Fotó: Gecse Noémi
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.
2018. március 13., 12:222018. március 13., 12:22
2018. március 13., 12:242018. március 13., 12:24
Befejeződött a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozatnak, A moldvai magyar tájnyelv szótárának a kiadása: napvilágot látott az I. kötet második része (az első rész 2016 novemberében jelent meg) és a II. kötet is Kolozsváron. A sorozatot, amelynek szerkesztésén több mint másfél évtizedig dolgozott Péntek János nyelvészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadója jelentette meg a magyar kormány támogatásával – jelentette be az egyesület.
„A moldvai tájnyelv beszélői nyelvi szigethelyzetükben zárványként őrizték a múlt nyelvi kincseit, és közben a román nyelv egyre erőteljesebb hatása alá kerültek. A felgyorsult nyelvi folyamatokban a régió nagymértékben szórványosodott, keveredett, a nyelvcsere következtében a magyarul beszélők száma rohamosan fogyatkozott” – fogalmaz a szerkesztő a szótár fülszövegében.
Péntek János nyelvészprofesszor
Fotó: Veres Nándor
A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart, a szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – fogalmazott a fülszövegben Péntek János.
A moldvai tájnyelv időben és jellegében is rétegzett, a beszélők, a települések, a kisebb-nagyobb csoportok nyelvhasználata gyorsuló ütemű nyelvi folyamatok eltérő fázisait képviseli. Mint a szerkesztő írta, ebben a heterogenitásban nem lehet megvonni a helyi nyelvváltozatok és a közmagyar határát, sőt néha a magyar és a román nyelv határát sem – mindez különlegessé tette a szótár szerkesztését, kényszerűvé az eltérést az ismert lexikográfiai mintáktól.
Péntek János lapunknak elmondta, a szótár anyagának gyűjtése számos szakember munkájának eredménye: a finn Yrjö Wichmann, valamint Márton Gyula, Csűry Bálint, Szabó T. Attila nyelvészek is szerették volna összeállítani a szótárat, de életidejükből nem futotta a hatalmas munka megvalósítására.
Márton Gyula például az igeragozásra vonatkozó anyagot és a román kölcsönszavakat és szerette volna elkezdeni a szótár szerkesztését, azonban 1976-ban elhunyt. A finn Wichmann Szabófalván gyűjtött anyagot, Csűry Bálint Bogdánfalván és környékén. Szabó T. Attilának is szándékában állt a szótár megjelentetése, viszont nem tudta megvalósítani.
hogy a nagy elődök szándékának megfelelően munkatársaim közreműködésével szótárrá szerkesszem ezt a nyelvi kincset” – jelentette ki a Krónikának Péntek János.
Megjegyezte, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzkutatók munkája is rendkívül fontos volt, az általuk gyűjtött anyagot is beleszerkesztette a szótárba. „A szótár harmadik része azért is releváns, mert ez az első ilyen jellegű kiadvány, amely mintegy „fordítva” jelöli a szavakat: nem a tájszó szerepel előbb és utána annak a jelentése, hanem az irodalmi nyelvben használatos szó áll elöl, majd annak a különböző változatai. A harmadik kötetben 200 fénykép és 100 illusztráció is látható” – mondta el a nyelvészprofesszor.
A szótárban többek között Balogh Dezső, Bura László, Gálffy Mózes, Gazda Ferenc, Gazda Klára, Márton Gyula, Murádin László, Nagy Jenő, Nyisztor Tinka, Pálfalvi Pál, Pozsony Ferenc, Szabó T. Attila, Tánczos Vilmos, Teiszler Pál, Vámszer Márta, Virt István és Yrjö Wichmann gyűjtései szerepelnek. A szótárat, amely megvásárolható az EME székházában, kedden, március 20-án 17 órakor mutatja be ugyanott Tánczos Vilmos és Péntek János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!