Tündértörténet falun

„Próbáljátok egy kicsit élénkebben” – hallatszik Marius Tabacu rendező utasítása a tordaszentlászlói tájház udvarán, és a három rajkónak öltözött fiatal színész újra kirohan a ház tornácára. Az alig pár másodperces jelenet immár sokadszor kerül filmszalagra, de mindig akad valami javítanivaló. Előfordul, hogy túlságosan kinyílik az ajtó, és a szobát belülről megvilágító reflektor is láthatóvá válik, máskor a feldobott pénz gurul nemkívánatos irányba, vagy egy pillanatra a hosszú rúdon tartott mikrofon is belóg a képbe. Noha tudja az ember, hogy egy-egy játékfilm másként fest az elkészítőinek, mint a nézőknek, mégis meglepődik a forgatás láttán. Elsősorban azon, hogy mennyi mindenre kell odafigyelni a filmezés során. Hogy a forgatókönyv íróinak milyen pontosan kell tudniuk, hogy mit akarnak. Mint kiderül, a hirtelen jött ötleteknek, az improvizációnak alig jut tér. „Előfordul, hogy amikor már mindent beállítunk, és éppen filmezni kellene, megszólal egy láncfűrész vagy egy fűnyíró – meséli Marius Tabacu. – Egyik éjszakán kutyaugatásra kellett filmezni. Muszáj volt bevállalnunk.” A forgatás helyszínéül választott Tordaszentlászlón ugyanis nem adottak a hollywoodi stúdiófeltételek. A helyiek hozzáállására mégsem lehet panasz. „Úgy látszik, a falunak is fontos, hogy itt készül ez a film, és amiben csak lehet, segítségünkre vannak – teszi hozzá Maksay Ágnes, a rendező munkatársa. – Bebocsátást kaptunk a tájházba, a templomkertbe, a parókiára. Ha lakodalmi menetet kellett filmezni, a kórus, a tánccsoport, a színjátszó csoport tagjai népviseletbe öltöztek. Ha tábortűzre van szükségünk, ha muskátli kell az ablakba, a helyi panzió tulajdonosára számíthatunk.”

A Kalotaszeg délkeleti peremvidékén fekvő faluban Arany János Rózsa és Ibolya című meséjének a Balla Zsófia átírta változatából forgattak két héten át játékfilmet. A kolozsvári Video Pontes Stúdió a magyarországi Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán nyert támogatást az ötvenperces televíziós mesefilm elkészítésére. A történet klasszikus mese. Rózsának, a magyar király fiának különös próbákat kell kiállnia, hogy elnyerje a tündérlány, Ibolya kezét. A vasorrú bába, Ibolya gonosz mostohája azonban mindent megtesz a frigy meghiúsítása érdekében.

„Van egy utalás a szövegben arra, hogy Ibolya apja, az öreg király és Rózsa apja, a magyar király, jó barátok voltak, mert együtt őrizték annak idején a disznót, így hát falusi környezetbe helyeztük a történetet. Parasztkirályt csináltunk az öreg királyból” – magyarázza Marius Tabacu. Ha pedig Erdélyben forgatták a filmet, hát kalotaszegi népviseletbe öltöztették a hősöket, megítélésük szerint ugyanis ezzel lehetett a leginkább tündérországi hangulatot kelteni. Azzal is megpróbálták játékossá tenni a produkciót, hogy valamennyi szereplőt bábbal is megjelenítették. Így hát a történet bizonyos jeleneteit bábokkal játszatják el. Olyan jelenet is van azonban, amelyben a bábok és az ezeket mozgató színészek egyaránt láthatók lesznek a képen. A játékosságot szolgálja például, hogy Rózsa a rajkók vállán tartott rudakon lovagol be a színre. Az öreg király palotáját egy csűrben rendezték be, ennek egyik felén a trónus jelzi a király birodalmát, a királynévá lett vasorrú bába térfelén pedig az üst a munkaeszköz. „Igyekeztünk olyan elemeket behozni, amelyeken a felnőtt nézők is elmosolyodhatnak – teszi hozzá a rendező. – A boszorkánykonyhán például a mérgeket tartó üvegekre ráírtuk, hogy: A méreg káros az egészségre!, A méreg halált okozhat!”

A szereplők egyébként a kolozsvári színház, bábszínház tagjai vagy kolozsvári színésznövendékek. Ibolyát Pethő Anikó, Rózsát Galló Ernő, az öreg királyt Vincze László, a vasorrú bábát pedig Kántor Melinda alakítja. A rendező szerint a csapat tagjainak a játékára sem lehet panasz. A stáb a múlt héten fejezte be a tordaszentlászlói forgatást, a vágást és az utómunkákat kell most úgy beosztani, hogy szeptember végére be lehessen mutatni a produkciót.