Az Artmark bukaresti galériája a legfontosabb romániai aukciók színtere
Fotó: Artmark
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye, Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása a Christie’s 2017-es árverésén 450,3 millió dollárért kelt el, ami a legdrágább műalkotássá tette. Igazodva a nemzetközi trendekhez, a romániai, erdélyi galériák szintén megszervezik év végi, néha külön karácsonyi aukciójukat, igaz, ezeken a kikiáltási összegek határozottan szerényebbek. De mégis mennyi az annyi? Mit vesz és ad el a hazai vásárokon a műkedvelő közönség? Kik azok az erdélyi magyar művészek, akiknek alkotásaiért előszeretettel versengenek a vásárlók?
2025. december 29., 07:592025. december 29., 07:59
A romániai műtárgypiac rekordját az Artmark tavaly decemberi árverésén állította fel Nicolae Grigorescu Țărăncuță odihnindu-se (Pihenő parasztlány) című festménye, ami 365 ezer euróért kelt el. Meg kell jegyezni, hogy ez nem a román művészet terén számít rekord összegnek, hanem a belföldi műtárgypiacon, hiszen Constantin Brâncuși román szobrász Pasărea în văzduh (Madár az égbolton) sorozatának darabjai jóval nagyobb összegekért keltek el világszerte. Például egy példányát a 2000-es években mintegy 25–27 millió dollárért árverezték el, de ezek nemzetközi aukciókon történtek.
Az Artmark a romániai műtárgypiac legfontosabb szereplője, idén decemberben is két árverést szervezett, egy télit, illetve egy karácsonyit, mely inkább a szakrális műtárgyakra, például ikonokra fókuszált. Természetesen a képzőművészeti alkotások mellett külön árveréseken cserélnek gazdát órák, ékszerek, italritkaságok és hasonlók.
A kikiáltási árak nagyon változatosak voltak pár száztól több tízezer euróig. Legnagyobb számban 19. és 20. századi román festők munkái szerepeltek az aukció katalógusában, de kortársak is teret kaptak. A román alkotók sorából Ştefan Luchian, Ştefan Câlţia, Adrian Ghenie emelkednek ki, az ő munkáik ára 20–30 ezer euróról indult, Theodor Pallady legtöbb festményének is 10 ezer euró körüli volt a kikiáltási ára.
Nicolae Tonitza szintén több magas kikiáltási árú képpel szerepelt az árverésen, a posztimpresszionista és expresszionista hatásokat is felmutató alkotó La Balcic című képe a katalógusban 150 000–250 000 eurós becsült árral szerepel. Nicolae Tonitza a 20. század eleji román művészet egyik legjelentősebb festője, aki lírai, emberközpontú ábrázolásaival és különösen gyerekportréival vált ismertté. Műveire a
Az aukción szerepelt néhány magyar művész festménye is, például a 19. század második felében született Czencz János egy képe, melyet 1800–2500 euróra becsültek, és 1800-ért kelt el.
Az alkotás jelenleg is megvásárolható online, 52 763 eurós áron.
Fotó: Képernyőmentés
Az Artmark idei aukciója egyébként nagyjából követte az előző évek trendjeit, hisz ha például a 2024-es évet nézzük, ott is Grigorescu volt a toronymagasan vezető alkotó, illetve Tonitza is az ideihez hasonló árakat generálta. Abban sem tűnik ki az idei, hogy határozottan alacsony a magyar alkotók aránya. Tavaly Fülöp Antal Andor, Tibor Ernő és Gall Ferenc egy-egy, valamint Pap Emil két alkotása került be az árverésre. Előbbi három erdélyi alkotó.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy míg az Artmark aukcióin általában a 19. századi művészet a domináns, és romantikus, realista, impresszionista festők alkotásai cserélnek gazdát, illetve néhány klasszikus modern, expresszionista, posztimpresszionista alkotás a 20. század elejéről, addig
A kortárs alkotások piacán alapvetően alacsonyabb vételárakkal lehet találkozni, az Ans Azura idei árverésén a tízezer euró feletti tételek már a drágább kategóriába tartoztak, de a vevők többnyire 3-4 ezer eurót adtak egy-egy festményért, kisplasztikáért.
Az Ans Azura egyébként nem fókuszál kizárólag modern és kortárs alkotókra, árverezett tételeik között találunk Grigorescu-festményt is, melynek vételára a százezer euró felé közelít, de vannak a tételek között ikonok is.
Fontos kiemelni, hogy Romániában a galériák és az aukciósházak nem feltétlenül különülnek el egymástól, hisz elméletben galériák elsősorban állandó vagy időszaki kiállítások keretében, rögzített áron értékesítenek műalkotásokat, gyakran egy-egy alkotót fókuszba állítva. Míg az aukciósházak licites rendszerben, árverésen kínálják a műtárgyakat, ahol az árakat a versengő ajánlatok alakítják. Másfelől napjainkban nagyon sok kortárs alkotó kerüli ezeket a tereket, és inkább saját honlap, webáruház keretében értékesíti az alkotásait.
Fotó: Képernyőmentés
Így például a neves Virág Judit Galéria két Mattis Teutsch János-képet kínált eladásra 2 millió forintos (körülbelül 5 ezer euró), valamint 6 és fél millió forintos (körülbelül 16–17 ezer euró) kikiáltási áron, de például utóbbi esetében úgy becsülték, hogy a vételár a kikiáltási duplája is lehet. A brassói származású festő képei egyébként rendre feltűnnek Nyugat-Európa aukciós házaiban is.
Ezt követte Nagy Oszkár Felsőbánya (1941) című festménye 4200 euróval, majd egy erős, több műből álló középmezőny: Pallos Sch. Jutta Nyomok a térben, Györkös Mányi Albert Széki asszonyok, Incze János Dés Désen, bivalyokkal és Nagy István Tájkép legelésző juhokkal című alkotásai egyaránt 3000 euróért találtak gazdára. A sort Mohy Sándor Dinnyés csendélete (2 400 €), Jakab Zoltán A nagybányai régi Pénzverde című, 1902-ben készült műve (2 200 €), majd Balla Béla Majorosa (1 200 €) folytatta.
A Quadro egyébként elérhető alternatívát kínál a szerényebb pénztárcájú műkedvelőknek is, megannyi 19. és 20. századi erdélyi román és magyar festő képei megvásárolhatók általuk, sokszor pár száz eurós áron, illetve metszetek, kisebb munkák akár már pár tíz euróért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!