2012. június 18., 09:182012. június 18., 09:18
Csatlós Lóránt színművész, az Oberon vezetője és az előadás rendezője azt meséli, a szöveg első látásra megtetszett neki, ám azt is tudta: igazán akkor működhet színpadon, ha a saját szűrőin is átvezeti a darabot. „Beleszőttem azt a módot, ahogyan én látom a mai tizenéves korosztályt. Olyan világban élnek ők, ami nem létezik. Kihúzod őket a konnektorból, és nem tudnak se járni, se beszélni” – fogalmaz a rendező.
Koncepciójában a darab egyetlen élő szereplőt mozgat, magát a mesélőt, az összes többi karakter a háttérben kivetített animációkban jelenik meg, egy rá jellemző tárgy vagy éppen egy csevegőprogramban használatos arckép formájában. A főszerepet vállaló tizedikes Géczi Zoltán gyakorlatilag egyedül viszi végig a közel egyórás előadást – bár az animációk mellett segítségére van néhány feketébe öltözött, ezért a színpadszél sötétjében láthatatlan alak, amelyek foszforeszkáló tárgyak segítségével festik alá a vívódó tinédzser mondandóját, mosolygós vagy éppen morcos arcokat formálva a fényből, valahogy úgy, mint az interneten kommunikáló fiatalok által használt „emotikonok”.
S bár egy-két generációval idősebbek számára kicsit idegen lehet ez a virtuális közeg, nem nehéz ráérezni: a digitális világban felnőtt, kapcsolatait közösségi hálókon folytató, élményeit csevegőprogramokban megosztó tizenévesek alapvető problémái pontosan ugyanazok, mint bármelyik korukbelinek, függetlenül attól, hogy húsz, harminc vagy még több esztendeje járt középiskolába. Mert hiába gondtalan első ránézésre a tiniélet, próbáljunk csak visszaemlékezni: soha azután nem bírtak már akkora jelentőséggel az apróságok, mint akkor, soha olyan intenzitással már nem élünk meg szerelmet, barátságot, csalódásba soha nem halunk már bele annyira, mint akkor.
A Morzsákat ma, illetve szerdán 18 órától lehet megtekinteni a nagyváradi Moszkva kávézóban, utána vakációra mennek az oberonosok, és legközelebb csak ősszel lesz előadás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok