Gagyi Botond: Ignis mentis
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz. A kétévente megrendezett tárlat minden alkalommal az erdélyi művészeti élet fontos eseménye volt, idén azonban hangsúlyosabb, szélesebb kulturális horizontot mutat fel. A seregszemle mára nem csupán fiatal és középgenerációs erdélyi magyar, illetve Erdélyből elszármazott magyar művészek bemutatkozási lehetősége, hanem egyfajta térkép is arról, hogyan alakul az alkotói szabadság, a szakmai sokszínűség és az erdélyi vizuális kultúra közös jövője. A szemléről annak főkurátorát, Madaras Pétert faggattuk.
2025. december 14., 19:092025. december 14., 19:09
2025. december 14., 19:132025. december 14., 19:13
Az Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle Sepsiszentgyörgy városának kiemelt kulturális eseménye, amelyet Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Művészeti Központ szervez. A kétévente megrendezett kiállítássorozat – melyet pénteken nyitottak meg az EMŰK-ben és február 20-ig látogatható – az 50 év alatti, Erdélyhez kötődő művészek számára biztosít bemutatkozási lehetőséget, legyenek akár helyben élők, akár máshol alkotó, erdélyi származású művészek.
A rendezvény meghívottjai között most először nemcsak magyar, hanem román és más nemzetiségű, Erdélyhez kötődő alkotók is szerepelnek. Ezzel a seregszemle nem csupán műfaji, hanem kulturális értelemben is kibővült: nyitottabbá vált arra a sokrétegű valóságra, amely Erdélyt mindig is jellemezte. A szervezők és a kurátorok számára ez nem egyszerű gesztus, hanem tudatos állásfoglalás amellett, hogy az erdélyi kortárs művészet közös terében érdemes és szükséges egymás mellé helyezni különböző hagyományokat, tapasztalatokat és vizuális gondolkodásmódokat.
Miklós Hajnal: Fa-lak 3
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemle múltjáról és jelenéről Madaras Péter, az első három kiadásának főkurátora mesélt részletesen, leszögezve, hogy a szemle az Erdélyi Művészeti Központban végzett munkájából nőtt ki, abból a felismerésből, hogy a kiállítótér akkoriban elsősorban idősebb művészeket mutatott be. A fiatalabb generáció – különösen az 50 év alattiak – kevés lehetőséghez jutottak az EMŰK által működtetett Lábasházi terem elvesztése után.
A változtatás igénye hamar közös gondolattá vált. A Hit és szabadság című kiállítás – amelynek szintén Madaras volt a kurátora – fontos előzményként szolgált. Ebből a kísérletből nőtt ki az a felismerés, hogy egy nagyobb lélegzetű, kutató jellegű és rendszeresen visszatérő eseményre van szükség.
„Egy körülbelül 150 neves lista gyűlt össze… figyeltem, hogy kik állítanak ki, hol állítanak ki” – magyarázta a kurátor a módszereit.
A sorozat másik sajátossága, hogy minden kiállításból legalább egy művészt kiválasztanak, aki később egyéni kiállítási lehetőséget kap. Ez a gesztus tovább erősíti a seregszemle mentoráló, hosszú távra tervező szemléletét.
Az első két seregszemle még elsősorban erdélyi magyar alkotókra fókuszált, tág értelemben – beleértve azokat is, akik máshol élnek, vagy Erdélybe költöztek.
Ez a nyitás természetesen nem jelentett szakmai kompromisszumot: továbbra is megmaradt az 50 év alatti korhatár és a magas szakmai mérce. A közös nevező az, hogy az alkotók kötődjenek Erdélyhez – születési hely, életút vagy jelenlegi munkakörnyezet révén.
A kurátor kutatómunkájának egyik tanulsága az, hogy ma már nem beszélhetünk egységes erdélyi jelenségről. A művészek mobilitása, nemzetközi tanulmányai és szakmai kapcsolatai miatt a földrajzi lehatárolás helyett inkább az egyéni utak és stratégiák válnak hangsúlyossá.
Orbán Előd: Bored Muse
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A seregszemlének kezdettől az volt a célja, hogy ezt a sokféleséget ne elmosni próbálja, hanem láthatóvá tegye. A válogatás ezért hangsúlyozza a különböző műfajokat és technikákat:
Madaras még belső aránymutatót is készített, hogy az egyes területek egyensúlyban maradjanak.
Bár Madaras Péter maga szobrász, és inkább a klasszikus műfajokhoz kötődik, a seregszemle korábbi kiadásaiban mindig helyet kaptak videómunkák és performanszok dokumentációi. Ugyanakkor a válogatás tudatosan nem terjedt ki az iparművészeti területekre (textil, kerámia, fotó alapú műfajok), hogy a koncepció fókuszált maradjon.
Ștefan Radu Crețu: Selfish Mermaid
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A résztvevők földrajzi háttere széles spektrumot ölel fel: érkeznek Budapest és Bukarest nagy művészeti központjaiból, Temesvárról és más romániai városokból, valamint Erdély különböző településeiről. A kiállító művészek között egyaránt találunk korábbi seregszemlék visszatérő alkotóit és teljesen új résztvevőket is, ami tovább erősíti a tárlat dinamizmusát és frissebb hangütését. Ahogyan Madaras Péter megfogalmazta, a válogatás ezúttal is sokféle műfajt fog össze, akárcsak a korábbi években.
Egy olyan időszakét, amelyben az erdélyi vizuális kultúra egyszerre próbálja megőrizni helyi gyökereit és kapcsolódni a globális művészeti diskurzushoz. A 2025-ös kiadás különlegessége pedig abban rejlik, hogy ezt a közös teret még szélesebbre tárja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!