség is, döntő részben a hívek adományainak és a közmunkának köszönhetően sikerült felújítani a református műemléktemplomot.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Nyílt levélben fordult Toroczkai László, a Mi Hazánk mozgalom elnöke Orbán Anita külügyminiszterhez a nagyváradi premontrei rendház és templom ügyében. A politikus szerint a román hatóságok jogsértő módon próbálják kiszorítani a rendet az épület
Egy 12 éves kislány nemi erőszak áldozata lett Kolozsvár egyik utcáján. Az édesapja feljelentése nyomán a rendőrök két hét alatt fogták el a 42 éves, kolozsvári illetőségű gyanúsítottat.
Uzsorakamatokra pénzt kölcsönző Brassó megyei nőt vett őrizetbe a rendőrség. Az uzsorabűncselekményt elkövető gyanúsított zsarolta és megfenyegette áldozatait.
Sokan tartanak otthon lejárt szavatosságú orvosságokat, korábbi kezelések után megmaradt gyógyszereket, és újra beszedik őket, amikor hasonló tünetek jelentkeznek. Azonban a lejárt szavatosságú gyógyszerekkel körültekintően kell bánni.
szóljon hozzá!