Két alkotó szellemisége a színpadon. Bogdán Zsolt és Szorcsik Kriszta a Két hold világa című előadásban
Fotó: Maris Cristian Daniel
Két hold világa – ez a címe annak az előadásnak, amelyet Bogdán Zsolt színművész rendezett Nemes Nagy Ágnes költő és Lengyel Balázs író szövegei alapján. A produkciót, amelyben a rendező Szorcsik Kriszta magyarországi színművésszel együtt lép színpadra, Kolozsváron láthatja a közönség. Az előadásról Bogdán Zsoltot kérdeztük.
2021. október 24., 22:162021. október 24., 22:16
Nemes Nagy Ágnes költő és Lengyel Balázs író, esszéista, irodalomszervező leveleiből, verseiből, publicisztikájából készült a Két hold világa című előadás, amelyet Bogdán Zsolt kolozsvári színművész rendezett, aki Szorcsik Kriszta magyarországi színésznővel együtt szerepel a produkcióban.
A Gyulai Várszínház, a Transzformáció Alapítvány és a vásárhelyi Spektrum Színház produkcióját október 27-én és 28-án tekinthetik meg az érdeklődők a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Bogdán Zsolt, aki a korábbi években több költő, író – többek közt Ady Endre, Dsida Jenő, Kányádi Sándor, Bartis Attila – műveiből összeállított előadásban lépett fel, ezúttal Nemes Nagy és Lengyel Balázs, a II. világháború utáni magyar irodalom két mértékadó és meghatározó személyiségének szövegeiből készített előadóestet.
Életük része volt a hangos ellenállás, majd néma túlélés a diktatúra idején, háború és fogolytábor, a „hároméves irodalom” eufóriája után a kitaszítottság, üldözöttek mentése és bújtatása. Bogdán Zsolt két évvel ezelőtt Bartis Attila marosvásárhelyi származású író novelláiból rendezett előadást, amelynek ő volt az egyetlen szereplője, ezúttal a magyarországi színésznővel ketten jelenítik meg a színpadon a költőnő és az író alakját.
„Szorcsik Kriszta régóta szeretett volna készíteni műsort Nemes Nagy verseiből, most pályázott és nyert, és engem hívott alkotótársnak. Eredetileg rendezőt is hívott, Árkossy Árpádot, aki aztán nem vállalta, így nagyon rövid idő alatt mi ketten készítettük el a produkciót” – mondta Bogdán Zsolt. Hozzátette, öt vagy hat kötet szövegeiből dolgoztak éjjel-nappal, prózából, verseskötetekből.
„Az előadás egyfajta korképet rajzol meg, a két ember előtti főhajtás. Megpróbáltunk olyan keresztmetszetet adni, ahonnan rálátás nyílik arra, ez a két ember hogyan dolgozott, milyen volt a kapcsolatuk, milyen volt a társadalmi közeg, mitől féltek, mit szerettek, hogyan játszottak, merre jártak a világban” – mondta a rendező.
„Ennek az ötvözetéből jöhet létre egy olyan színházi felület, ami nem úgy színház, ahogyan megszoktuk, valami új levegő, megközelítés van benne. A díszlet nagyon egyszerű, mi készítettük saját kezűleg. A szövegek közti összefüggés, a szereplők közti összefüggés, a szövegek mozgása, mozgattatása pedig színházszerű” – mondta a rendező. Hozzátette, a Bartis Attila-estben is azt tűzte ki célul maga elé, hogy installáció és vers találkozzon.
– fogalmazott a rendező.
A Nemes Nagy Ágnes költő (1922–1991) és Lengyel Balázs író, esszéista, irodalomszervező (1918–2007) szövegeiből készült előadásról az alkotók azt írták: „ahogy Nemes Nagy Ágnest a tenyerében tartott »igazi, de igaziból igazi szaharai homok« magával ragadja, és Krisztus előtti időkbe repíti Ekhnaton fáraóhoz, Lengyel Balázshoz, akihez, saját bevallása szerint: »gyöngéd szálak fűzik«, verseit olvasva úgy gyöngül szálanként a test is, a lélek is, roskad a játéktól, a széptől, az ismeretlen angyalok érintésétől, az erdélyi, boglyák aljában vermelt batul illatától, míg végül feloldódik a nagy Ismeretlenben”.
Bogdán Zsolt elmondta, az előadást Gyulán mutatták be augusztusban, a vásárhelyi közönség is láthatta már, és persze más erdélyi helyszínekre is elvinnék, ha hívnák őket, ugyanakkor azt szeretnék, ha Budapestre is eljutna a Két hold világa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!