2012. június 18., 09:182012. június 18., 09:18
Csatlós Lóránt színművész, az Oberon vezetője és az előadás rendezője azt meséli, a szöveg első látásra megtetszett neki, ám azt is tudta: igazán akkor működhet színpadon, ha a saját szűrőin is átvezeti a darabot. „Beleszőttem azt a módot, ahogyan én látom a mai tizenéves korosztályt. Olyan világban élnek ők, ami nem létezik. Kihúzod őket a konnektorból, és nem tudnak se járni, se beszélni” – fogalmaz a rendező.
Koncepciójában a darab egyetlen élő szereplőt mozgat, magát a mesélőt, az összes többi karakter a háttérben kivetített animációkban jelenik meg, egy rá jellemző tárgy vagy éppen egy csevegőprogramban használatos arckép formájában. A főszerepet vállaló tizedikes Géczi Zoltán gyakorlatilag egyedül viszi végig a közel egyórás előadást – bár az animációk mellett segítségére van néhány feketébe öltözött, ezért a színpadszél sötétjében láthatatlan alak, amelyek foszforeszkáló tárgyak segítségével festik alá a vívódó tinédzser mondandóját, mosolygós vagy éppen morcos arcokat formálva a fényből, valahogy úgy, mint az interneten kommunikáló fiatalok által használt „emotikonok”.
S bár egy-két generációval idősebbek számára kicsit idegen lehet ez a virtuális közeg, nem nehéz ráérezni: a digitális világban felnőtt, kapcsolatait közösségi hálókon folytató, élményeit csevegőprogramokban megosztó tizenévesek alapvető problémái pontosan ugyanazok, mint bármelyik korukbelinek, függetlenül attól, hogy húsz, harminc vagy még több esztendeje járt középiskolába. Mert hiába gondtalan első ránézésre a tiniélet, próbáljunk csak visszaemlékezni: soha azután nem bírtak már akkora jelentőséggel az apróságok, mint akkor, soha olyan intenzitással már nem élünk meg szerelmet, barátságot, csalódásba soha nem halunk már bele annyira, mint akkor.
A Morzsákat ma, illetve szerdán 18 órától lehet megtekinteni a nagyváradi Moszkva kávézóban, utána vakációra mennek az oberonosok, és legközelebb csak ősszel lesz előadás.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.