A török hódoltság korából származó település nyomai az alsóvárban Visegrádon
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
2024. május 10., 16:592024. május 10., 16:59
Amint az intézet képviselői részletezik, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott későgótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.
A ferences templom feltárása a korábbi teniszpálya területén
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézer szkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott, ruhakapocs párra, melynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.
A réztál, amelynek felületén fegyverek által ejtett mélyedések láthatók
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
Idén márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.
Török temetkezési helyszín található a visegrádi fellegvár alatt
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
Érdekesség, hogy az oszmánok által használhatott épületekben többségében hamisított érmék voltak, melyek közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu megbarnult másolata. Feltártak a fellegvár kaputornyánál egy feltehetően török temetkezési helyszínt és egy ovális alakú beomlott boltozatú kemencét is, ezek az előkerült leletanyag alapján az 1680-as évek környékére datálhatók.
A régészek számára legígéretesebbnek a királyi palota szomszédságában található teniszpálya feltárása bizonyult, ahol egykor a Zsigmond király alapította ferences kolostor állt. Már az első napon megtalálták a templom maradványait, majd a főoltár előtt egy kripta is előkerült, amelyre ráomlott a szentély több mint száz darab későgótikus boltozati bordája. A beomlott kripta törmelékei között három holttest csontmaradványa feküdt. A mellettük talált tárgyak – például egy sarkantyú és számos ólom puskagolyó – alapján, feltehetően katonák lehettek.
Előkerült leletek
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
Vélhetően 1544 után omolhatott be, amikor Visegrád oszmán-török kézre került, évszázadokra eltemetve a királyi vár egykori gazdagságának és pusztulásának emlékeit, melyeket a régészek ásója hozott ismét napfényre.
A főoltár előtt egy kripta is előkerült
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
A Visegrád Reneszánsza program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.
A munkálatok több ütemben valósulnak meg, hogy a rekonstrukció idején is látogatható legyen a fellegvár, az alsóvár és a királyi palota egy része.
A szentély boltozati bordái
Fotó: Várkapitányság - Mátyás Király Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet
Újabb római kori falmaradványt tenne a nagyközönség számára is láthatóvá az önkormányzat Kolozsvár belvárosában – jelentette be hétfőn Emil Boc polgármester, aki szerint a napokban talált lelet a dák-római folytonosságot bizonyítja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!