2012. június 18., 09:182012. június 18., 09:18
Csatlós Lóránt színművész, az Oberon vezetője és az előadás rendezője azt meséli, a szöveg első látásra megtetszett neki, ám azt is tudta: igazán akkor működhet színpadon, ha a saját szűrőin is átvezeti a darabot. „Beleszőttem azt a módot, ahogyan én látom a mai tizenéves korosztályt. Olyan világban élnek ők, ami nem létezik. Kihúzod őket a konnektorból, és nem tudnak se járni, se beszélni” – fogalmaz a rendező.
Koncepciójában a darab egyetlen élő szereplőt mozgat, magát a mesélőt, az összes többi karakter a háttérben kivetített animációkban jelenik meg, egy rá jellemző tárgy vagy éppen egy csevegőprogramban használatos arckép formájában. A főszerepet vállaló tizedikes Géczi Zoltán gyakorlatilag egyedül viszi végig a közel egyórás előadást – bár az animációk mellett segítségére van néhány feketébe öltözött, ezért a színpadszél sötétjében láthatatlan alak, amelyek foszforeszkáló tárgyak segítségével festik alá a vívódó tinédzser mondandóját, mosolygós vagy éppen morcos arcokat formálva a fényből, valahogy úgy, mint az interneten kommunikáló fiatalok által használt „emotikonok”.
S bár egy-két generációval idősebbek számára kicsit idegen lehet ez a virtuális közeg, nem nehéz ráérezni: a digitális világban felnőtt, kapcsolatait közösségi hálókon folytató, élményeit csevegőprogramokban megosztó tizenévesek alapvető problémái pontosan ugyanazok, mint bármelyik korukbelinek, függetlenül attól, hogy húsz, harminc vagy még több esztendeje járt középiskolába. Mert hiába gondtalan első ránézésre a tiniélet, próbáljunk csak visszaemlékezni: soha azután nem bírtak már akkora jelentőséggel az apróságok, mint akkor, soha olyan intenzitással már nem élünk meg szerelmet, barátságot, csalódásba soha nem halunk már bele annyira, mint akkor.
A Morzsákat ma, illetve szerdán 18 órától lehet megtekinteni a nagyváradi Moszkva kávézóban, utána vakációra mennek az oberonosok, és legközelebb csak ősszel lesz előadás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok