2013. március 04., 20:102013. március 04., 20:10
Ez a kiindulási pontja Friedrich Dürrenmatt történelmietlen történelmi tragikomédiájának, A nagy Romulusnak, amelyet pénteken mutatott be a váradi Szigligeti Színház.
Történelemből tudjuk, hogy Romulus valójában annyira fiatal volt a birodalom bukásakor, hogy az uralkodásról fogalma sem volt, Dürrenmattnál figurája azonban inkább csak lélekben gyermek, külsőleg pedig megfáradt, sorsába beletörődött öregember. Egy gyermek nemtörődömségével halogatja a hírhozó fogadását, mert bár úgy tesz, mintha a legkevésbé sem érdekelné, pontosan érzi: rossz hír érkezik: a germánok egyre közelebb jönnek, a haza már szinte biztosan elveszett. Az előadás első felvonása sokkal többről nem is szól, mint arról, hogy a császár udvartartása hogyan próbálja jobb belátásra bírni a korábbi uralkodókról elnevezett tyúkocskáinak etetésével és a tojáshozam felmérésével elfoglalt Romulust, aki passzivitásával sokakat kihoz a sodrából. Itt válik kissé vontatottá a váradiak előadása is – az érdekes alaphelyzetből nehezen mozdul egyről a kettőre a cselekmény. A következőkben azonban bonyolódik a helyzet, és hirtelen megnő a tét, amikor a haza megmentésével kecsegtető pénzember, Caesar Rupf (ifj. Kovács Levente) szép summát ajánl a birodalomért, Róma nadrágba öltöztetésének, így korszerűsítésének lehetőségét is felvillantva, ám cserébe azt kéri, ami a császárnak még a tyúkjainál is drágább: lánya kezét. Romulus ezen a ponton mutatja meg, hogy tettetett együgyűsége ellenére nagyon is emberként képes viselkedni, hiszen tudja, hogy Rea szíve másé, és császár létére sem hajlandó gyermeke boldogságát alávetni a haza érdekeinek – másfelől biztos benne, hogy Róma menthetetlen.
És igaza is van: új szelek fújnak, a birodalomnak valóban vége, de nem úgy és nem azért, ahogy és amiért a baromfitenyésztő-tojásszámoló, háziköntösben uzsonnázó császár gondolja. Bár a Dürrenmatt-szöveg akár ismerős is lehet, és nem biztos, hogy olvasóink szórakozását elrontaná, ha többet is elárulnék a történet további alakulásáról, a mesélésben most mégis megállok. A váradi előadás egyik legnagyobb erénye, hogy bár a díszlet érdekes, néha meglepő dimenziókkal rendelkezik, a kosztümök és a szereplőválasztás sokszor legalábbis meghökkentő, egyik sem próbálja túlharsogni a cselekményt, inkább csak kiemeli a fordulatokat, ezért inkább azt javaslom, akit érdekel, hogyan látta a szerző és a rendező sajátos szemüvegén át a világtörténelem egyik legjelentősebb eseményét, tekintse meg bizalommal az előadást.
A nagy Romulus – Szigligeti Színház, Nagyvárad, 2013. Szerző: Friedrich Dürrenmatt. Rendező: Szabó K. István. Zeneszerző: Horváth Károly. Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos. Szereplők: Szélyes Ferenc (Romulus Augustus nyugatrómai császár), Fodor Réka (Julia, a császár felesége:), Gajai Ágnes (Rea), Dimény Levente (Isauriai Zénó keletrómai császár), Pál Hunor (Aemilianus római patrícius)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok