Feltárási munka a IV. tömegsírnál. A többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolja, hogy mintegy kétezer letérdeltetett foglyot kaszaboltak le szablyával az ütközetet követően – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága.
2024. július 15., 17:262024. július 15., 17:26
2024. július 15., 17:432024. július 15., 17:43
A felsőoktatási intézmény által szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a IV. tömegsír ásatási helyszínén az antropológiai feltárás munkáját Pálfi György, a SZTE Embertani Tanszékének vezetője végzi munkatársaival és PhD-hallgatóival, a régészeti feltárást a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának vezetője, Neményi Réka irányítja.
Pálfi György antropológus a régészekkel egybehangzóan azt valószínűsíti, hogy a csata után itt végezték ki azt a mintegy 2000 – magyar és közép-európai – hadifoglyot, akiket a csatatéren és a magyar tábor lerohanásakor ejtettek. A sebekből ítélve a török kivégzők éles szablyával a fejre, nyakra mért vágásokkal, hátulról-oldalról, akár egyszerre több foglyot is kaszabolva ölték meg az egymás mellé térdeltetett, lehajtott fejű keresztény katonákat. A vágások Pálfi György szerint nem kifejezetten a lefejezésre, hanem az áldozatok gyors elpusztítására irányultak.
Mivel a vágások nagy részét nyaktájra mérték, a kutató úgy látja, a kivégzettek legalább felénél megsértették a nyaki ütőeret. Kétezer emberből több ezer liter vér ömölhetett ki, valószínűleg mozdulni sem lehetett a halottaktól és ez a kegyetlen rendetlenség akár a tömegsírok létesítését is meghatározhatta.
Pálfi György antropológus: a koponyán korábbi agyhártyagyulladás nyoma látható
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az első áldozatokat különösen rendezetlenül hordhatták a négy tömegsírba, és csak később, a távolabb eső, jóval nagyobb V. tömegsírban fejezték be a temetést, ott már sokkal rendezettebben. Egy másik feltételezés szerint azonban a legrendezetlenebb III-IV. tömegsírok lehettek az utolsók, talán
Pálfi György szerint a történet drámája, hogy a kivégzetteket meglepetésként érhette a kivégzési parancs. „Valószínű, hogy a törökök tanácskozása előtt még úgy gondolták, hadifogolyként elviszik őket a birodalom területére. A török források szerint Szulejmán szultán váratlanul döntött a kivégzésről. Ez sokkoló meglepetés lehetett a szerencsétlen embereknek, különösen, amikor látták, hogy egy-két sorral arrébb már buknak föl a társaik” – véli az SZTE antropológusa. A tömegsírok állapotából, elhelyezkedéséből ítélve Pálfi György és régész munkatársai, Bertók Gábor igazgató és Neményi Réka ásatásvezető elképzelhetőnek tartják, hogy a látvány „kegyetlen pompája” megrészegítette a török kivégzőket.
Kocsmár Réka és Vágvölgyi Lili, az SZTE antropológus PhD-hallgatói a feltáráson
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A tömegsírokból a többségükben fiatal férfiak csontvázai mellett néhány 10-12 éves gyerek és néhány nő maradványa is előkerült. A gyerekek apródként vagy lovászfiúként szolgálhattak, a nők talán a táborban láthattak el feladatot. Az elhunytak születési régióinak megállapítására az SZTE Embertani Tanszék munkatársai a III. és a IV. tömegsír maradványain a stronciumizotóp-arányok vizsgálatát tervezik.
Pálfi György elmondta, a mohácsi csata 500. évfordulójára tervezett kiállításra legalább egy tucatnyi ember esetében arcrekonstrukcióval mutatják be, hogyan is néztek ki a mohácsi csatában részt vevő katonák. A feltárás után a csontokat a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában helyezik majd méltó nyugalomra az évfordulón.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Több százezres követőtábor, szponzorált utazások és látványos tartalmak – de mi van a kulisszák mögött? Erről beszélgettünk a Torda melletti Aranyosegerbegyről származó Molnár-Szilágyi Ágnes utazóbloggerrel, az Agi.travels oldal készítőjével.
Ismét megugrottak a kolozsvári szállásárak a fesztiválszezon előtt. Az Electric Castle idején még kedvezőbb áron lehet szállást találni, az Untold alatt azonban már jóval többet kérnek a lakásokért, a tulajdonosok pedig kihasználják a keresletet is.
Szerda éjjel, 75 éves korában meghalt Bonnie Tyler, eredeti nevén Gaynor Hopkins – adta hírül a 24.hu a BBC-re hivatkozva. A hírt az énekesnő családja jelentette be csütörtökön.
Hosszú órák a volán mögött, kiszámíthatatlan helyzetek és nap mint nap új emberi történetek – ilyen egy személyszállító sofőr munkája Kolozsváron.
A mesterséges intelligencia (AI) eddig a telefonokat, tévéket, hűtőket és porszívókat irányította, most azonban a háztartási gépgyártók a konyha legrégebbi folyamatát, a főzést is automatizálni próbálják.
Újabb hagyományos hazai ételkülönlegesség kerülhet fel az Európai Unió védett termékeinek listájára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!