Fotó: Gecse Noémi
A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.
2018. március 13., 12:222018. március 13., 12:22
2018. március 13., 12:242018. március 13., 12:24
Befejeződött a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozatnak, A moldvai magyar tájnyelv szótárának a kiadása: napvilágot látott az I. kötet második része (az első rész 2016 novemberében jelent meg) és a II. kötet is Kolozsváron. A sorozatot, amelynek szerkesztésén több mint másfél évtizedig dolgozott Péntek János nyelvészprofesszor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiadója jelentette meg a magyar kormány támogatásával – jelentette be az egyesület.
„A moldvai tájnyelv beszélői nyelvi szigethelyzetükben zárványként őrizték a múlt nyelvi kincseit, és közben a román nyelv egyre erőteljesebb hatása alá kerültek. A felgyorsult nyelvi folyamatokban a régió nagymértékben szórványosodott, keveredett, a nyelvcsere következtében a magyarul beszélők száma rohamosan fogyatkozott” – fogalmaz a szerkesztő a szótár fülszövegében.
Péntek János nyelvészprofesszor
Fotó: Veres Nándor
A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén.
Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart, a szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – fogalmazott a fülszövegben Péntek János.
A moldvai tájnyelv időben és jellegében is rétegzett, a beszélők, a települések, a kisebb-nagyobb csoportok nyelvhasználata gyorsuló ütemű nyelvi folyamatok eltérő fázisait képviseli. Mint a szerkesztő írta, ebben a heterogenitásban nem lehet megvonni a helyi nyelvváltozatok és a közmagyar határát, sőt néha a magyar és a román nyelv határát sem – mindez különlegessé tette a szótár szerkesztését, kényszerűvé az eltérést az ismert lexikográfiai mintáktól.
Péntek János lapunknak elmondta, a szótár anyagának gyűjtése számos szakember munkájának eredménye: a finn Yrjö Wichmann, valamint Márton Gyula, Csűry Bálint, Szabó T. Attila nyelvészek is szerették volna összeállítani a szótárat, de életidejükből nem futotta a hatalmas munka megvalósítására.
Márton Gyula például az igeragozásra vonatkozó anyagot és a román kölcsönszavakat és szerette volna elkezdeni a szótár szerkesztését, azonban 1976-ban elhunyt. A finn Wichmann Szabófalván gyűjtött anyagot, Csűry Bálint Bogdánfalván és környékén. Szabó T. Attilának is szándékában állt a szótár megjelentetése, viszont nem tudta megvalósítani.
hogy a nagy elődök szándékának megfelelően munkatársaim közreműködésével szótárrá szerkesszem ezt a nyelvi kincset” – jelentette ki a Krónikának Péntek János.
Megjegyezte, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos néprajzkutatók munkája is rendkívül fontos volt, az általuk gyűjtött anyagot is beleszerkesztette a szótárba. „A szótár harmadik része azért is releváns, mert ez az első ilyen jellegű kiadvány, amely mintegy „fordítva” jelöli a szavakat: nem a tájszó szerepel előbb és utána annak a jelentése, hanem az irodalmi nyelvben használatos szó áll elöl, majd annak a különböző változatai. A harmadik kötetben 200 fénykép és 100 illusztráció is látható” – mondta el a nyelvészprofesszor.
A szótárban többek között Balogh Dezső, Bura László, Gálffy Mózes, Gazda Ferenc, Gazda Klára, Márton Gyula, Murádin László, Nagy Jenő, Nyisztor Tinka, Pálfalvi Pál, Pozsony Ferenc, Szabó T. Attila, Tánczos Vilmos, Teiszler Pál, Vámszer Márta, Virt István és Yrjö Wichmann gyűjtései szerepelnek. A szótárat, amely megvásárolható az EME székházában, kedden, március 20-án 17 órakor mutatja be ugyanott Tánczos Vilmos és Péntek János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!