2012. április 02., 07:412012. április 02., 07:41
Pozsony Ferenc alapító elnök viszszavonulása után Jakab Albert Zsoltot választotta elnökévé a Kriza János Néprajzi Társaság. A társaság péntek délután Kolozsváron tartott közgyűlésén hozott döntéséről Pozsony Ferenc leköszönő elnök tájékoztatta az MTI-t.
Pozsony Ferenc 1990-es alapítása óta vezette a társaságot. Elmondta, elérkezett az ideje annak, hogy a fiatalok vegyék át a munkát. A leköszönő elnöknek tiszteletbeli elnöki címet ajándékozott a közgyűlés. Jakab Albert Zsolt korábban is a Kriza János Néprajzi Társaság belső munkatársa volt, a társaság digitalizációs programjait vezette. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néprajz szakán szerzett diplomát, 2011-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen védte meg doktori dolgozatát. Szakterülete: a kolozsvári emlékállítás, emlékünnepségek kutatása.
A társaság alelnökévé Peti Lehelt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet belső munkatársát és Szabó Árpád Töhötömöt, a társaság korábbi alelnökét választották. Jakab Albert Zsolt az MTI-nek elmondta: nem a változtatás, hanem a folytonosság jegyében kívánja folytatni a munkát a társaság élén. Azt mindenképpen célul tűzi ki, hogy vándorkonferenciák szervezésével tegye élőbbé a társaság munkáját. A Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek közel 250 tagja van, a magyar néprajzkutatás egyik legfontosabb műhelyének számít.
Életműdíjjal jutalmazta P. Daczó Árpád-Lukács ferences szerzetest (bal oldali képünkön) a társaság a népi Mária-kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért. A Kolozsváron pénteken délután tartott díjátadó ceremónián Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a hamarosan 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukácsot, a társaság alapító tagját. Mint elhangzott, Lukács atya 1973-ban került a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kostelekre, itt kezdett tudatosan foglalkozni a vallási néprajzzal, és itt találkozott a népi Mária-kultusz egyik ősrégi formájával, a Babba Mária tiszteletével.
Már az 1980-as években felhívta magára a figyelmet tanulmányaival, amelyekben a népi Mária-tisztelet addig ismeretlen vonatkozásaira – például a holdkultusszal összefüggő képzetekre – és a gyimesi hiedelemvilág ősi történeti rétegeire irányította a figyelmet. Nyugdíjaskorában a dési kolostor csendjében írta meg Csíksomlyó titka – Mária-tisztelet a néphagyományban című könyvét, amelyben a vallásos folklór adatai mellett az élő nyelv emlékeit, a helyneveket, az írott történelmi forrásokat és a művészettörténeti emlékeket is felhasználta.
Munkája sikerkönyv lett, több utánnyomást megélt. A Hosszú utak megszomorodának – Archaikus népi imádságok, ráolvasók, szentes énekek Erdélyből és Moldvából című, 2003-ban megjelent kötetét, amelyet Takács György magyarországi néprajzkutató segítségével szerkesztett, szintén jelentős mű. Tánczos elmondta, hogy a Székelyföldről és Belső-Erdélyből a szakma az általa gyűjtötteken kívül alig rendelkezik jelentősebb archaikus népi imaszöveggel, és ma már remény sincs arra, hogy e téren számottevő gyűjtés szülessen. P. Daczó Árpád-Lukács legutóbbi könyve, a Csíksomlyó ragyogása akkor jelent meg, amikor a szerző a 90. életéve felé közeledett.
A könyv a csíksomlyói kegyhelyen tapasztalható napkultuszról szól. A szerzetes köszönetképpen megáldotta a néprajzi társaságot. „Biztatni szeretném néprajzos testvéreimet, hogy ha hallanak valamit, ami a kereszténység előtti hagyományainkra utal, ne dobják ki, hanem elemezzék” - mondta P. Daczó Árpád-Lukács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Látogatottsági adatok