
Két alkotó szellemisége a színpadon. Bogdán Zsolt és Szorcsik Kriszta a Két hold világa című előadásban
Fotó: Maris Cristian Daniel
Két hold világa – ez a címe annak az előadásnak, amelyet Bogdán Zsolt színművész rendezett Nemes Nagy Ágnes költő és Lengyel Balázs író szövegei alapján. A produkciót, amelyben a rendező Szorcsik Kriszta magyarországi színművésszel együtt lép színpadra, Kolozsváron láthatja a közönség. Az előadásról Bogdán Zsoltot kérdeztük.
2021. október 24., 22:162021. október 24., 22:16
Nemes Nagy Ágnes költő és Lengyel Balázs író, esszéista, irodalomszervező leveleiből, verseiből, publicisztikájából készült a Két hold világa című előadás, amelyet Bogdán Zsolt kolozsvári színművész rendezett, aki Szorcsik Kriszta magyarországi színésznővel együtt szerepel a produkcióban.
A Gyulai Várszínház, a Transzformáció Alapítvány és a vásárhelyi Spektrum Színház produkcióját október 27-én és 28-án tekinthetik meg az érdeklődők a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Bogdán Zsolt, aki a korábbi években több költő, író – többek közt Ady Endre, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Bartis Attila – műveiből összeállított előadásban lépett fel, ezúttal Nemes Nagy és Lengyel Balázs, a II. világháború utáni magyar irodalom két mértékadó és meghatározó személyiségének szövegeiből készített előadóestet.
Életük része volt a hangos ellenállás, majd néma túlélés a diktatúra idején, háború és fogolytábor, a „hároméves irodalom” eufóriája után a kitaszítottság, üldözöttek mentése és bújtatása. Bogdán Zsolt két évvel ezelőtt Bartis Attila marosvásárhelyi származású író novelláiból rendezett előadást, amelynek ő volt az egyetlen szereplője, ezúttal a magyarországi színésznővel ketten jelenítik meg a színpadon a költőnő és az író alakját.
„Szorcsik Kriszta régóta szeretett volna készíteni műsort Nemes Nagy verseiből, most pályázott és nyert, és engem hívott alkotótársnak. Eredetileg rendezőt is hívott, Árkossy Árpádot, aki aztán nem vállalta, így nagyon rövid idő alatt mi ketten készítettük el a produkciót” – mondta Bogdán Zsolt. Hozzátette, öt vagy hat kötet szövegeiből dolgoztak éjjel-nappal, prózából, verseskötetekből.
„Az előadás egyfajta korképet rajzol meg, a két ember előtti főhajtás. Megpróbáltunk olyan keresztmetszetet adni, ahonnan rálátás nyílik arra, ez a két ember hogyan dolgozott, milyen volt a kapcsolatuk, milyen volt a társadalmi közeg, mitől féltek, mit szerettek, hogyan játszottak, merre jártak a világban” – mondta a rendező.
„Ennek az ötvözetéből jöhet létre egy olyan színházi felület, ami nem úgy színház, ahogyan megszoktuk, valami új levegő, megközelítés van benne. A díszlet nagyon egyszerű, mi készítettük saját kezűleg. A szövegek közti összefüggés, a szereplők közti összefüggés, a szövegek mozgása, mozgattatása pedig színházszerű” – mondta a rendező. Hozzátette, a Bartis Attila-estben is azt tűzte ki célul maga elé, hogy installáció és vers találkozzon.
– fogalmazott a rendező.
A Nemes Nagy Ágnes költő (1922–1991) és Lengyel Balázs író, esszéista, irodalomszervező (1918–2007) szövegeiből készült előadásról az alkotók azt írták: „ahogy Nemes Nagy Ágnest a tenyerében tartott »igazi, de igaziból igazi szaharai homok« magával ragadja, és Krisztus előtti időkbe repíti Ekhnaton fáraóhoz, Lengyel Balázshoz, akihez, saját bevallása szerint: »gyöngéd szálak fűzik«, verseit olvasva úgy gyöngül szálanként a test is, a lélek is, roskad a játéktól, a széptől, az ismeretlen angyalok érintésétől, az erdélyi, boglyák aljában vermelt batul illatától, míg végül feloldódik a nagy Ismeretlenben”.
Bogdán Zsolt elmondta, az előadást Gyulán mutatták be augusztusban, a vásárhelyi közönség is láthatta már, és persze más erdélyi helyszínekre is elvinnék, ha hívnák őket, ugyanakkor azt szeretnék, ha Budapestre is eljutna a Két hold világa.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!