2012. április 02., 07:412012. április 02., 07:41
Pozsony Ferenc alapító elnök viszszavonulása után Jakab Albert Zsoltot választotta elnökévé a Kriza János Néprajzi Társaság. A társaság péntek délután Kolozsváron tartott közgyűlésén hozott döntéséről Pozsony Ferenc leköszönő elnök tájékoztatta az MTI-t.
Pozsony Ferenc 1990-es alapítása óta vezette a társaságot. Elmondta, elérkezett az ideje annak, hogy a fiatalok vegyék át a munkát. A leköszönő elnöknek tiszteletbeli elnöki címet ajándékozott a közgyűlés. Jakab Albert Zsolt korábban is a Kriza János Néprajzi Társaság belső munkatársa volt, a társaság digitalizációs programjait vezette. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) néprajz szakán szerzett diplomát, 2011-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen védte meg doktori dolgozatát. Szakterülete: a kolozsvári emlékállítás, emlékünnepségek kutatása.
A társaság alelnökévé Peti Lehelt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet belső munkatársát és Szabó Árpád Töhötömöt, a társaság korábbi alelnökét választották. Jakab Albert Zsolt az MTI-nek elmondta: nem a változtatás, hanem a folytonosság jegyében kívánja folytatni a munkát a társaság élén. Azt mindenképpen célul tűzi ki, hogy vándorkonferenciák szervezésével tegye élőbbé a társaság munkáját. A Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek közel 250 tagja van, a magyar néprajzkutatás egyik legfontosabb műhelyének számít.
Életműdíjjal jutalmazta P. Daczó Árpád-Lukács ferences szerzetest (bal oldali képünkön) a társaság a népi Mária-kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért. A Kolozsváron pénteken délután tartott díjátadó ceremónián Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a hamarosan 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukácsot, a társaság alapító tagját. Mint elhangzott, Lukács atya 1973-ban került a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kostelekre, itt kezdett tudatosan foglalkozni a vallási néprajzzal, és itt találkozott a népi Mária-kultusz egyik ősrégi formájával, a Babba Mária tiszteletével.
Már az 1980-as években felhívta magára a figyelmet tanulmányaival, amelyekben a népi Mária-tisztelet addig ismeretlen vonatkozásaira – például a holdkultusszal összefüggő képzetekre – és a gyimesi hiedelemvilág ősi történeti rétegeire irányította a figyelmet. Nyugdíjaskorában a dési kolostor csendjében írta meg Csíksomlyó titka – Mária-tisztelet a néphagyományban című könyvét, amelyben a vallásos folklór adatai mellett az élő nyelv emlékeit, a helyneveket, az írott történelmi forrásokat és a művészettörténeti emlékeket is felhasználta.
Munkája sikerkönyv lett, több utánnyomást megélt. A Hosszú utak megszomorodának – Archaikus népi imádságok, ráolvasók, szentes énekek Erdélyből és Moldvából című, 2003-ban megjelent kötetét, amelyet Takács György magyarországi néprajzkutató segítségével szerkesztett, szintén jelentős mű. Tánczos elmondta, hogy a Székelyföldről és Belső-Erdélyből a szakma az általa gyűjtötteken kívül alig rendelkezik jelentősebb archaikus népi imaszöveggel, és ma már remény sincs arra, hogy e téren számottevő gyűjtés szülessen. P. Daczó Árpád-Lukács legutóbbi könyve, a Csíksomlyó ragyogása akkor jelent meg, amikor a szerző a 90. életéve felé közeledett.
A könyv a csíksomlyói kegyhelyen tapasztalható napkultuszról szól. A szerzetes köszönetképpen megáldotta a néprajzi társaságot. „Biztatni szeretném néprajzos testvéreimet, hogy ha hallanak valamit, ami a kereszténység előtti hagyományainkra utal, ne dobják ki, hanem elemezzék” - mondta P. Daczó Árpád-Lukács.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok